Damaszkuszban a negyedik páncélos hadosztály – a városközponthoz legközelebb állomásozó alakulat –  és a Forradalmi Gárda katonái útakadályokat emeltek Barzeh negyed főutcáján, házkutatásokat tartottak és embereket vettek őrizetbe.

A helyiek beszámolója szerint a Bassár el-Aszad szíriai elnök testvérének irányítása alatt álló ezer katona ellenzékieket és a rezsim ellen fegyverrel harcoló, a hadsereg dezertált tagjaiból verbuválódott Szabad Szíriai Hadsereg tagjait keresték. Ez utóbbi szervezet nyújtott oltalmat a rendszerellenes tüntetőknek, mivel hónapokig kormánypárti alavita milicisták akadályozták meg a nyílt tüntetéseket.

A Barzeh negyed lakosainak nagyobb része az iszlám szunnita irányzatát követi és a Reuters szerint a városnak ez a része volt az egyik legaktívabb a szír kormány elleni tüntetések terén. A szíriai harcok kezdete óta a hadseregnek nem kellett még beavatkoznia ilyen közel a főváros központjához.

A helyzet egyre fokozódik

Az elmúlt napok továbbra sem hoztak megnyugvást Szíriában, sőt, tovább nőtt a feszültség. Az ENSZ szerint az elmúlt tizenegy hónap alatt a polgári lakosság körében az áldozatok száma már meghaladja a hatezret, akik közül a CNN-nek nyilatkozó szíriai aktivisták szerint hétszázan az elmúlt tíz nap alatt vesztették életüket.

A legtöbben Homsz közelében haltak meg. A várost tizenhárom napja tartja tüzérségi tűz alatt a szíriai hadsereg, de Homszon kívül újabb áldozatokról számoltak be Daraából, Aleppóból, Hamából és Idlibből is. Szemtanúk szerint a közép-szíriai Homsznál egy olajfinomítót ellátó vezeték is felrobbant.

A Homszban levő aktivisták szerint a mesterlövészek mindenkire lőnek az utcákon és az egyik nyilatkozó szerint „teljesen véletlenszerű a bombázás, nem tudni, miért. Nincs a városban egyetlen biztonságos ház, pince vagy óvóhely sem. Szerencsésnek kell lenned, hogy épségben megúszd.”

A hadsereg fellépésével párhuzamosan a felkelők is várhatólag egyre aktívabbak lesznek. Hírek szerint elkezdtek megérkezni az országba az első csempészett fegyverszállítmányok és Irakból szunnita fegyveresek is átszivárogtak a határon, csatlakozva a felkelőkhöz.

Bassár el-Aszad kormánya szerint egyébként sem tüntetések zajlanak az országban, hanem külföldi banditák és terroristák tévesztik meg a szíriaiakat és szerveznek meg támadásokat a szír hadsereg ellen, ami eddig kétezer embert veszített. Bár a szír kormány álláspontja tele van torzításokkal, annyi kezd belőle beigazolódni, hogy már nyugati megfigyelők szerint is megjelent az al-Kaida.

Még nincs elfogadott terv a beavatkozásra

Miközben Szíriában egyre nő az áldozatok száma, a külföldi országok aggodalma és elégedetlensége is egyre jobban erősödik, mert még mindig nem sikerült rákényszeríteni a szíriai rezsimet, hogy változtasson politikáján. Az Arab Liga odáig is elment, hogy egy ENSZ-szel közös békefenntartó erő létrehozását javasolta.

Ezt a tervet Oroszország nem akarja elfogadni, mivel Moszkva szerint először a kormány és a felkelők közötti tűzszünet szükséges mielőtt külföldi katonák érkeznek Szíriába. A Ligának azonban nem kellett orosz engedély ahhoz, hogy felfüggesszék megfigyelő missziójukat, megszakítsák a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával, és felvegyék a kapcsolatot a fegyveres és nem-fegyveres szíriai ellenzékkel is.

Hillary Clinton a hét elején úgy vélte, hogy talán még van idő megnyerni Moszkva támogatását egy keményebb lépéseket tartalmazó ENSZ-határozathoz, és az orosz belátásra játszanak a franciák is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) egy korábbi tervezet megszavazásának bukása után, francia-orosz tárgyalások kezdődtek egy új határozatáról Szíria ügyében, ami kapcsán Alain Juppé francia külügyminiszter meg akarja vitatni a „humanitárius folyosók” létesítését is az arab országban.

A közgyűlésen a sor

Mivel azonban a BT mindmáig megosztott az ügyben (az állandó tagok közül Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok Damaszkusz ellen, míg Oroszország és Kína mellette szavaznak) és csak lassan van haladás, Szíria témája az ENSZ általános közgyűlésén is napirendre került.

A közgyűlésnek nincsenek olyan jogosítványai, mint a Biztonsági Tanácsnak, de ezen a fórumon az állandó tagok nem tudják minden kérdésnél érvényesíteni a vétójogukat. Ezt kihasználva a közgyűlésben csütörtökön szavazás lesz egy jelképes határozatról, amelynek elfogadása növelné a damaszkuszi kormányra gyakorolt nyomást.

Egy újabb diplomáciai határozat önmagában nem jelentene nagy csapást Damaszkusznak, de a külföldi országok és a belföldi ellenzék abban bízik, hogy a növekvő nyomás hatására előbb-utóbb még Aszadnak is engednie kell.

Ennek előjele lehet, hogy Szíriában népszavazásra bocsátanak február 26-án egy eseti bizottság által kidolgozott új alkotmánytervezetet, ami Aszad egyik régi ígérete. A kérdés, hogy betartja-e szavát vagy csak újabb időhúzásra és hatalmának meghosszabbítására játszik.