Az al-Dzsazíra tudósítója szerint Alexandriában békés járókelők próbálnak elkeseredetten hazajutni, anélkül, hogy belefutnának a biztonsági erőkbe a kijárási tilalom alatt. Mikrobuszokba és platós teherautókba zsúfolódnak.

Armin Iskander, az egyik ellenzéki vezető az al-Dzsazírának azt mondta, Hoszni Mubaraknak meg kell ígérnie, hogy nem indul újra a szeptemberben esedékes elnökválasztáson. Egy ilyen bejelentéssel Mubarak legalábbis időt nyerhetne, bár nem lehet tudni, hogy ez mennyire csillapítaná le a tüntetőket.

Úgy tűnik, Mubarak elnök a rendőrség helyett inkább a katonaságra bízza a rend helyreállítását. A pályafutását a légierőnél kezdő Mubarak hagyományosan jó viszonyt ápol a nagyon erős, gyakorlatilag királycsináló szerepet vállaló katonasággal. Ugyanakkor az utóbbi időben voltak jelek, amelyek arra utaltak, hogy ez a kapcsolat már nem a régi.

A 82 éves diktátor ugyan hivatalosan soha nem beszélt az utódlásáról, ám sok jel mutatott arra, hogy fiát, a 47 éves Gamalt szemelte ki utódjául. Ez azonban több beszámoló szerint nem tetszik a legbefolyásosabb tábornokoknak. Egyrészt mert nem szeretnék, hogy uralkodó dinasztia jöjjön létre, másfelől a civil, korábban bankárként dolgozó ifjabbik Mubarakot nem szívesen fogadnák el felettesükként.

Kérdés, hogy most ezek a nagyhatalmú tábornokok mit akarnak. Megvédeni Mubarak - és ezzel talán a fia hatalmát -, vagy fejest ugrani egy rendszerváltásba, amelynek eredményeként egy olyan, akár demokratikus, akár iszlamista rezsim juthat hatalomra amelyben a mostaninál kisebb szerep jut a (hagyományos) fegyveres erőknek.

A Nemzeti Múzeumot is elérhetik a Kairóban, a Nemzeti Demokrata Párt székáházánál kigyulladt lángok. Ebben a múzeumban őrzik az egyiptomi civilizáció több ezer éves, felbecsülhetetlen értékű emlékeit, többek közt Tutankhamon híres arany halotti maszkját. (Al-Dzsazíra)

A háttérben könnygáz-gránátok és robbanások zaja hallatszik, ennek ellenére több tüntető is időt szakít az imára. Korábban a rendőrök sem avatkoztak közbe, amíg a demonstrálók letérdeltek a földre. (Guardian)

P. J. Crowley, amerikai külügyi szóvivő a Twitteren reagált a pénteki tüntetésekre: "Az egyiptomi események aggasztóak. Az alapvető jogokat tiszteletben kell tartani, az erőszakot el kell kerülni, és engedélyezni kell a szabad kommunikációt" (az egyiptomi kormányzat a pénteki tüntetések előtt letiltott több internet- és mobilszolgáltatót is). "A reform létfontosságú Egyiptom hosszútávú jólétéhez. Az egyiptomi kormánynak partnerként, és nem fenyegetésként kell tekintenie a népére."

Az al Dzsazíra élő képein egyértelműen látszik, hogy lángokban áll az uralkodó Nemzeti Demokrata Párt kairói belvárosi székháza. Az épület az országot uraló rezsim egyik legfontosabb jelképe, pusztulásának óriási lélektani jelentősége van.

A hírtévé arról számolt be, hogy városszerte újabb gépkocsikat gyújtanak fel a tüntetők, és rendőrségi járműveket borítanak a Nílusba. A tüntetőknek a jelek szerint a kijárási tilalom ellenére eszük ágában nincs hazamenni. Az élő adásban folyamatosan hallatszik a tűzérségi lövedékek hangja. A tudósítók szerint éles lövedékek hangját hallják a távközlési  minisztérium és a televízió székház közvetlen környezetében is. MIndkét épület kiemelt katonai védelemt élvez.

Tankok indultak Kairó és Szuez központjába. Mubarak a rend helyreállítására utasíthatta őket a kijárási tilalom életbe lépésével, de a tüntetők ujjongva fogadják őket, mert azt remélik, hogy melléjük állnak a rendőrök ellen. (Guardian)

Az egyiptomi fővárosban (ahol Budapestnél egy órával később van) már besötétedett, így még nehezebb követni a pillanatról pillanatra változó helyzetet. Az al-Dzsazíra közvetítésében csak a sötétben gomolygó még sötétebb füstöt látni, és néha lángnyelveket. Folyamatosan hallatszanak robbantások és fegyverropogás is, de lehetetlen megmondani, hogy ezek honnét és kitől származnak.

Az al Dzsazíra ebben a percben számolt be róla, hogy Kairóban füst tör elő a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt épületéből. Hogy az épületben tűz van-e, vagy csak könnygázkonténereket dobtak be, egyelőre nem tudható. A kormánypárt székháza mindenesetre az Egyiptomot uraló politikai rezsim ikonikus épülete, így ami ott történik, annak nagyon erős jelképes üzenete van.

William Hague brit külügyminiszter arra kérte mindkét oldalt, hogy tartózkodjanak az erőszaktól. "Fontos elismerni, hogy az érintett embereknek legitim sérelmeik vannak, mind gazdasági, mind politikai értelemben. Fontos, hogy a hatóságok felmutassák a jövőbeli reformok reményét. Ezzel lehet válaszolni erre a helyzetre, nem elnyomással" - mondta. (Guardian)

A most már napok óta tartó egyiptomi tüntetések egyik legérdekesebb aspektusa a Mubarak-rezsimet támogató nyugati országok helyzete. Egyiptomot Amerika és az EU is megbízható partnernek tekinti - alig néhány órával a zavargások kitürés előtt épp Orbán Viktor magyar miniszterelnök vizitált a harminc éve hatalmon évő diktátornál.

Egyiptom ugyan diktatúra, án szemben például Iránnal, évtizedek óta megbízható politikai és üzleti partner. A jelentősebb arab országok közül egyben az egyetlen, amely még Izraellel is hajlandó volt békét kötni. Ha ez a kényes egyensúly felbomlana, annak minden bizonnyal beláthatatlan következményei lennének mind a Közel-Keleten, mind az egész világon.

Ezért a nyugati hatalmak - szemben a néhány héttel ezelőtti tunéziai eseményekkel - nem hogy nem állnak a tüntetők mellé, de néhány nyilatkozatukkal még támogatták is Mubarakot. A békés megoldás jelentőségének hangsúlyozásán kívül másra nem is futotta, viszont volt néhány nyíltan diktatúrapárti nyilatkozat is, például Franco Frattini olasz külügyminisztertől és Joe Biden amerikai alelnöktől, akinek talán csak a nyelve botlott meg, amikor egy újságírónak azt mondta, hogy Mubarak nem is diktátor.

Kérdés, hogy ha a tüntetők elkezdenek nyerésre állni, változik-e a nyugati hozzáállás. Amennyiben nem, biztosak lehetnek abban, hogy egy esetleges új egyiptomi rezsim minimum gyanakodva fog rájuk tekinteni.

Könnygázt vetett be a tunéziai rohamrendőrség péntek délután a tuniszi kormányszékház előtt összegyűlt tüntetők ellen. A tüntetők előzőleg kövekkel dobálták meg az épületet. Tunéziában előző nap átalakították meg az ideiglenes kormányt, amelyből távoztak az elűzött Zin el-Abidin ben Ali elnök pártjának tagjai. Az átmeneti kabinet feje, Mohamed Gannúsi - Ben Ali utolsó miniszterelnöke - azonban megőrizte tisztségét. (MTI)

Ebben a pillanatban életbe lépett a kijárási tilalom, a tüntetők az al-Dzsazíra felvételein egyelőre egy rendőrségi járművet próbálnak belökni a Nílusba. (Guardian)

Az al-Dzsazíra kairói irodaépületébe behatoltak a rendőrök, felszólították őket, hogy ne sugározzák élőben a tüntetéseket. A rendőrök az esti ima idejére nem bántják az épület előtt összegyűlt tüntetőket.

Hoszni Mubarak elnök perceken belül beszélni fog, feltehetően az állami tévében. (Guardian)

Az előbb idézett Facebook-csoport szerint eltűntek a rendőrök a kairói tüntetések központjaként szolgáló Tahrir-térről. Minden bizonnyal nem visszavonulóról van szó, hanem csak arról, hogy az ezekben a percekben életbe lépő kijárási tilalmat a Mubarak által az utcákra vezényelt katonaság fogja betartatni. Nagy kérdés, hogy lesznek erre képesek, hiszen vannak olyan hírek, hogy több nagyvárosban, például Szuezben és Alexandriában a tüntetők gyakorlatilag átvették a hatalmat.

Az Egyesült Államok több millió dollárral támogatta az egyiptomi demokratikus szervezeteket Hoszni Mubarak elnökkel szemben, írta az Aftenposten című norvég napilap pénteken a WikiLeakstől kapott információkra hivatkozva. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) 2008-ban 66,5, 2009-ben pedig 75 millió dollárt irányzott elő a demokráciát és jó kormányzást célzó egyiptomi programok támogatására egy, a kairói amerikai nagykövetségén 2007. december 6-án kelt diplomáciai távirat szerint.

"Mubarak mélységesen kételkedő az Egyesült Államok demokráciát terjesztő szerepével kapcsolatban - szerepelt egy 2007. október 9-ei táviratban. - Mindenesetre az amerikai kormányprogramok az egyiptomi változás jegyében segítenek a demokratikus intézmények létrehozásában és az egyének hangjának felerősítésében."

Musztafa el-Fekki, az alsóház külügyi bizottságának elnöke példátlan reformokat követelt Hoszni Mubaraktól, hogy elkerülje a forradalmat. Szerinte egyedül az elnök képes véget vetni a mostani eseményeknek. Korábban kormányzati források jelezték, hogy a négy napja kirobbant tüntetések óta nyilvánosan nem mutatkozó Mubarak kiáll majd az emberek elé.

A dolgok jelenlegi állása szerint a két legjobb forrás az egyiptomi eseményekről az Al-Dzsazíra angol nyelvű adása és a Facebook. Ez utóbbin a "We are all Khaled Said" nevű oldal közli a legfrissebb információkat. Khaled Said egy alexandriai fiatalember volt, akit tavaly vertek halálra egyiptomi rendőrök egy internetkávézóban.

Mivel az internetet Egyiptomban gyakorlatilag lekapcsolták, a külföldi újságírókat a rendőrök vagy megverik, vagy akadályozzák a munkájukat, kérdés, hogy meddig fognak egyáltalán hírek érkezni az országból.

Az al-Dzsazíra képei szerint páncélosokkal katonák jelentek meg az utcákon, azonban egyelőre még nem avatkoztak be. Az állami tévé szerint Hoszni Mubarak elnök arra kérte a hadsereget, hogy a rendőrség mellett biztosítsa az utcákat. Feltehetően a katonák segítségével léptetik életbe a kijárási tilalmat.

Az egyiptomi kormányzat helyi idő szerint este hattól (magyar idő szerint öttől) másnap reggel 7 óráig kijárási tilalmat rendelt el Kairóban, Alexandriában és Szuezben a középületek védelmében, de ettől nem látni kevesebb tüntetőt az utcákon. (al-Dzsazíra)

Hivatalos források ezt nem erősítették meg, de a tüntetések Facebook oldala szerint Damanhour központját is a tüntetők ellenőrzik, míg a turisták által kedvelt Hurghadában külföldiek és turisták is utcára vonultak Mubarak távozását követelte.

A kormányzó NDP több irodáját is felgyújtották a Kairótól 120 kilométerre lévő al-Mansourában és az ennél is távolabbi Daniette-ben. (Guardian)

"Kétszáz rendőr nézett szembe ezer tüntetővel, az összecsapások két órán át tartottak, akkor azonban egy ennél is nagyobb tömeg érkezett egy másik irányból. A rendőrök könnygázzal és gumilövedékkel próbálták visszatartani őket, de végül nem jártak sikerrel.

A rendőrök feladták, és végül a tüntetők vizet adtak nekik, beszélgettek, nagyon békés volt. Több száz tüntető imádkozott az utcán" - számolt be Peter Bouckaert, a Human Right Watch nemzetközi jogvédő szervezet egyik vezetője az Alexandria egyik pontjánt történt eseményekről. Mint írja, a közelben mindenhol Mubarak, és a fia, Gamal elleni jelszavakat skandálnak, rendőröket sehol sem látni. (Guardian)

Alexandriában a tüntetők több helyen elkaptak rendőröket, akiket a saját gumibotjaikkal ütnek. A demonstrálók több ponton is létszámbeli fölénybe kerültek, rendőrségi járműveket gyújtottak fel. (Al-Dzsazíra)

A tüntetők a katonákat követelték, hogy álljanak melléjük a rendőrök ellen. "Hol a hadsereg? Gyertek, nézzétek meg, hogy mit csinál velünk a rendőrség. A hadsereget akarjuk, a hadsereget akarjuk" - skándálták Kairóban. (Reuters)