A BBC arab ügyek szakírója, Magdi Abdelhadi szerint Hoszni Mubarak kettős játékot játszik. Látványos vezéráldozatokat hoz leváltva a rezsim jelképévé vált vezetőket, köztük saját utódjelölt fiát, Gamalt is. Közben viszont fokozza az elnyomást, visszavezényelte az utcákra a titkosrendőröket, lecsapott a demokráciapárti aktivistákra, az állami propaganda pedig nacionalista hangvételre váltott, külföldi összeesküvésként ábrázolva a tiltakozásokat. Csütörtökön több egyiptomi emberi jogi szervezet irodáján is rajtaütöttek, és elfogták az első tüntetéseket szervező fiatalokat is. Aznap sok újságírót is begyűjtöttek az utcákról. A külföldi újságírók péntekre már kiszabadultak az egyiptomi emberi jogi aktivisták többsége viszont - bár szombaton 35-öt kiengedtek - még mindig őrizetben van.
Az al-Jazeera értesülései szerint az amerikai külügyminisztérium Egyiptom elhagyására szólította az amerikai állampolgárokat. Állítólag a nagykövetség munkatársait is hazahívták, csak a legszükségesebb személyzet marad Kairóban. A hírt később a BBC is megerősítette.
Az al-Arabíja jelentése szerint a félmilliós Tantában és a hárommilliós Kafr el-Sejkben is tüntetések kezdődtek Mubarak ellen.
A Human Rights Watch alexandriai munkatársa, Peter Bouckaert autóval próbált eljutni Kairóba. Jelentése szerint a főutat tankokkal zárta le a hadsereg, a tank parancsnoka feltartott pisztollyal áll a harckocsin. Nagy a dugó és sok a dühös ember.
Az al-Jazeera jelentése szerint a hadsereg több fegyverest is letartóztatott, aki a tüntetők közé próbáltak keveredni. A fegyveresekről azt tartják, hogy a rezsim rendfenntartó erőinek civil ruhás tagjai, provokátorok. Az arab hírcsatorna tudósítója szerint lefoglaltak egy fegyverrel megpakolt autót is.
A tüntetők attól tartanak, hogy Mubarak emberei a tömegbe vegyülve próbálnak erőszakot provokálni. Mikor a Spiegel riportere műholdas telefonján tudósítását diktálta a térről a hamburgi szerkesztőségnek, feldühödött tüntetők vették körül, akik azt hitték, hogy a rezsim titkosszolgálatának embere. A kedélyek akkor nyugodtak le, amikor a riporter megmutatta újságíró igazolványát. A tüntetők elnézést kértek tőle, írja a Spiegel online.
Emad Hadzsadzs karikatúrája az egyiptomi helyzetről. A rajzoló többi karikatúráját itt tekintheti meg.
A Guardian jelentése szerint Kairó mellett hat másik nagyvárosban, Alexandriában, Szuezban, Iszailíjában, Manszurában, Damietában és Mahalszban is tüntetések vannak. Az al-Jazeera jelentése szerint Szuezban 250 ezren, Alexandriában százezren tüntetnek. A BBC és a Guardian korábbi jelentései szerint Alexandriában több ezren tüntetnek.
A Guardian értesülései szerint Abdullah jordán király miniszterelnöke lemondása után menesztette kormányát, Szamir al-Rifai az egy hete tartó tüntetések miatt távozott. Helyére Maruf al-Bakhitot nevezték ki, aki 2005-2007 között már volt miniszterelnök. Al-Bakhit korábban a titkosszolgálat főnöke, illetve Jordánia jeruzsálemi nagykövete volt. Az al-Abbadi törzs tagjaként a jordán uralkodó elit lojális tagjának számít. Jordániában a hétvégén tüntetéseken követelték Rifai távozását. A jordániai tüntetéseken is aktívak voltak a helyi iszlámisták, de hangsúlyozták reformista elkötelezettségüket és azt is, hogy a királyt nem akarják elkergetni.
Megindultak a tüntetők Alexandriában, de egyelőre nem világos, hogy hova. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet helyi munkatársa szerint kisebb zavar van, viszont a helyi ügyvédek és néhány bíró is csatlakozott a tüntetőkhöz. A Guardian helyszíni tudósítója is azt mondja, hogy a tüntetésnek nincs szervezője, véletlenszerűek az események.
Fokozódik a nemzetközi nyomás Hoszni Mubarakra. A Guardian jelentése szerint David Cameron a korábbi óvatoskodást félretéve kedden már arról beszélt, hogy Mubaraknak hallgatnia kéne az emberekre, széles alapokon nyugvó átmeneti kormánynak kéne átvennie a hatalmat hogy megkezdődhessen a tényleges változás. "A hétfői kormánykinevezésekből nyilvánvalóan kiderült, hogy még nem ez történik, és ez csalódás. Több kinevezett is szolgált már korábbi kormányokban, vagy a mostani rezsimhez kötődik" - mondta a brit miniszterelnök.
Az al-Jazeera módosította a tüntetésen részt vevők számát. A tévé szerint már kétmillióan vannak a Tahrír téren és környékén.
"A téren úgy érezzük, hogy ez az egész még ma véget érhet Mubarak bukásával" - jelentette Jon Snow, a Channel 4 helyszíni tudósítója. Többek meggyőződése, hogy hamarosan átmeneti kormány alakul Omár Szulejmán alelnök vezetésével.
Az al-Jazeera jelentése szerint a katonai rendőrség szögesdrótkerítést vont Hoszni Mubarak kairói palotája köré. A Tahrír téren gyülekező tüntetők az eredeti tervek szerint a palota elé vonultak volna, bár a menet indulása folyamatosan halasztódik, és a téren tartózkodók egy része egyáltalán nem akar útra kellni.
Simon Tisdall, a Guardian elemzője szerint az, hogy a hadsereg hétfőn erőszakmentességet ígért, szándékos taktikai húzás Omár Szulejmán alelnök részéről. El akarták kerülni, hogy a tüntetők és a hadsereg összecsapásai forradalomat robbantsanak ki. A hadsereg mértéktartása ráadásul a külföld szemében is jól mutat, adu lehet a tárgyalások során. Ahogy az is szándékos taktika lehetett, hogy visszavonták a rendőrséget az utcákról, teret engedve ezzel a fosztogatásoknak. Ez ugyanis nosztalgiát ébreszthet a rezsim, a korábbi köznyugalom iránt. Tisdall elemzését eredetiben itt olvashatja.
Simon Tisdall, a Guardian elemzője szerint Hoszni Mubarak már csak báb az állam élén, a valódi hatalmat szombaton kinevezett alelnöke, a volt titkosszolgálati főnök Omár Szulejmán gyakorolja. Meglátása szerint Mubarak biztos nem fog elmenekülni az országból, de valószínűleg már távozását készítik elő, ezt azonban méltóságteljesnek tervezik, a megfelelő pillanatot várják.
Abdullah jordán király az AP jelentése szerint menesztette a kormányát. Jordániában a múlt héten az egyiptomi tüntetésekkel egyidőben tiltakozások kezdődtek, ám ezek eddig nem tűntek kritikus méretűnek.
A Guardian elemzője, Brian Whitaker szerint nagy kérdés, hogy mi történik, ha Mubarak a keddi óriástüntetés után se mond le. "Nem hívhatnak össze egyre nagyobb és nagyobb tüntetéseket" - írja. Szerinte valószínűbb, hogy a tüntetések mellett kibontakozó általános sztrájk okozta gazdasági nehézségek kényszerítik majd távozásra Mubarakot.
A BBC helyszíni tudósítója szerint a Tahrír tér kivételével Kairó kihalt, a boltok zárva vannak, és szokatlanul nagy a csend.
Az egyiptomi állami tévé, ami déli híradójában egyáltalán nem számolt be a Tahrír téren zajló, már akkor is több százezres tüntetésről, most Mubarak-párti tüntetéseket mutatott. A tüntetésekről csak közeli képeket készítettek, így megbecsülhetetlen, hogy hányan demonstrálnak a rezsim mellett. (BBC)
A Guardian közel-keleti szakírója, Brian Whitaker élőben elemzi az egyiptomi történéseket. Véleménye szerint valószínűtlen, hogy lezárják a Szuezi-csatornát, mivel az Egyiptom egyik legfőbb jövedelemforrása. Fennakadásokat okozhat viszont a kikötői munkások sztrájkja.
De a BBC jelentése szerint apró csoportjaik eltörpülnek a több ezres, kormányellenes tüntetés mellett. A tüntetők és az ellentüntetők között akadtak összetűzések, miután a rezsimpártiak megpróbálták elkobozni az újságírók felszerelését. A kormányellenes tüntetésen keresztények, muzulmánok és mindenféle párt hívei együtt tüntetnek.
"Mubaraknak le kell mondania, hogy elkerüljük a vérfürdőt" - jelentette ki az al-Arabíja hírtelevíziónak nyilatkozva Mohamed el-Baradei. Mint mondta, az ellenzék már "a Mubarak utáni éráról" tárgyal. "Lehet párbeszéd, de ennek feltétele, hogy teljesítsék a nép követeléseit, elsősorban Mubarak lemondását" - mondta. (Reuters)
Az al-Jazeera jelentése szerint a hadsereg lezárta a Kairó nyugati részéről a Tahrír térre vezető Kaszr al-Nile hidat, tízezrek rekedtek a túlparton.
Bár egy korábbi hír szerint Mubarak felhatalmazta alelnökét, Omár Szulejmánt, hogy tárgyalásokat kezdjen az ellenzékkel, Mohamed el-Baradei egyik közeli kollégája, Abdul Dzsalil Musztafa szerint őket még nem keresték meg, de úgy is csak Mubarak lemondása után hajlandók egyáltalán tárgyalásokra. (BBC)
Bár a Tahrír téren összegyűlt a tervezett egymillió tüntető, lehet, hogy mégsem fognak az elnöki palota elé vonulni. A menetnek az eredeti tervek szerint már el kellett volna indulnia, ám a Guardian helyszíni tudósítója szerint többen is arra panaszkodnak, hogy az elnöki palota túl messze - 16 kilométernyire - van. A zavart tetézi, hogy a tüntetésnek nincs egyértelmű vezére.
Meglepő helyről kapott támogatást Hoszni Mubarak. Bár eddig szinte csak Izrael állt ki mellette, most az Izrael elpusztítására felesküdött Hamasz biztonságiai akadályoztak meg a Gázai övetezben egy szimpátiatüntetést. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet jeruzsálemi irodavezetője úgy tudja, hogy a Hamasz rendőrei hat asszonyt őrizetbe vettek, húsz másikat letartóztatással fenyegettek. A szimpátiatüntetést január 31-én, hétfőn tartották, amíg a rendőrség szét nem verte.
A CNN veterán kairói tudósítója, Ben Wedeman szerint a tüntetők azt skandálják a Tahrír téren, hogy "Mubaraknak vastag a bőre, de a mi körmünk elég éles".
Elég szállítókapacitás áll rendelkezésre ahhoz, hogy még kedden kimenekítsék az Egyiptomban rekedt brit állampolgárokat, közölték brit kormányilletékesek a BBC-vel. A külügyminisztérium továbbra is azt ajánlja az Egyiptomban tartózkodó briteknek, hogy "ha nincs okod rá, hogy ott legyél, gyere haza".
A német külügyminisztérium kedden az egész országra kiterjesztette figyelmeztetését, már a Vörös-tenger partját sem ajánlják a német állampolgároknak. (BBC)