A Time magazine beszélt a Benjámin Netanjahu-kormány egyik meg nem nevezett tagjával, aki azt mondta, hogy növekvő aggodalommal figyelik az egyik magas rangú tisztviselőjük által Közel-Keleti földrengésnek nevezett eseményeket. A tisztviselő szerint Izrael bízik az egyiptomi biztonsági szervezetekben. "Nem vagyok benne biztos, hogy megfelelő az időpont az arab térség demokratikus átmenetéhez" - mondta a Time szerint.

A híradások szerint a tüntetők örömmel fogadták az utcákra vonuló katonákat, akik barátságosan viselkedtek velük. Ezek a csapatok érdekes módon a Köztársasági Gárdához tartoznak, amely pedig elvileg nem más, mint az elnök testőrsége.

A szekuláris (ex-baathista) arab államokban általában van Köztársasági Gárda, a legismertebb Szaddam Irakjában létezett. Ezek az egységek eredetileg az elnök védelmére alakultak, de idővel szépen felhíztak, és a Waffen-SS-hez hasonló katonai elit lett belőlük. Az egyiptomi gárda voltaképpen egy páncéloshadosztály. Két harckocsizódandár és két gépesített lövészdandár tartozik hozzá, meg némi tüzérség. Bár az ilyen csapatoknál követelmény a politikai megbízhatóság, a katonákat nemcsak az elnök iránti hűség, hanem az anyagi előnyök is motiválják.

Miután a rendőrök többsége eltűnt az utcákról, többen ki akarták rabolni a kormánypárt lángoló székházának közelében a Nemzeti Múzeumot, azonban ezt mások megakadályozták, most élőláncot alkotó tömeg védi az épületet, jelentette az al-Dzsazíra.

Az amerikai védelmi minisztériumban tárgyal egy egyiptomi katonai küldöttség, amelynek az élén a vezérkari főnök áll, jelentette be a Pentagon. A delegáció látogatását Dave Lapan szóvivő szerint már jóval korábban megszervezték. A szóvivő igyekezett minimálisra csökkenteni annak fontosságát, hogy ez a látogatás milyen jelzést küld a világnak a kényes helyzetben, amellyel az egyiptomi katonaságnak szembe kell néznie az országában. "A védelmi minisztériumnak régóta vannak kapcsolatai Egyiptommal... mindig hasznos közvetlenül beszélni az egyiptomi katonai illetékesekkel" - mondta Lapan. (MTI)

Katonák oszlatták fel a tömeget az állami tévé székházánál, amelyet a külügyminisztériummal együtt több ezer tüntető ostromolt meg péntek este. Az al-Dzsazíra szerint az elnöki gárdát küldték Kairó utcáira, a Guardian furcsállta is, hogy a tüntetők ujjongva fogadták az egyébként gyűlölt elnöki gárda embereit.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította a kairói kormányt, hogy oldja föl a több mint harminc éve bevezetett rendkívüli állapotot. "Szerintem az utcákat elöntő csalódottság és düh jó részének ez az oka" - nyilatkozta Genfben Navi Pillay.

A Davosban megkérdezett Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár felhívta a figyelmet, hogy "teljes mértékben be kell tartani a szólásszabadságot" Egyiptomban. Azt ajánlotta a térség vezetőinek, hogy tekintsenek a helyzetre alkalomként, amelyben elgondolkodhatnak arról, miként lehet kielégíteni népük legitim törekvéseit. A francia kormány "visszafogottságot és párbeszédet" kért a felektől, Róma "az erőszak minden formájának abbahagyását" követelte. (MTI)

Az Alhurra TV szerint az a hír járja, hogy a kormányzó párt székházait kormányügynökök gyújtották fel, hogy megsemmisítsenek minden korrupcióra utaló dokumentumot és fontos iratot - posztolta a Facebook-ra a We are all Khaled Said.

Brian Whittaker, a Guardian Közel-Keleti szakértője szerint Hillary Clinton beszédét értékelve úgy vélte, hogy a külügyminiszter Mubarak tárgyalásos leváltására törekszik, ami a politikai szabadságjogok növelésével társulna. Az amerikaiak olyan megoldásra törekednek, amely nem sérti érdekeiket, Egyiptom békéjét Izraellel, a Szuezi-csatorna átjárhatóságát és a terrorellenes együttműködést.

Egyelőre semmi hír nincs arról, hogy a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán fennakadások lennének. Kairó után viszont a csatorna szempontjából meghatározó két nagy városban, az északi végén levő Port Saidban és Szuezben is több tízezres tömeg van az utcákon.

A Földközi tengert és a Vörös tengert, így Európát és Ázsiát összekötő, 1869-ben átadott, azóta többször bővített csatornán a világ tengeri forgalmának mintegy 10 százaléka halad át, évente több tízezer hajó. A csatorna biztonságára többségében amerikai katonákból álló nemzetközi katonai erő ügyel az ENSZ égisze alatt.

A kormánypárt kairói székháza még mindig lángol, körülötte tucatnyi kiégett rendőrautó. Az al-Dzsazíra képein látszik, hogy megkezdődött a fosztogatás, emberek székeket, asztalkákat, festményeket, poroltót és még egy bojlernek látszó tárgyat is kicipeltek.

Becslések szerint országszerte 870 sérültje van a pénteki tüntetéseknek, jelentette az al-Dzsazíra. Hivatalos adatok egyelőre nincsenek.

Úgy tűnik, hogy nem látni már rendőröket a nagyobb városok fontosabb pontjain, állítja az al-Dzsazíra. Korábban meg nem erősített forrásokból olyan hírek érkeztek, hogy Kairóban a katonák összecsaptak a rendőrökkel, azonban ezt azóta sem erősítették meg. Egyelőre nem tudni, hogy a katonák kit támogatnak.

A tüntetések Facebook oldal szerint Mubarak már nem fog beszélni. Bár a kijárási tilalom bejelentése előtt még arról érkeztek hírek, hogy hamarosan az elnök, vagy akár a fia fog felszólalni, már sejteni lehetett, hogy pénteken nem állnak ki a nyilvánosság elé.

Az eddigi stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Egyiptom befektetésre részben már most sem ajánlott adóskockázati besorolásainak kilátását a Fitch Ratings, amely szerint ha a zavargások folytatódnak és ez veszélyezteti a gazdasági-pénzügyi rendszert, annak az egyiptomi besorolás visszaminősítése lehet a következménye. (MTI)

Kórházi források szerint csak Kairóban 410-en sebesültek meg pénteken a tüntetéseken, néhány embert lőtt sebekkel ápolnak, állapotuk súlyos. A sérültek között rendőrök is vannak. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mennyien vesztették életüket pénteken, korábban Kairóból három, Alexandriából és Szuezből egy-egy halottról érkeztek hírek, meg nem erősített források szerint Port Saidban is meghalt egy fiú.

Az al-Dzsazíra meg nem erősített hírekre hivatkozva azt állítja, hogy az utcára vezényelt katonák összecsaptak a rendőrökkel Kairóban.

A házi őrizetbe vett ellenzéki vezető, Mohamed el-Baradei egyik támogatója azt állítja, hogy nyolcvanezer ember tüntet Port Saidban, ahol állítólag megöltek egy 14 éves fiút. (Guardian)

Ahogy az ilyen helyzetekben diktatúrákban lenni szokott, az állami tévék és rádiók ugyanolyan hűségesek a hatalomhoz, mint a titkosrendőrség. Miközben a világ összes csatornája Kairóban lángoló autókat, lelőtt tüntetőket é véres összecsapsokat mutat, az egyiptomi közszolgálati tévéadó csak arról számolt be, hogy életbe lépett a kijárási tilalom, és csak a békés, éjszakai fővárost mutatják. Lehet, hogy ezek nem is élő képek.

Az egyiptomi kormány az egész országra kiterjesztette a helyi idő szerint este hattól szombat reggel hétig eddig csak Kairóban, Alexandriában és Szuezben volt érvényben, jelentette az állami tévé.

Az Egyesült Államokat nagyon aggasztja, hogy az egyiptomi rendőrség, és a biztonsági erők erőszakot alkalmaztak a tüntetők ellen. Ugyanakkor a tüntetőknek is tartózkodniuk kell az erőszaktól, és békésen kell demonstrálniuk, mondta Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok támogatja az egyiptomi nép jogait és reformokat sürgetett.

Partnerként úgy gondoljuk, hogy az egyiptomi kormányak azonnal párbeszédet kell kezdeményeznie a néppel a politikai, társadalmi és gazdasági reformokról. "Felszólítjuk az egyiptomi hatóságokat, hogy engedélyezzék a békés tüntetéseket és vonják vissza a kommunikáció megszüntetésére tett példátlan intézkedéseiket" - mondta.

A CNN kairói és alexandriai tudósítója is arról számol be, hogy az elvileg a kijárási tilalom betartatására kivezényelt katonák nem csaptak össze a tüntetőkkel, akiknek eszük ágában sincs betartani a kijárási tilalmat.

Egyiptom két legnagyobb városában a tüntetők lelkesen fogadták a rendőrüket leváltó katonákat, és arra buzdították, hogy álljanak át hozzájuk. Erről még nincs szó, az azonban sokat mond, hogy a korábbi agresszív reakciók helyett most mintha tanácstalanul hátrébb lépett volna a Mubarak-rezsim.

Több ezer tüntető rohamozta meg a külügyminisztérium és az állami tévé épületét Kairóban. A közelben továbbra is ég a kormánypárt székháza, tűzoltókat sehol sem látni az utcákon.

Az is jelzi, hogy mennyire változatos a helyzet a fővárosban, hogy a tüntetők ujjongva, csókokkal fogadták a hozzájuk csatlakozó rendőröket, akiket a vállukra vettek Kairó belvárosában. (AP)

Hiába van Egyiptomon most már túlzás nélkül a világ szeme, a helyszínen dolgozó hazai és külföldi újságírók munkája nagyon nehéz. Mivel az országban most már gyakorlatilag nem működik az internet és a mobiltelefonok, kommunikációra csak az ezektől független, szatelit-telefonokkal van lehetőség.

A Mubarak-rezsim által az utcára vezényelt rendőrség és mindenféle civil ruhás karhatalmista ráadásul szintén mindent elkövet azért, hogy se a világ, se az egyiptomiak ne értesülhessenek arról, ami az ország utcáin zajlik.

Néhány napja a brit Guardian kairói tudósítója volt az első, aki megtapasztalhatta az egyiptomi diktatúra módszereit. Jack Shenkert egy tüntetésen vették őrizetbe sok tüntetővel együtt. Őrizetbe vétele közben is  több ütést kapott, amikor pedig egy magas rangúnak látszó rendőrnek próbálta elmagyarázni, hogy egy brit újság tudósítója, csak még jobban megverték, és hazáját is válogatott trágárságokkal illették.

Ma a BBC arab nyelvű adásának egyik munkatársát verték el a rendőrök, ő fején kötéssel, vérben úszó ingben mesélte el a brit tévécsatornában, hogy bántak el vele. Állítólag négy francia újságírót is letartóztattak, az al-Dzsazíra pedig arról számolt be hogy karhatalmisták tűntek fel még az ő szerkesztőségüknek otthont adó épületben is.

Irán 1979-es iszlám forradalmának utórengései rázzák meg Egyiptomot és más arab államokat, mondta Ahmad Khatami ajatollah a pénteki ima után Teheránban. "Azoknak a nyugati vezetőknek, akik még nem látják a valóságot, az új Közel-Keleten hamarosan iszlám vezetésű, vallásra épülő demokrácia politikája valósul meg" - mondta a dpa hírügynökség szerint. "Az egyiptomi, tunéziai, jordániai és jemeni tüntetések Irán iszlám forradalmából merítettek."

Az egyiptomi állami tévé a tüntetések képei helyett Kairó békés részeiből mutatott felvételeket, írja a Telegraph. A tüntetések első napján a köztévé a piramisokról szóló dokumentumfilmet sugárzott, hét közben a legtöbb lapban a tüntetések nem a fő hírek között szerepeltek.

Kijött a hivatalos amerikai reagálás is: "Nagyon aggasztó az Egyiptomban kitört erőszak, a kormánynak tiszteletben kell tartani az egyiptomi nép jogait, és engedélyeznie kell a közösségi oldalakat és az internetelérést" - írja Robert Gibbs, a Fehér Ház sajtószóvivője. (Guardian)

Minden nagy tüntetésnek kell egy ikonikus kép, amit az egész világon ki lehet rakni a napilapok címlapjára. Ez most Egyiptomban minden bizonnyal a tüntetéseken imádkozók fotója lesz.

A hithű muszlimoknak naponta ötször kell meghatározott időpontban imádkozniuk, és úgy tűnik, ehhez a tüntetők vallásosabb része is ragaszkodik. A megszokott forgatökönyv szerint amikor eljön az ima ideje, ezek a férfiak a rohamrendőrök sorfalától alig néhány lépésre letérdelnek, majd a földre borulnak, és elmondják imájukat. Mostanáig a karhatalom tiszteletben tartotta ezeket a perceket, és csak utána folytatták a tömg oszlatását és gumibotozását.