A Tahrír téren demonstráló fiatalok közül sokan úgy érzik, hogy megoldatlan a képviseletük az ellenzék és a kormány közt zajló tárgyalásokon. "A résztvevők közül senki sem képvisel minket" – mondta Khaled Abdul-Hamid, a több ifjúsági mozgalmat tömörítő koalíció vezetője az AP-nek. "Elszántak vagyunk hogy kitartunk, amíg a fő követelésünk nem teljesül" – utalt Mubarak távozására. Szerinte a rezsim visszavonulóban van, és napról napra több engedményt tesz. (BBC)

Az egyiptomi kormány további egy nappal elhalasztotta a tőzsde kinyitását. A hírek szerint a kiszámíthatatlan árfolyammozgások miatt sokan tartanak a kereskedés újraindításától. A rendőrök, köztük a közlekedési egységek dolgozói felvették a munkát, és néhány bank is kinyitott. Az iskolák továbbra is zárva tartanak. (BBC)

Dohányzó és nem dohányzó részt alakítottak ki a tüntetők a Tahrír téren - ezzel azt akarják bizonyítani, hogy valódi közösséget alkotnak, és nem hagyják el egyhamar a teret.

A Wall Street Juornal információi szerint az egyiptomi biztonsági szolgálat ma kiadja a Google közel-keleti marketingért felelős vezetőjét, Wael Ghonimot.

Ghonim több mint egy hete tűnt el Egyiptomban, a családja úgy tudja, hogy az egyiptomi kormány döntött a letartóztatásáról, illetve most a szabadon engedéséről is. Ghomim a kormányellenes tüntetők egyik meghatározó alakja, a Tahrír tüntetők vezetőjükként tekintettek rá.

Kairóban a katonák el akarják érni, hogy a tüntetők hagyják el a központi Tahrír teret és környékét, hogy az élet visszatérhessen a rendes kerékvágásba. Kordonnal sikerült elszakítaniuk az Egyiptomi Múzeum környékén tábort verőket a többiektől. A múzeum közelében demonstrálók azonban nem engedik tovább haladni a járműveket. A harckocsik hernyótalpára vagy a járművek elé feküdnek, az éjszakát is ott töltik, hogy azok ne mozdulhassanak. Szemtanúk szerint a katonák vasárnap a levegőbe leadott lövésekkel próbálták meg elhessegetni a tömeget járműveik mellől. (MTI)

A nagy hírtelevíziók szüneteltetik közvetítésüket az egyiptomi eseményekről, így teszünk mi is. A mai nap legfőbb eseménye az volt, hogy megindultak az egyeztetések a kormány és a létező ellenzéki pártok között. Omár Szulejmán alelnök ígéretet tett a sajtó szabadságának növelésére és állítólag szóba került a 30 éve érvényben lévő szükségállapot feloldása is. Ez utóbbi azért fontos, mert eddig ez akadálya volt a civil szervezkedésnek. A civil szervezkedés hiánya pedig jelentős problémát okozhat, mert a kormány és az ellenzék tárgyalásain pont a tüntetőket nem képviseli senki, ami az egész folyamat legitimitását veszélybe sodorhatja.

Közvetítésünk hétfő reggel folytatódik.

Interjút adott az egyiptomi helyzetről Barack Obama a Fox Newsnak. Az amerikai elnök szerint Egyiptom már nem lesz olyan, mint a válság előtt volt, és "most van itt a változás ideje". Obama szerint a Muzulmán Testvériség csak egy a sok egyiptomi mozgalom között és nincs is többségi támogatása. (Guardian)

A Guardian és a BBC tudósítói szerint cseppet sem csökkent a tüntető egyiptomiak elszántsága, azt pedig, hogy a kormány tárgyalásokat kezdett az ellenzékkel, saját sikerükként értékelik. Jim Muir, a BBC veterán tudósítója szerint "hiba lenne azt gondolni, hogy a tárgyalásokkal elvehetik a tüntetők lendületét. Vasárnap döntő nap volt, és a tüntetők a hideg és az eső ellenére is nagy számban érkeztek a térre. Tapintható az optimizmus és laza a hangulat" - jelentette.

A katonaság mindenáron szűkíteni próbálja a Tahrír tér körüli kordont, a nemzeti múzeum mellett próbálják előrébb tolni vonalaikat. A tüntetők ezt igyekeznek megakadályozni. Az összetűzés során a katonaság három fiatal tüntetőt őrizetbe vett, és most azzal zsarolja a tüntetőket, hogy csak akkor engedik szabadon foglyaikat, ha azok visszavonulnak. A tiltakozók ezt megtagadták. (Guardian)

Az amerikai szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke, a 2004-es demokrata elnökjelölt John Kerry úgy tudja, hogy az egyiptomi hatalom és az ellenzék tárgyalásain az 1981 óta érvényben lévő szükségállapot feloldása is felmerült. "Ez jelentős lépés lenne, szélesre tárnák a demokratikus folyamatok előtt az ajtót" - vélekedett. Jelenleg a szükségállapot miatt szinte lehetetlen civil szerveződéseket létrehozni, de a rezsim bárhol lesúlythat, ahol többen gyülekeznek. (Guardian)

Simon Peresz izraeli elnök szerint az egyiptomi történések miatt most különösen fontossá vált az izraeli-palesztin megbékélés. "Az elmúlt időszak drámai történései különösen fontossá tették, hogy a palesztin-izraeli konfliktust levehessük a napirendről" - mondta a Haaretznak. Izrael azért aggódik, hogy a Mubarak utáni egyiptomi vezetés felmondhatja a két ország közötti békemegállapodást, ez esetben pedig különösen fontos lenne, hogy Izrael hátországában béke legyen.

Korábban lövöldözésekről érkezett hír a Tahrír térről, a helyszíni jelentések szerint a hadsereg próbálja szűkíteni a tér körüli gyűrűt, ezáltal a tüntetők rendelkezésére álló teret is. A Tahrír tériek élőláncot vontak barikádjaik elé, hogy megakadályozzák a hadsereget a terv végrehajtásában. (Guardian)

"A Düh Forradalma Ifjúságának Egyesült Vezetése" néven szervezetbe tömörültek a Tahrír téren tüntető ifjúsági csoportok. Közleményük szerint addig nem hagyják el a teret, amíg Mubarak hatalmon van. (BBC)

Az al-Jazeera jelentése szerint lövöldözés robbant ki a Tahrír téren. Helyszíni tudósítójuk jelentése szerint a lövések elől többen menekülni kezdtek. Egyelőre annyit tudni, hogy a katonák lőttek a levegőbe, de hogy miért, azt a tudósítónak nem sikerült kiderítenie.

Egy a téren tartózkodó tüntető tweetje szerint mozgásba lendültek a hadsereg tankjai a tér környékén, úgy tűnik, próbálják leszűkíteni a tüntetők által megszállt területet. (BBC)

A libanoni Hezbollah ellenőrzése alatt álló al-Manar televízió jelentése szerint a Nyugaton terrorista szervezetként elkönyvelt, de egyben a legnagyobb libanoni pártnak számító szervezet vezetője, Haszán Naszrallah sejk hamarosan beszédet tart Bejrútban az egyiptomi "forradalmat" támogatva. (BBC)

Negyedmillióan vonultak az utcára vasárnap az észak-egyiptomi Manszúrában, a jelentések szerint kisebb összecsapások is kialakultak a tüntetők és a biztonsági erők között. (BBC)

Negyed órája újra kijárási tilalom van Kairóban, de ez, az elmúlt napokhoz hasonlóan, semmilyen következménnyel nincs a történésekre. A Tahrír téren tízezrek demonstrálnak továbbra is, és semmi sem utal arra, hogy a hadsereg közbe akarna lépni.

Hoszni Mubarak kitölti hivatali idejét, szeptemberig elnök marad, jelentette ki a CNN-nek nyilatkozva Ahmed Safík egyiptomi miniszterelnök. Az aktivisták és az újságírók letartóztatására reagálva azt mondta, hogy "ha ez probléma, akkor nem szándékos".

Bírálta a hadsereg által szervezett egyeztetéseket Mohamed el-Baradei, a Mubarak leváltását követelő népmozgalom egyik vezéralakja. Az NBC amerikai tévéadónak nyilatkozva a folyamatot átláthatatlannak nevezte. Szerinte az is probléma, hogy az egyeztetéseket a hadsereg szervezte. "Engem nem hívtak meg az egyeztetésekre, de figyelemmel kísérem a történteket" - mondta. Szerinte ahhoz, hogy a hatalom visszaszerezze a bizalmat, az egyiptomi nép egészével tárgyalásokat kéne kezdenie, azaz nem csak a politikai pártokkal, hanem az utcát uraló civil mozgalmakkal is egyeztetni kéne. (Guardian)

Az egyiptomi kormány hivatalos közleménye szerint a kormány és az ellenzék tárgyalásain a hatalom "békés, alkotmányos átadásában" állapodtak meg. (BBC)

Az egyiptomi állami hírügynökségnek adott hivatalos nyilatkozatban interpretálja a történéseket az egyiptomi kormány. Értelmezésük szerint az egyiptomi pártok megállapodtak, hogy "komolyan, sürgősen és tiszteletteljesen kezelik a jelenlegi válságot és válaszolnak a fiatalság és a nemzeti politikai erők jogos követeléseire". (BBC)

Fenti címmel publikálta beszámolóját a kairói újságírólétről A dróton túl című blog-hu-s blogján Szlankó Bálint, az Origo Egyiptomba kiküldött tudósítója. Könnyed és szórakoztató írás a történelmi pillanatokban is szétszórt médiamunkáról.

Átvenni a hatalmat Hoszni Mubaraktól. Legalábbis az AFP hírügynökség szerint ezt mondta a vasárnapi tárgyalásokon az ellenzék képviselőinek.

Újabb információk derültek ki az ellenzék és az Omar Szulejmán alelnök között zajló első, vasárnapi tárgyalásokról. Itt született megállapodás arról is, hogy a kormány és az ellenzék képviselői közösen alakítanak egy alkotmányreform-bizottságot is.

Az AP hírügynökség információi szerint Szulejmánok e mellett több látványosnak tűnő ígéretet is tettek az ellenzéki tárgyalóknak. Megígérték, hogy mindent megtesznek az egyiptomi sajtószabadság megvalósulásárt, szabadon bocsájtják a zavargások kezdete óta őrizetbe vett tüntetőket, a kormány a továbbiakban nem zargatja az utcán demonstrálókat, és amint az országban a biztonsági helyzet engedi, feloldják az évtizedek óta érvényben lévő szükségállapotot.

A BBC szerint bár a lelkesedés nem lankad, egyre zavaróbb a szimbolikus helyszínné vált Tahrír téren a vezető hiánya. A Mubarak-rezsim emberei és az ellenzék képviselői ma már tárgyaltak, és ezen a megbeszélésen állítólag részt vett hat "fiatal" is, akik elvileg a Tahrír téren napok óta tüntetőket képviselték.

Azonban ahogy intézményesülnek ezek a tárgyalások, úgy áll fenn a veszélye annak, hogy az utcán tüntetők marginalizálódnak. Ezért égető szükség lenne arra, hogy a nagy népi mozgalom hiteles vezetőt tudjon kiállítani – ennek azonban egyenlőre nincs jele.

Megszületett a Mubarak-rezsim és az ellenzék vasárnap kezdődő tárgyalásainak első kézzel fogható eredménye. A tárgyalásokon, amelyeken a kormányoldalt Omar Szulejmán frissen kinevezett alelnök vezeti, az ellenzék soraiban pedig ott van a Muzulmán Testvériség képviselői is ott vannak, egy alotmányreform-bizottság felállításáról döntöttek. A fontos nevű bizottságban feltehetően mindkét fél képviselői helyet kapnak.

A BBC egy, a Tahrír téren napok óta tüntető nőre hivatkozva azt írja, hogy az egyiptomi változások egyik legfeltűnöbb folyománya a nőknek adott nagyobb tisztelet. Az országban a január 25-én kezdődő zavargások előtt gyakori volt a helyi és külföldi nők molesztálása – ha máshogy nem, legalábbis a szavak szintjén. Ez azonban mintha azóta teljesen eltűnt volna az egyiptomi társadalomból.

El kellett hagynia Alexandriát a brit Guardian tudósítójának. Harriet Sherwood azután döntött a távozás mellett, hogy az egyiptomi állami tévében arról beszéltek, a Földközi-tengeri nagyvárosban valójában izraeli ügynökök keltik a feszültséget és uszítják egymás ellen az egyiptomiakat.

Sherwood a lap jeruzsálemi tudósítója, és mivel az útlevelében izraeli munkavállalási engedély is van, azt túl könnyen fel lehetett volna használni ellene.

A Vörös-tenger egyik legkedveltebb üdülőhelyén is kezdenek visszatérni a dolgok a megszokott kerékvágásukba, jelentette a BBC tudósítója a helyszínről. Működnek a benzinkutak és több bolt is, és bár a bankok még zárva vannak, több ATM-ből már lehet pénzt felvenni. Ráadásul amelyek dollárt adnak, azokkal kifejezetten jól járnak a turisták, hiszen az egyiptomi font árfolyamzuhanásának köszönhetően a külföldi valuta jóval értékesebb az országban, mint a zavargások kirobbanása előtt.