„Politikai provokáció a felvétel” – mondta az Indexnek az az Afganisztánba delegált magyar választási megfigyelő, aki a Washington Post cikke szerint kenőpénzért hajlandó lett volna választási csalásban segédkezni. Katona Magda Naszrin szerint a tálibok akarják lejáratni, ugyanis egy, a hatalmukat is veszélyeztető kutatóintézet alapítása előtt áll.

A nő által előadott teória szerint az ő lebuktatása volt az ára annak, hogy egy betiltott afgán tévé újra sugárzási jogot kapjon. A felvétel az afganisztáni Emruz tévében jelent meg először. A tévét korábban iráni kérésre bezáratták, mivel az iszlám köztársaság szerint Iránellenes propagandát folytattak. Katona Magda Naszrin szerint a tévé azért kezdhetett újra sugározni, mert vezetője, Nadzsibullah Kabuli titkos politikai alkut kötött, és ennek eredményeként kezdte sugározni a manipulált felvételt.

A magyar nő azért került a talibán figyelmébe, mert elmondása szerint politikai elemző intézetet készül alapítani Abdul Wahid Taqattal. Taqat a marxista kormány hírszerzési tábornoka volt 1980 és 1990 közt, és jelenleg a tálibok kritikusaként ismert az országban. „Ha engem kizárnak, akkor nem kap támogatást az intézet, ami így ellehetetlenül” – vonta le a következtetést Katona Magda. Összeesküvésre utal szerinte az is, hogy a tévében aznap jelent meg a lejárató film, amikor szakminisztériumban beadták az intézet alapítási kérelmét.

Az Emruz tévében leadott, és a Washington Post által idézett film egyébként értelmetlen dolgokat állít, vélte Katona Magda Naszrin. „Miért akarna bárki egy választási megfigyelőt vesztegetni, hiszen tőle nem függ semmi.” A film ráadásul hamisítvány, mondta a magyar nő, mert a felvételen szereplő személy külseje sem egyezik a valósággal. „A felvételen egy szőke, idősebb, európai nő szerepel, de nekem koromfekete hajam van, és keletiesek vonásaim.”

Katona Magda egyébként találkozott személyesen is az Emruz tévé vezetőjével, Nadzsibullah Kabulival, de nem négyszemközt: a találkozón jelen voltak a tévés felfegyverzett testőrei, a választási megfigyelő munkatársai, az egész pedig egy parkban zajlott. A találkozón készült képet eljuttatta szerkesztőségünkbe is. (A képen a nő szőke hajjal szerepel.)

Az ügy kirobbantója az a Washington Post-cikk volt, amelyben beszámolnak egy titkos módszerekkel készült filmről: a felvételen az idős, szőke, szemüveges nő kenőpénzt, összesen nyolcezer dollárt kér azért, hogy közben járjon választási adatok manipulálásában. Afganisztáni források a nőben felismerték Katona Magda Naszrint, aki egy Afganisztánban működő alapítványnak dolgozik.

A magyar diplomáciától teljesen függetlenül működő Afganisztánért Alapítvány feladatairól Katona Magda azonban meglepően szűkszavúan válaszolt csak: "jó kormányzati projektek támogatásában veszünk részt". Az alapítvány támogatását firtató kérdésünket hallva a nő felháborodásának adott hangot, mondván, mi is le akarjuk járatni. Annyit árult el, hogy nemzetközi forrásokból működnek.

Magányos harcos Afganisztánban

Bár Katona Magda Naszrin évtizedek óta a külügytől függetlenül működik, neve nem ismeretlen a magyar külügyi szakértők előtt. „Katona Magda Afganisztán belső viszonyainak egyik legjobb ismerője, az ország olyan mélységeit ismeri, amit rajta kívül kevesen. Ebben nem kis szerepe van annak, hogy beszéli a nyelvet.” – mondta Tálas Péter, biztonságpolitikai szakértő. Az ázsiai ország legmélyebb magyar ismerőjeként hivatkozott rá Gazdag Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) IX. osztálya nemzetközi tanulmányok bizottságának elnöke.

„Katona Magdának nincs kapcsolata a magyar külüggyel. Egyedül dolgozott” - tette hozzá Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet elemzője, aki szintén Afganisztán belső viszonyainak ismerőjeként hivatkozott rá.

Katona Magda helyismeretét nagyban segítette, hogy afgán férjével évtizedeket élt az ázsiai országban. A férfi tizenöt éve azonban már Amerikába költözött, állították forrásaink, a nővel megszakadt a kapcsolatuk, aki azóta egyedül folytatja tevékenységét.

A korrupcióval kapcsolatban a megkérdezettek már óvatosabban fogalmaztak. „A választási csalás az afgán politikai kultúra része” – mondta Tálas Péter. Kérdésünkre, elképzelhető-e, hogy a pénzek szokatlan módon egy fejlődő ország irányából áramlanak a nyugati országok képviselői felé, a biztonságpolitikai szakértő azt válaszolta: „A segélyezés terén közismert a korrupció. Te ennyit kapsz, és akkor ennyit kell visszajuttatnod nekünk. Az ilyen politikai vonzatú ügy azonban szokatlan.”

Informálódásunk során meglepő volt, hogy a legtöbben ugyanakkor csak név nélkül voltak hajlandók nyilatkozni Katona Magdáról. „Őt mindenki ismeri külügyi vonalon, de senki nem tudja, pontosan mivel is foglalkozik” – mondta egy másik, nevét homályban hagyó forrásunk. „Nem tudni, kik dolgoznak az alapítványának, és az mivel foglalkozik. Annyit tudok, hogy számos ingatlanja is van Afganisztánban.” – állította egy másik szakértő.

Úgy tudjuk, plágium gyanújával a közelmúltban visszadobta Katona Magda doktori disszertációját az MTA. "Angol munkák fordítását próbálta itthon saját kutatásként elsütni" - mondta egy név nélkül nyilatkozó forrásunk.

A hivatalos értesítést egyelőre még nem postázták, így az MTA illetékese, Gazdag Ferenc erről annyit mondhatott: "Katona Magda doktori eljárása folyamatban van."