Mostantól a facsemeték és a műemlék-látogatás sem hiányozhat a türkmén fővárosban házasodók esküvői naptárából, mivel a másfél hete a Türkmenisztán Hőse kitüntetést is elnyerő Gurbanguli Berdimukhamedov elnök erősíteni akarja a hagyományokat, és virágzó parkot tervez az új Boldogság Palota közelébe. Elődje személyi kultuszából visszavett, ugyanakkor saját építésébe kezdett a téli olimpiára is készülő türkmén államfő. Schmitt Pál a héten meglátogatja.
Hívei szerint elhozta a paradicsomot, nyomában falvak, múzeumok, gyárak és óvodák emelkednek – még ha elődjéhez nem is érhet fel, de az elmúlt hetekben minden jel szerint belehúzott a saját személyi kultuszának erősítésébe Gurbanguli Berdimukhamedov türkmén elnök. A volt egészségügyi miniszter néhány reformot ugyan bevezetett, de még mindig vasmarokkal irányítja a közép-ázsiai országot.
Az előd, a megalomán építkezéseiről és elképzeléseiről ismert, magát csak a „türkmének atyjaként” türkménbasinak nevező Szaparmurat Nyijazov az ország sivatagos közepső részén fekvő mesterséges fővárosba mesterséges folyót építtetett. Később piramist terveztetett magának, miközben a január hónapot róla, az áprilist pedig édesanyjáról nevezték el a közép-ázsiai országban. Ehhez képest tényleg jelentéktelen, hogy rengeteg szobor is készült róla.
21 évig, 2006-os haláláig irányította kemény kézzel Türkmenisztánt. A Türkmén Kommunista Párt főtitkáraként kezdő, majd a Gorbacsov elleni puccsot támogató és hatalmát a Szovjetunió széthullása után is megőrző, szívbeteg államfő 2002-ben túlélt egy merényletet, 66 éves korában szívinfarktus végzett vele.
A volt fogorvos, Nyijazov uralma alatt egészségügyi miniszterségig jutó Gurbanguli Berdimukhamedov lett a Türkménbasi utódja, mivel ő volt az egyik bizalmasa. Az új elnököt Nyijazov halála után néhány hónappal, 2007. február 11-én 95 százalékos részvétel mellett hivatalosan a választók 89 százaléka szavazta meg, habár nemzetközi szervezetek szerint a választás több szempontból is megkérdőjelezhető volt.
Berdimukhamedov megválasztását külföldön is nagy várakozások övezték, azt ígérte ugyanis, hogy számos ponton változtatni fog elődje excentrikus megközelítésén, és több elnyomó intézkedést is megszüntet. Feloldotta az opera tilalmát – a balettét ugyanakkor megtartotta –, oktatási reformot hirdetett, és eltávolíttatta a Türkménbasiról készült plakátokat a városból, írja a Guardian. A bankjegyek közül is csak a legmagasabb címleten maradt meg Nyijazov arcmása, a többire türkmén történelmi személyek kerültek. 2008-ban új alkotmányt fogadtak el, amely alapján aztán parlamenti választásokak tartottak, és az elnök jogköreit is szűkítették.
Közben azonban egyre inkább szembetűnő személyi kultusz építésébe kezdett: a média szigorú állami felügyelet alatt van, és ugyan Berdimukhamedov 2010-ben felvetette, hogy engedélyezné egyetlen ellenzéki párt alapítását, de eddig még nem jutottak el. Az elnök az egyetlen, akinek a teljes nevét feltüntetik a hivatalos iratokon.
A személyi kultusz építésében fontos lépcsőfokot jelentett, amikor Berdimukhamedov két hete egy új márványépületben átvette több ezer tisztviselő előtt a Türkmenisztán Hőse kitüntetést. Habár hivatalosan a 600 fős bölcsek tanácsának kezdeményezésére döntött a parlament, de elemzők szerint az elnök lényegében odaítélte magának az elődje által hatszor is megkapott legmagasabb türkmén kitüntetést.
Már az indoklásban is azt írták, hogy Berdimukhamedov elévülhetetlen érdemeket szerzett az elmúlt öt évben a gazdaság, a kultúra és a tudomány területein, emellett erősítette Türkmenisztán nemzetközi befolyását, azonban az ünnepélyes ceremónia már teljesen Nyijazov korszakát idézte.
„A paradicsomban élünk, és elnökünk önfeláldozó munkája mindennek az alapja" – mondta az egyik felszólaló, egy másik szerint pedig Berdimukhamedov nyomában új falvak, múzeumok, gyárak és óvodák emelkedtek, írja a Reuters. Több szónok is Arkadagnak, vagyis védelmezőnek nevezte Berdimukhamedovot, amely sokak szerint akár olyan állandó megnevezése is lehet majd, mint a türkménbasi volt elődjénél.
Szintén Nyijazov kifacsart elképzeléseit idézte, amikor az új elnök környezettudatosságáról is tanúbizonyságot téve október végén elrendelte, hogy a párok a nagy napon a ceremónia mellett ültessenek el egy facsemetét, és keressék fel a főváros, Asgabat négy emlékművét. A másfél hete átadott Boldogság Palotájában kell regisztrálniuk a friss házasoknak, innen az útvonal az olyan romantikusnak nehezen nevezhető helyekre vezet majd, mint az 1948-as földrengésnek, az alkotmánynak, a türkmén függetlenségnek vagy a második világháborúnak állított emlékmű.
Berdimukhamedov szerint az új szabályok hangsúlyozzák a családi értékek megőrzésének fontosságát a modern társadalomban, és arra nevelik a fiatalabb generációkat, hogy tiszteljék a nép hagyományait és szokásait. Az esküvő napján elvárt gesztus mellett azt is tanácsosnak tartanák, ha a párok majd az évfordulókon, valamint a családi ünnepeken visszajönnének a parkba és új fát ültetnének el. Az elnök szerint így zöld oázissá változtathatnák a palotát, írja a Guardian.
Berdimukhamedov piramist nem építtetett, de a napokban az elnök felügyelete mellett adták át a sivatagos ország legnagyobb télisport- komplexumát, ahol az elnököt méltató dalokat is énekeltek. Türkmenisztánban nem nagyon szokott havazni, és az ország még soha nem vett részt téli olimpián, de az új elnök eltökélte, hogy a 2014-es, az oroszországi Szocsiban rendezett játékokon már ott lesz a csapatuk, írja a Washington Post.
A 2012-ben várhatóan elsöprő többséggel újraválasztott Berdimukhamedov a bevezetett néhány enyhítés ellenére lényegében korlátlan hatalommal rendelkezik az 5,5 milliós közép-ázsiai országban, amely másfél hete ünnepelte függetlenségének 20. évfordulóját. Ennek alkalmából Berdimukhamedov amnesztiát adott 1700 rabnak, 1700 kérvényező pedig megkapta a türkmén állampolgárságot.
Az elnök egyik legfontosabb céljának tartja, hogy Türkmenisztánból iparilag fejlett és erős országot csináljon. Miközben Türkmenisztán energiahordozókban kifejezetten gazdag (a második legnagyobb földgáztermelő a volt szovjet köztársaságok közül, a világban pedig a negyedik legnagyobb tartalékokkal rendelkezik), jogvédő szervezetek szerint ugyanakkor a világ egyik elnyomó, és leginkább elszigetelt országa volt Nyijazov uralma alatt.
Az állam – élén a néhai Türkmenbasival – nem sokat foglalkozott a szegényekkel. Nyijazov még azt is elrendelte, hogy a nyugdíjasok fizessenek vissza bizonyos összeget az államkincstárnak. Berdimukhamedov ezen változtatott, de a munkanélküliség a hivatalos 5 százalékkal szemben egyes becslések szerint akár 50 százalék közelében is lehet.
Magyarországnak stratégiai érdeke, hogy jó kapcsolatokat ápoljon a régióval, hiszen itt óriási gáz- és olajkészletek vannak. Ugyan az elnöki látogatások gyakran szimbolikus jellegűek, ennek az útnak a jelentőségét azonban jól mutatja, hogy huszonhárom vállalattól harminchét üzletember is a delegációval tart, hogy üzleti kapcsolataikat építsék, ápolják a térség országaiban - fejtette ki az MTI-nek a vasárnap kezdődött közép-ázsiai körútjáról Schmitt Pál, aki először Üzbegisztánt, majd Türkmenisztánt és Azerbajdzsánt keresi fel.
Schmitt Pál úgy fogalmazott: a látogatás történelmi és kulturális szempontból is fontos, hiszen az itt élők büszkék gyökereikre, azokat nagyon komolyan veszik. Ennek a szempontnak a hangsúlyozása sokkal kedvezőbb lehetőséget teremt a kapcsolatépítésre, mintha csak az üzleti érdekekre hivatkoznának - mutatott rá.
Schmitt emlékeztetett, hogy Göncz Árpád akkori államfő 1997-ben ellátogatott Taskentbe, Azerbajdzsánban és Türkmenisztánban azonban eddig még nem járt magyar köztársasági elnök.