Három nap alatt három fontos afganisztáni városra is átterjedtek az egyik amerikai gyülekezet Korán-égetése miatt kezdődött tüntetések, amelyek több helyütt összecsapásokká fajultak. A biztonságosabb városok közé sorolt Mazari-Sarifban ENSZ-alkalmazottakat öltek, Dzsalálábádban Obama-figurát égettek. A hirtelen indulatok nem jöttek jól az ország fokozatos átadására készülő amerikai és NATO-erőknek, a helyzetet a tálibok is kihasználhatják.
Miközben az Egyesült Államok és a NATO szövetségeseikkel együtt próbálják elkerülni az elhúzódó összecsapásokat Líbiában, és több arab országban feszült a helyzet, a már-már háttérbe szorult afganisztáni háború újabb fordulatot vehet.
Egy amerikai gyülekezet Korán-égetése miatt három napja tiltakoznak több városban, köztük az eddig a biztonságosak közé sorolt Mazari-Sarifban is, ahol pénteken megölték az ENSZ hét külföldi alkalmazottját. Velük együtt legalább harminc, a Ria Novosztyi szerint a vasárnapi demonstrációk után száznál is több áldozatuk van az összecsapásoknak, több százan megsebesültek, egyelőre nem látszik, mikor érhetnek véget a zavargások.
A fokozatosan terjedő tüntetéshullám nem jött jókor a szövetséges erőknek. Bizonytalanná válhat több terület feletti ellenőrzés átadása az afgán hadseregnek és rendőrségnek, de akár még az amerikai kivonulási menetrendet is érinthetik az események.
A több ezer afgán tüntető azért vonult utcára, mert még március 20-án Terry Jones floridai lelkész kis gyülekezete látványos keretek között elégette a Korán egyik példányát. Jones neve tavaly nyáron lett ismert, amikor a Ground Zero közelébe tervezett Iszlám Központ ellen tiltakozva azzal fenyegetőzött, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások kilencedik évfordulóján nyilvánosan elégeti a Korán 200 példányát.
Terve kemény bírálatokat váltott ki, Barack Obama amerikai elnök és a nemzetközi megszólalók mellett David Petraeus tábornok, az Afganisztánban szolgáló amerikai és NATO-erők főparancsnoka is figyelmeztette, hogy a Korán-égetéssel amerikai katonák életét sodorhatja veszélybe. A lelkipásztor végül elállt tervétől, és azt is kijelentette, soha nem égetnek el Koránt híveivel.
Ennek ellenére két hete több órán keresztül szimbolikus tárgyalást tartottak az iszlám szent könyve felett, amelynek végén bűnösnek mondták ki a Koránt emberiesség elleni bűntettekben és a terrorizmus népszerűsítésében. Az egészet felügyelő Jones szerint interneten már előre megszavaztatták híveiket, milyen sors várjon az általuk elítélt könyvre, írja a Telegraph. Jones azt mondta, a felgyújtás kapta a legtöbb szavazatot, így ha nem is ő, de egyik társa elégette egy példányát.
A szeptember 11-ei évfordulóra tervezett akcióhoz képest a mostani Korán-égetés kezdetben kevés publicitást kapott – a helyi, gainesville-i média szándékosan próbálta figyelmen kívül hagyni az ügyet –, azonban a hír lassan elterjedt, és a pénteki ima után elszabadultak az indulatok az egyik afganisztáni városban.
Az ország északi részén lévő Mazari-Sarifban, a híres Kék Mecsetben az imám tiltakozásra szólította fel a helyieket, majd az utcán több ezer ember részvételével békés tüntetés kezdődött. A demonstráció váratlanul erőszakba csapott át, a résztvevők az ENSZ helyi irodája elé vonultak, ahol egy csoport összecsapott az őrökkel, megszerezték a fegyvereiket, a rendőrökre is rálőttek. Több tüntetőt megöltek a rendőrök, de az ENSZ épületének négy nepáli, egy svéd, egy norvég és egy román alkalmazottja – köztük öt biztonsági őr – életét vesztette. A támadás után húsz embert vettek őrizetbe.
Másnapra sem csitultak az indulatok, szombaton már a déli Kandahárban is összecsapások robbantak ki, amelyekben tízen meghaltak, legalább nyolcvanan megsebesültek. Vasárnap Kandahár mellett már két másik településen is utcára vonultak a tartományban, ahol a Ria Novosztyi szerint százan életüket vesztették az összecsapásokban, a tömeg állítólag Kandahárban is egy ENSZ-képviseletet akart megtámadni. A keleti Dzsalálábádban kétezren lezárták a város egyik főutcáját. A tömeg követelte, hogy az amerikai csapatok hagyják el az országot, és Barack Obama amerikai elnök képmását is elégették.
Obama a Korán-égetést és az Afganisztánban kirobbant erőszakot is elítélte. Ban Kimun ENSZ-főtitkár gyávának nevezte a pénteki támadást, amelyet szerinte semmi sem igazolhat. A közleményében először vasárnap reagáló Hamid Karzai afgán elnök felszólította az amerikai kongresszust, ítélje el a Korán elégetését, és tegyen meg mindent, hogy az újból ne fordulhasson elő.
A BBC tudósítója szerint a mazari-sarifi összecsapások azért is érték váratlanul az amerikaiakat és a NATO-erőket, mivel az északi város az egyik utolsó hely Afganisztánban, ahol ehhez hasonló erőszakra számítottak volna. Mazari-Sarifban a 2001-es invázió előtt is többségben voltak a tálibellenesek, és azóta is az egyik biztonságos településnek tartották Afganisztánban.
A tartományi kormányzó azt állította, hogy a békés tüntetők valójában nem akartak az ENSZ épülete ellen vonulni, de tálibok szivárogtak közéjük, és eltérítették a tömeget. Több afgán és nemzetközi tisztviselő is úgy véli, a pénteki eset előre megtervezett támadás volt a tálibok részéről, és Kandahárban is őket vádolták az erőszakért.
A tálibok hivatalosan tagadnak, szerintük a történtek azt bizonyítják, hogy a külföldi Korán-égetés már az átlagos afgánok haragját is kiváltja. Ugyanakkor feltűnően lassan, több mint egy héttel a floridai gyülekezet tette után szabadultak el ennyire az indulatok, ezért nem elképzelhetetlen, hogy a táliboknak mégis részük lehet a történtekben.
Ha az erőszak mögött mégsem a tálibok állnak, az annál is aggasztóbb a szövetséges erőknek, mintha már az eddig biztonságosnak tartott Mazari-Sarifban is képesek lettek volna egy ilyen akcióra. Mazari-Sarifugyanis az első hét olyan hely között szerepelt, amelyek felügyeletét a NATO júliusban átadta volna az afgán biztonsági erőknek.
Ezzel szemben veszélybe sodorhatja az afgán biztonsági erők előtérbe helyezését és az amerikai kivonulási menetrendet is kétségessé teheti, ha a mostaninál is több városban Amerika-ellenes hangulat kerül felszínre, és tartósan fenn is marad. Kérdéses, az afgán rendőrök mennyire tudják kezelni az indulatokat, hiszen éppen a Mazari-Sarif-i eset jelzi, hogy más külföldiek ellen is fordulhat a tömeg egy része, a Ria Novosztyi szerint Kandahárban is egy ENSZ-képviseletet akartak megtámadni.
Az ENSZ afganisztáni misszióját vezető Staffan de Mistura egyelőre sietett hangsúlyozni, nem menekítik ki munkatársaikat az eset miatt, ugyanakkor mazari-sarifi irodájuk újjáépítéséig tizenegy alkalmazottat Kabulba helyeznek át. "Nem hiszem, hogy bármelyik afgánt is okolnunk kellene" – tette hozzá, egyértelműen Jonest és gyülekezetét nevezve meg felelősként. "A véleményszabadság nem jelent egyet mások kultúrájának, vallásának, hagyományainak megsértésével.”
Terry Jones kijelentette, sajnálják az áldozatokat, de társaival együtt nem érzik magukat felelősnek a történtekért. Egyben úgy vélte, az Egyesült Államoknak és az ENSZ-nek válaszlépéseket kellene tennie az afganisztáni események miatt.
A lelkész még tovább is szítaná a feszültséget, a Telegraphnak ugyanis azt is bejelentette, hogy a jövőben valamikor Mohamed próféta tárgyalását is megtartanák. Akármennyire is ítélték el eddig is a demokraták és a republikánusok, Jones tettei mégis alapot adhatnak az Amerika- és Nyugat-ellenes indulatok felszínre töréséhez, amit aztán a tálibok is könnyen kihasználhatnak.
Az elmúlt hónapban a japán események és az arab világ forrongásai mellett alig került elő az Egyesült Államokban hírekben, hogy hat amerikai katonát megöltek Afganisztán keleti részén. Ugyanakkor a történtek is rámutattak, az afgán biztonsági erők jó ütemben haladó kiképzése valamint a kivonulási menetrend ellenére is akár hirtelen változhat bizonytalanabbá a helyzet Afganisztánban.
Az Egyesült Államok azért is aggódhat, mert a történtek miatt több muszlim államban fokozódhat az ellenséges hangulat az amerikaiakkal szemben. Obama a héten bejelenti be, 2012-ben újraindul az elnökségért. Elképzelhető, hogy a külpolitika a vártnál is nagyobb szerepet játszik majd a küzdelemben.