A 2004-es narancsos forradalom nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az euroatlanti integráció megtorpant, a két esélyes elnökjelölt pedig az Oroszországgal ápolt kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza. Mindeközben az ukrán gazdaság az elmúlt tíz év legválságosabb időszakát éli át.
A jelenlegi elnöknek, Viktor Juscsenkónak szinte semmi esélye nincs az ismétlésre. A közvélemény-kutatások alapján az első forduló várható győztese Viktor Janukovics lesz. A 2004-es események nagy vesztesét az előzetes felmérések alapján a választópolgárok 33,3 százaléka támogatja. A második fordulóban minden valószínűség szerint a jelenlegi miniszterelnökkel, Juscsenko korábbi szövetségesével, Julija Tyimosenkóval kell majd megküzdenie.
Juscsenko az előzetes becslések szerint mindössze a szavazatok 3,8 százalékára számíthat. A választópolgárok 10 százaléka még nem döntötte el, kire adja majd voksát, a maradék 36 százalékon pedig további 15 képviselőjelölt osztozik.
Az euroatlanti közeledés
Öt évvel ezelőtt a Juscsenkót győzelemre segítő narancsos forradalom hívei az euroatlanti integráció mellett tették le voksukat. Brüsszel azonban nem sokkal a sátras megmozdulásokat követően lelohasztotta az uniós tagsággal kapcsolatos lelkesedést. Konkrét, a csatlakozás ígéretét magában hordozó ígéret nem érkezett. Az Ukrajnával kapcsolatos kérdések soha nem hagyták el az Unió kiemelt szomszédaival foglalkozó Európai Szomszédságpolitika kereteit.
A NATO-tagság reálisabb célkitűzésnek tűnt. Kijev és az Észak Atlanti Védelmi Szövetség közötti kapcsolatok ígéretesen indultak. 2008 januárjában az ország vezetői aláírták a nyilatkozatot, amelyben Ukrajna a felvételét kéri a tényleges tagság előszobájának tekinthető Tagsági Akcióterv (Membership Action Plan) keretei közé. A lépést Nyugaton üdvözölték, azonban óriási ellenkezést váltott ki mind a kijevi ellenzék, mind Oroszország részéről.
A fordulat 2008 áprilisában következett be. A bukaresti NATO-csúcson az országot, Gruziával együtt, a várakozásokkal ellentétben nem vették fel a programba. Nem sokkal ezt követően Oroszország katonai beavatkozást hajtott végre Grúziában, nyomatékosítva az általa már jó ideje hangoztatott álláspontot, miszerint, Ukrajna és Grúzia NATO csatlakozását egyértelműen a saját védelmi politikáját veszélyeztető lépésként értékeli.
Az orosz kapcsolat
Prioritás és egyensúly. Ezek a hívószavak a két esélyes elnökjelölt Oroszországgal kapcsolatos terveiben. Kettejük közül egyértelműen Janukovics számít az oroszbarátnak. Ő nemrégiben megerősítette, hogy győzelme esetén az ország NATO-hoz való közeledésének politikáját felváltja az orosz stratégiai partnerség visszaállítása.
Julija Tyimosenko 2004 végén még az euroatlanti vonal képviselőjének számított. Az elmúlt időszakban viszont többször is ő volt a kulcsfigurája az Oroszországgal felmerülő vitás kérdések rendezésének. Bár hivatalosan a mai napig támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz, győzelme esetén a pragmatizmus és a közeledés jegyében próbálná meg alakítani a Moszkva és Kijev közötti kapcsolatokat. Második, jelenleg is tartó miniszterelnöksége alatt sikerült kifejezetten jó kapcsolatokat kialakítania Putyinnal, aki nem bánná, ha kolléganője kerülne az elnöki székbe.
A narancsos forradalom győzelme Moszkva számára hatalmas külpolitikai kudarc volt. Juscsenko hatalomra kerülését követően az oroszok nem voltak érdekeltek abban, hogy a gázárak mesterségesen alacsony szinten tartásával támogassák a kijevi kormányt. A földgáz árával, és a szállítás költségeivel kapcsolatos viták innentől kezdve minden télen napirendre kerültek, ami egész Európa gázellátására hatással volt.
Az Unió területére érkező földgáz 30 százaléka Oroszországból származik, ennek 80 százaléka Ukrajnán keresztül érkezik. Magyarország és néhány más állam (például Szlovákia, Bulgária, Finnország és Görögország) pedig ennél is nagyobb mértékben rá van utalva a két ország közötti gázszállítás hatékony működésére.
A legtovább húzódó konfliktus során tavaly télen teljesen lecsökkent a nyomás az Ukrajnából érkező gázvezetékekben. Ennek köszönhetően több országban kellett mind az ipari, mind a lakossági felhasználás korlátozását bevezetni.
Megnyugtató megoldást nyújthatna a tervezett Déli Áramlat, illetve a Nabucco gázvezeték megépítése, amely csökkentené az ukrán orosz kapcsolatoktól való függést. Belátható időn belül azonban egyik vezeték sem fog elkészülni.
Rövid, illetve középtávú megoldást jelenthet a két ország viszonyának rendeződése. Tyimosenko és Janukovics Oroszországgal kapcsolatos terveinek köszönhetően erre minden esély megvan.
Katasztrofális gazdaság
Ukrajna gazdasága katasztrofális állapotban van. Az IMF nemrégiben állította le az áthidaló kölcsön folyósítását. A külföldről felvett hitelek idén esedékes törlesztő részlete majdnem 14 milliárd eurót tesz ki, miközben a hrivnya értékének a felét elveszítette a gazdasági világválság kezdete óta.
A gazdaság a 2005-öt követő időszakban folytatta addigi gyors ütemű fejlődését. A GDP 2000 és 2008 között évente 4,6 és 12 százalék közötti növekedést produkált. A gazdasági világválság azonban rendkívül érzékenyen érintette az országot. A 2009-es adatok alapján a termelés összértéke 15 százalékkal csökkent az előző évihez képest.
Ukrajna a válság átvészeléséhez viszonylag könnyű feltételekhez kötött, 16,4 milliárd dollár értékű készenléti hitelkerethez jutott az IMF-től. Az egyetlen feltétel a költségvetési deficit kordában tartása volt. Viktor Juscsenko azonban nemrégiben aláírta a köztisztviselők fizetésemeléséről szóló törvényt. Ennek köszönhetően a hiány átlépte a hitelkeret felhasználásához feltételül szabott mértéket és a valutaalapnak nem maradt más választása, mint a le nem hívott 3,8 milliárd dollár befagyasztása.
A nyugati rész megosztottabb
2004 végén a két jelölt támogatottsága szinte pontosan lefedte az ország nemzetiségi térképét. Janukovics győzött azokon a vidékeken, ahol a lakosság többsége orosz ajkú, míg az ukránt az anyanyelvüknek tekintők nagyrészt Juscsenkóra adták le szavazatukat.
Janukovics támogatottsága idén is főleg az ország fejlettebb, Oroszországhoz közeli, keleti vidékén a legerősebb, a szegényebb nyugati részen élők azonban ezúttal jóval megosztottabbak
Teljhatalommal riogatnak
Juscsenko az esélytelenek nyugalmával hangoztatja, hogy két legnagyobb ellenfele egyaránt Moszkva érdekeit tartaná szem előtt magválasztását követően. Tyimosenko és Janukovics pedig személyeskedéstől sem visszariadó kampányt folytat egymás ellen.
Előbbi arra figyelmeztet, Janukovics a kelet-ukrán ipari lobbi embere, aki legfőképp a nagyiparosok érdekeit fogja képviselni. Janukovics viszont Tyimosenko teljhatalmával riogat. Feltételezve, hogy megválasztását követően a jelenlegi miniszterelnök átmentené befolyását a parlament és a kormány működésére. Arra figyelmeztet, az ellenzék munkája így teljesen ellehetetlenülne.
Bár a kampány idén is kiélezett, nem várható az 5 évvel ezelőttihez hasonló végkifejlet. Abban az esetben, ha az első fordulóban egyik jelölt sem éri el a győzelemhez szükséges 50 százalék plusz 1 szavazatot, február 7-én második fordulót tartanak.