A burka viselését szigorítani tervező francia tervek nyomán a kérdés Olaszországban és Nagy-Britanniában is napirendre került. A nők arcának elrejtése irritálja a többséget.
A burka viselését jelentősen megszigorítani kívánó francia törekvések nyomán az olasz hatóságok is fontolóra veszik, hogy betiltsák az egész testet takaró női ruhadarabok viselését. Erre utal, hogy a nőpolitikáért felelős miniszter egy szerdai sajtónyilatkozatában a nyilvános helyeken viselt öltözéket szabályozó törvény felülvizsgálatáért emelt szót. A törvény szövege szerint nem szabad olyan ruhadarabot viselni közterületeken, amely nem teszi lehetővé az arc felismerését.
Mara Carfagna szerint a módosítandó törvénynek egyértelműen ki kell mondania: a nyilvánosság előtt nem lehet olyan viseletben megjelenni, amelyen csak a szemek előtt van keskeny rés (ez a női ruha az úgynevezett nikáb), illetve a rést is sűrű szövésű rács takarja (burka). Az olasz jogrend az elmúlt években csak azért legitimálta ezeket a ruhadarabokat, mert a valláshoz kapcsolódnak - hangoztatta a miniszter.
Véleménye szerint meg kellene tagadni az olasz állampolgárságot azoktól a muzulmánoktól, akik arcuk elfedésére kényszerítik családjuk nőtagjait. "Csak így van lehetőség a valódi beilleszkedésre" - hangoztatta Carfagna, aki szerint a burka nem vallási jelkép, hanem a nők férfiak által történő elnyomásának az eszköze.
Olasz kormánykörökben nagy tetszéssel fogadták a párizsi javaslatot. "Franciaország leckét adott civilizációból az összes európai országnak" - vélekedett a jobboldali populista Északi Liga egyik vezető politikusa. Roberto Castelli szerint Itáliában már létezik az arc takarását tiltó törvény, így csak arról kell gondoskodni, hogy annak érvényt is szerezzenek.
A britek nagy többsége ellenzi az olyan női iszlám öltözetek nyilvános viselését, amelyek az arcot vagy az egész testet eltakarják, ugyanakkor azt sem akarják, hogy a kormány bármilyen módon beleszóljon az egyének öltözködésébe.
Az Angus Reid nevű közvélemény-kutató cég szerdán nyilvánosságra hozott országos felmérése szerint a válaszadók a legnagyobb - több mint 70 százalékos - arányban a burka viseletét utasítják el.
Az Angus Reid adatai szerint a britek 72 százaléka betiltaná a burka viselését minden nyilvános helyen. Az iskolákban és az egyetemeken 79 százalékuk, a repülőtereken 87 százalékuk nem engedélyezné e lepel hordását.
A szemet egy résen át szabadon hagyó nikábot a felmérésbe bevontak 66 százaléka tiltaná be nyilvános helyeken; az oktatási intézményekben 75, a repülőtereken 85 százalék szerint nem kellene engedni e viseletet.
Az arcot szabadon hagyó női fejkendő, a hidzsáb ugyanakkor a többséget nem zavarja. A válaszadók 75, 69, illetve 63 százaléka nem kívánná betiltani ezt a viseletet a nyilvános helyeken, a tanintézetekben és a repülőtereken.
A vizsgálatból kiderül, hogy a britek zöme elsősorban az arcot takaró női öltözetekkel nincs kibékülve. Az Angus Reid felmérése szerint a megkérdezettek több mint kétharmada - 67 százaléka - gondolja úgy, hogy az ilyen viselet sérti a hagyományos brit értékeket.
Többségben vannak ugyanakkor azok is, akik szerint a kormánynak nem szabad előírnia, hogy az egyének mit viselhetnek, és mit nem; a kutatás szerint 58 százalék vélekedik így.
Az Angus Reid szakértői szerint ez arra vall, hogy a britek "vegyes jelzéseket" küldenek az egyes vallási viseletek, illetve a kormányzati beleszólás eltűréséről.
Ezeket a ruhadarabokat elsősorban konzervatív iszlám országokban hordják, például Szaúd-Arábiában, Jemenben vagy Afganisztánban. Alapvetően két viseletet lehet megkülönböztetni. A nikáb olyan kendő, amelyet a muzulmán nők a földig érő köpenyük fölé húznak a fejükre. A nikáb a teljes arcot eltakarja, csak a szem előtt van rajta rés.
A többnyire kék vagy barna színű burka - eredetileg az afganisztáni pastu nők viselete – tetőtől talpig fedi a testet, és a szem előtti rést is fonalrács takarja, tehát kívülről a viselőnek még a szeme sem látható. A tálibok uralma (1995-2002) idején Afganisztánban a nők csakis burkában (és persze valamelyik férfi rokonuk társaságában) léphettek ki az utcára.
A harmadik vitatott ruhadarab az iszlám fejkendő, a hidzsáb. Ez annyiban különbözik a (szekuláris) Törökországban széles körben elterjedt, az áll alatt megkötött kendőtől (basörtüsü), hogy míg utóbbi alól többnyire kilátszik a haj egy része meg a nyak, addig a hidzsáb teljesen elfedi a hajat, a nyakat és a fület. Törökországban a világi rendet féltők szemében a hidzsáb egyfajta politikai-vallási beállítottság kifejezőjének számít. Az utóbbi évek "kendővitáinak" középpontjában mindig a hidzsáb állt.
Az elsősorban Iránból közismert - többnyire fekete színű - csador nagyméretű szövetdarab, amelyet úgy helyeznek el a hívű muzulmán nők a fejükön, hogy csak az arcukat hagyja szabadon. A csadort kézzel fogják össze, de ha a kézre egyéb tevékenység végett van szükség, akkor foggal is biztosítható a csador zárása.
Egyes körök a Koránra hivatkozva veszik védelmükbe a burka és a nikáb viselését, bár a muzulmánok szent könyve nem tesz egyértelműen említést az egész testet elfedő ruhadarabokról. Azok a fejezetek, amelyek a nők testének eltakarásával foglalkoznak, különböző értelmezéseket kapnak. A Korán 33. szúrájában az 59. ája például így szól: "Próféta, mondd meg a te asszonyaidnak és leányaidnak és az igazhitűek asszonyainak, hogy öltsenek magukra köntöst, ha elhagyják az otthonukat; ez így ildomos, hogy ezáltal tiszteletreméltó asszonyként ismerjék el, és ne zaklassák őket".