Orbán Viktor fél órával strasbourgi felszólalása előtt még azt mondta az Indexnek: nem számít kemény menetre, mert szerinte a magyar EU-elnökség programjáról lesz szó, és a program jó. Amikor azonban elkezdett beszélni az EP üléstermében, a zöldek performansz zavarta meg: a képviselők beragasztott szájjal tüntetettek miközben magyar lapok üres címlapjait mutatták "cenzúrázva" felirattal. Orbán úgy reagált, hogy otthon érzi magát, mintha csak a magyar parlamentben lenne.

A kormányfő a magyar EU-elnökség programjának ismertetésekor Európa legnagyobb problémájának az unió hatalmas adósságtömegét nevezte. Ennek leküzdésére Orbán szerint nem kell félni az új típusú terápiáktól. Mint mondta: meggyőződése szerint az adósság ellen a foglalkoztatás növelésével lehet harcolni. Kitért arra is, hogy Magyarország sokáig ült Európa szégyenpadján a túlzott deficiteljárás miatt, de most betartjuk a hiánycélt és csökken a magyar államadósság is.

Kiemelte, hogy az európai energiapolitika áttörés előtt áll. Döntő fontosságú, hogy valóságos és átjárható energiapiac jöjjön létre.  Felszólalt a horvátok integrációja érdekében, s szerinte Bulgária és Románia is készen áll a schengeni csatlakozásra. A magyar elnökség nagy hangsúlyt fektet az európai roma stratégia kidolgozására is. Orbán szerint ha nem lesz válasz a kihívásokra, akkor a keleten élő romák újra elindulnak nyugatra. Ezért ez minden tagállamnak fontos ügy.

Beszédében kitért a magyar médiatörvényre is, bár hangsúlyozta: a magyar belpolitikát nem szabad összekeverni az EU-elnökséggel. “Barroso úrral megállapodtunk, hogy bármilyen kifogást talál a bizottság, akkor módosítjuk a médiatörvényt, ez nem presztízskérdés” - mondta Orbán.

Jose Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke is deklarálta, hogy a sajtó szabadsága szent érték. Mint mondta, még ezen a héten tisztáznak néhány jogi aggályt a magyar kormánnyal és megvárják a magyar kormány válaszát.  Barroso az elnökségi program teljes támogatásáról biztosította Magyarországot, amely nehéz, történelmi időben viszi az elnökséget.

Az Orbán programjára reagálók nagy része nem hagyta szó nélkül a médiatörvényt, sőt a vita jelentős része végül erről és nem a magyar soros elnökségi programról szólt. A fideszes képviselőket is tömörítő, a parlament legnagyobb frakciójának számító Európai Néppárt tagjai védték Orbánt. Joseph Daul frakcióelnök azt mondta: a Fidesz a szabadság és demokrácia pártja és méltatta Orbán reformjait. Szerinte ha a médiatörvény esetleg problémás is, akkor majd azt kijavítják.

Martin Schulz a szocialisták kemény hangú frakcióvezetője bírálta, hogy a magyar médiatanácsnak csak Fidesz által delegált tagjai vannak. Mint mondta: ez nem európai megoldás, de Schulz helyeselte, hogy Orbán kész megváltoztatni a médiatörvényt. A szocialistáknak egyébként a magyar elnökségi program általában tetszett.

Egy román szocialista szerint a magyar médiatörvényt Ceausescu, Horthy, Antonescu is hozhatta volna, egy brit szocialista képviselőnő szerint pedig a magyar nép most csalódhatott a demokráciában. Az osztrák szocialista Jörg Leichtfried úgy fogalmazott: Orbán a totalitarianizmus felé mozdul el.

Az elnökségi programot a liberálisok is méltatták. Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője, volt belga miniszterelnök azonban a magyar médiatörvényt egy elefántnak nevezte a porcelánboltban. Lothar Bisky, a szélsőbal frakcióvezetője szerint az egypárti médiatanács nagyon rossz, de örül, hogy Orbán ezen kész változtatni.

A legkeményebben az 1968-as párizsi diáklázadások egykori vezetője, Daniel Cohn-Bendit fogalmazott a zöldek nevében. Ő azt mondta: “Ma, Orbán úr, azon az úton van, hogy Chavez legyen önből, aki nem érti a demokrácia lényegét!” Kiegyensúlyozott média nem is létezhet, emlékeztetett a Watergate ügyre és más híres leleplezésekre, amelyeket az érintett hatalom soha nem tekinthetett kiegyensúlyozottnak.

Visszafogottan nyilatkoztak az EP más frakcióiban ülő magyar képviselői is. Tabajdi Csaba a szocialisták részéről sikeres elnökséget kívánt. Sajnálta, hogy bizalmatlanok Európában az Orbán-kormánnyal szemben, gazdasági populizmusa, médiatörvénye és több más intézkedése miatt. "Érted haragszom, nem ellened" - idézte József Attilát.

Morvai Krisztina (Jobbik) a függetlenek nevében kívánt sok sikert Magyarországnak az elnökséghez, s egy kis vitában kiosztotta az európai baloldal egyik képviselőjét, mondván ők is csak a bankok érdekeit védik. Bokros Lajos a konzervatívok nevében azt kérdezte, hogy a magyar kormány európai-e. Szerinte van még bőven elefánt a médiatörvényen túl is, és felsorolta ezeket a költségvetési tanács szétverésétől az Alkotmánybíróság gyengítéséig.

Orbán Viktor viszontválaszában azt mondta: megdöbbent azon, hogy a médiatörvényt bírálók ténybeli tévedések alapján kritizálják. Azt mondta: Magyarországon éppen a jogállam újjáépítése folyik, miután most írtak új sajtótörvényt az 1986-os helyett, az előző kormányzat idején a titkosszolgálatot politikai célokra használták, meghamisították a költségvetési adatokat, a rendőrséget pedig békés tüntetők ellen vetették be. “Csak azért mert mi diktatúrában éltünk, nem lehet megkérdőjelezni a magyar nép demokratikus elkötelezettségét” - mondta Orbán, amire hosszú tapsot kapott.

A szocialista Martin Schulz ezután azt mondta: egy törvény bírálata nem a magyar nép bírálatát jelenti, Daniel Cohn-Bendit szerint pedig Orbán nacionalista-populista érveléssel keverte a magyarokat és a törvényét ért támadásokat.