Szanaa, Jemen fővárosa ünnepléstől volt hangos a hétvégén. Régóta nem történt már itt ilyesmi, Jemenben március óta véres zavargások zajlanak, és a legszegényebb arab ország egyébként korábban sem volt olyan állapotban, hogy különösebb ok lett volna ünnepelni az utcán.

Pénteken viszont az ellenzéki erők támadásában megsérült Ali Abdulláh Száleh elnök (az első hírek még a haláláról szóltak, később kiderült, ez túlzás volt), majd elhagyta az országot, és a szomszédos Szaúd-Arábiába utazott orvosi kezelésre.

Önmagában ez már katartikus volt az elnökkel szembenálló, meglehetősen sokszínű csoportok számára. Vasárnap a fővárosban végre elénekelhették a dalokat, amiket az elnök távozására írtak, Új Jemen-feliratú zászlócska lengettek, levágtak 40 tehenet az ünnephez és bőven fogyott a khat is. A Guardian beszámolója szerint nagy sláger volt Szanaában egy esküvői dal átirata, mely arról szól, a mennyasszony elhagyja a szülői házat és sose tér vissza - természetesen mindez Szálehre átköltve.

Az öröm azonban ezzel együtt sem lehetett önfeledt. Száleh hivatalosan nem mondott le, egyelőre nem tudni, mik a további szándékai, és még ha nem is tér már vissza, az sem jelenti azt biztosan, hogy nem folytatódnak a véres harcok Jemenben. Igazi katarzis helyett tehát inkább a bizonytalanság a jellemző. A Jemen sorsát leginkább befolyásoló öt kérdésre egyelőre nincs válasz.

Visszatér-e Száleh?

Pontosan nem lehet tudni, mennyire súlyosak az elnök sérülései, az azonban, hogy Szaúd-Arábiába utazott orvosi ellátásért, jelzi, komoly dologról lehet szó. Szálehet egy repesz sebesítette meg, amikor aknatámadás érte az elnöki palotát a péntek ima idején, Szaúd-Arábiában meg is kellett műteni.

Abdul Ghani Iryani jemeni politikai elemző szerint innen már nem lehet visszatérni. Szerinte az elnök távozása valamennyire csökkenti a feszültséget, és ezzel elkerülhetővé válik a polgárháború. Az ellenzék körében jellemzően úgy értékelik, abból, hogy egy ilyen súlyos helyzetben elhagyta az országot, látszik, hogy meggyengült, és innen már nincs visszaút. Az sem zárható ki azonban, hogy vannak még trükkök Száleh tarsolyában, és a visszatérésre készül.

Az amerikai diplomácia - mely korábban jó barátságban volt Szálehhel - mindenesetre fokozta a nyomást, hogy adja át a hatalmat és mentességért cserébe szálljon ki a játékból. Bár a jemeni kormánypárt különféle képviselőinek nyilatkozatai szerint erről szó sincs, és vissza fog térni, amint lehetséges lesz, egyre több jel mutat arra, a tunéziai Ben Ali és az egyiptomi Mubarak után Száleh lehet a harmadik bukott elnök a forradalmi hullámban, ráadásul Ben Ali után a második, aki Szaúd-Arábiában talál menedéket. Ez azonban nem csak rajta múlik.

Mit kezd a helyzettel Szaúd-Arábia?

Jemen sorsa esetében talán a legmeghatározóbb szereplő Szaúd-Arábia, mellyel 1800 kilométeres közös határa van. Száleh a szaúdiak szövetségese volt, mert szükségük volt rá az észak-jemeni lázadók kordában tartásában. Az utóbbi időben azonban Száleh inkább már akadályává vált a helyzet rendeződésének.

Ibn Szaúd, Szaúd-Arábia alapító királya is azt tanácsolta már a maga idejében, az 1700-as években is fiainak, hogy Jement meg kell tartani gyengének. Ezt egészítette ki Gregory Johnsen amerikai Jemen-szakértő azzal, hogy gyengének, de nem túl gyengének - arra ugyanis szükségük van a szaúdiaknak, hogy egy baráti központi vezetés megfékezze a határmenti területek lázadóit.

Szaúd-Arábia rengeteg pénzt költött az utóbbi években Száleh kormányának támogatására, ez azonban alig térült meg, a biztonsági helyzet egyre rosszabb lett. Elképzelhető tehát, hogy kipróbálnának valami mást, és rábeszélnék Szálehet, hogy ideje abbahagyni.

Mit tesznek Száleh emberei?

Formálisan ebben a pillanatban Abed-Rabbo Manszúr Hadi elnökhelyettes vezeti a országot, őt azonban szinte mindenki súlytalan figurának tartja. Fontosabb, hogy Száleh meghatározó pozíciókban lévő családtagjai egyelőre nem hagyták el az országot. A Köztársasági Gárda nevű elitalakulatot továbbra is fia, Ahmed vezeti, unoktestvére, Yahya van a rohamrendőrség élén, egy másik unokatestvére, Tariq pedig az elnöki testvérséget vezeti. Néhány más családtag szintén hasonló rendőri, katonai és titkosszolgálati egységeket vezet, összességében a család az al-Dzsazíra szerint több tízezer fős sereggel rendelkezik, ahova Jemen legjobban felszerelt és legjobban kiképzett egységei tartoznak. A rokonok szándékairól azonban nem sokat tudni, a lázongások kezdete óta alig szerepeltek nyilvánosan.

Mit tesznek Szaleh ellenfelei?

Az egyik legnagyobb ellenzéki politikai erőt az al-Ahmar klán tagjai alkotják. A kormányerők rakétákkal támadták az ország legnagyobb törzsi föderációja, a Hasíd élén álló rendkívül befolyásos Sadiq al-Ahmar sejk házát, és így a vezetés háborúba sodródott az al-Ahmar klánnal – amiből különben maga az elnök is származik.

Saidq al-Ahmar egyik fia, Hamid Ahmar Száleh egyik lehetséges utódja. Ahmar az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb üzletember Jemenben.

Bár ezt a kormány még nem erősítette meg, az al-Ahmar-klán csapatai lehetnek a felelősek a támadásért, melyben az elnök megsebesült. Ha visszatér Száleh, ha nem, ezek a harcok folytatódhatnak az elnök családja és az al-Ahmar klán között.

Fontos szereplő lehet még a hadsereg északnyugati divíziójának vezetője, az elnök féltestvére, Ali Mohszen, aki átállt a tüntetők oldalára. Mohszen ugyan azt mondta, nem akar elnök lenni, politikai ambíciói azonban egyértelműen vannak. Mióta átállt a tüntetőkhöz, Száleh már megpróbálta megöletni.

Mit tesz az al-Kaida?

Jemen azért is különösen lényeges, mert az al-Kaida aktívan működik a határterületeken. Ezért igazán fontos az Egyesült Államok számára is, ami támogatta a rendszert, cserébe jemeni területen is bombázhatott. Kérdés, hogy az elnök esetleges távozása utáni átmenetet a szervezet mennyire próbálja meg kihasználni. Az al-Kaida már hallatott magáról a lázongás kezdete óta, amikor az abjáni tartományban fekvő Zindzsibár városában iszlám emirátust kiáltottak ki, ezzel súlyos harcokat és ostromállapotot okozva.