Szerbia eddig nem tárgyalhatott az EU-csatlakozásról, mert a holland kormány ragaszkodott előtte Mladics elfogásához. Mladicsot pont aznap fogták el, hogy Catherine Ashtont, az EU külügyi főképviselőjét Belgrádba várták. Ősszel Szerbia hivatalosan is tagjelölt lehet, még mielőtt a horvátok azt megvétózhatták volna.
Ratko Mladics elfogása minden jel szerint szorosan összefügg azzal, hogy a szerb kormány eldöntötte, nagyon szeretné az országot bevinni az EU-ba.
Szerbia évek óta tárgyal a tagjelölt státusról az Európai Unióval. Miközben a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Szlovénia már 2004 óta tag, a horvát csatlakozási tárgyalások pedig heteken belül lezárulhatnak, Szerbia eddig még csak jelölt sem lehetett. Ennek pedig legfontosabb oka, hogy Mladics szabadlábon volt.
A tagjelöltséghez az összes EU-tagállamnak egyet kell értenie. Hollandia pedig már évek óta következetesen megvétózza a szerb jelölti státust, éppen Mladics miatt. Utoljára múlt szerdán szólt a holland külügyminiszter, hogy a vétót mindaddig fenntartják, amíg a szerb háborús bűnösök nincsenek a hágai nemzetközi bíróság előtt. Közülük is a legfontosabb Ratko Mladics.
A holland nyomás egyértelmű, de a szerb kormánynak lehetett még egy nyomós oka a tagjelöltség sürgetésére: ez pedig a szomszédos Horvátország. A horvátok jó eséllyel heteken belül, de legkésőbb néhány hónap múlva lezárják a csatlakozási tárgyalásokat. Nem lesznek azonnal tagok akkor, de onnantól számítva biztosra vehető belépésük egy-másfél éven belül.
A szerbeknek elemi érdekük addig tagjelöltté válniuk, amíg a horvátok nem lesznek tagok, mert az szinte bizonyos, hogy egy EU-tag Horvátország nagy kedvvel keres majd okokat, hogy megvétózza a szerb kérelmet. Elég nehéz helyzetbe hozná a szerbeket, ha éppen a horvátok kezdenének el feltételeket diktálni nekik.
Mladics elfogásának időzítéséről ugyan a szerb elnök Borisz Tadics azt mondta, hogy nem volt tudatos, de azért több fura egybeesés is van. Éppen ezen a napon várták Belgrádba Catherine Ashton asszonyt, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét. Ashton már érkezése előtt twitterüzenetben üdvözölte a reggeli fogást.
Az előző héten járt Belgrádban Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki szintén a szerb csatlakozási kérelemről tárgyalt a szerb kormánnyal. Márciusban pedig Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök adta áldását Belgrádban arra, hogy Szerbia próbálkozzon bátran az EU-tagsággal. Talán nem túlzás összefüggést keresni a tavaszi szerb diplomáciai nagyüzem és Mladics elfogása között.
Az EU-nak sokat köszönhet a mostani szerb kormány. 2008 tavaszán alig egy héttel a választás előtt adott Brüsszel vízummentességet a szerb állampolgároknak, ami minden bizonnyal segített a nyugati orientációjú kormánynak megtartani a hatalmat.
A szerb áldozatért – hiszen Mladics elfogása és várható hágai kiadása biztosan komoly ellenérzéseket vált ki sok szerbből – Brüsszelnek valamit adnia kell. Erre várhatóan novemberben lesz lehetőség, ekkor adja ki az Európai Bizottság a jelentését Szerbiáról, amiben véleményt kell majd mondania arról, hogy javasolják-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését. A csütörtök délelőtti letartóztatás után Brüsszel várhatóan kedvező javaslatot tesz. Erre utal, hogy Barroso bizottsági elnök gyorsan „nagyszerű hírnek” nevezte Mladics elfogását. Stefan Fule bővítési biztos pedig azt mondta, hogy Szerbia egy fontos kötelezettségének tett eleget, amivel az ország közelebb került az EU-csatlakozáshoz.
A csatlakozás küszöbén lévő Horvátországnak is kellett hasonló áldozatot tennie. Ante Gotovina tábornokot 2005 decemberében fogták el, majd adták ki Hágának, máig tartó belpolitikai kényelmetlenséget okozva a horvát politikusoknak. Gotovina esetében is a hollandok követelték a legerőszakosabban, hogy a csatlakozási tárgyaláshoz ezt a belépőt tegyék le a horvátok.
A balkáni bővítés egyik leghangosabb szorgalmazója az EU-ban Magyarország. A magyar kormány minden bővítésről szóló fórumon azt sulykolja, hogy addig nem lesz megbízható béke a térségben, amíg az EU nem kényszeríti szövetségre az ottani országokat.
Csakhogy a bővítés nem népszerű téma most Nyugat-Európában, így hiába kap zöld utat a csatlakozási tárgyalásokhoz esetleg már ősszel Szerbia, a tényleges belépés óvatosan is számolva csak évtizedes távlatban lehet reális. Az EU erős és gazdag államainak ugyanis elegük van a keletiek támogatásából, Románia és Bulgária 2007-es felvételét sok nyugati politikus már megbánta, és most sokkal rosszabb a gazdasági helyzet nyugaton mint annak idején.
Ugyanakkor már a csatlakozási tárgyalások alatt megnyílnak bizonyos felzárkóztatási források, vagyis Szerbiának anyagilag már a most őszi döntés is megéri majd.