Lemondott hivataláról a német szövetségi elnök. Christian Wulff a berlini Bellevue kastélyban jelentette be döntését. Az államfő korábban letagadta, hogy kapcsolatban állt egy vállalkozóval és félmillió eurós kölcsönt kapott tőle. Amikor ezt a német Bild meg akarta írni, felhívta a főszerkesztőt és megfenyegette. A német ügyészség azért kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését, mert a gyanú szerint Wulff alsó-szászországi miniszterelnökként vállalkozókat juttatott előnyökhöz, cserébe kedvezményes hitelt, lízingelt és ingyenes nyaralásokat kaphatott.
Angela Merkel kancellár Wulff lemondása után azt mondta: tisztelettel és sajnálattal vette tudomásul az államfő lépését, aki "fontos impulzusokat" adott Németországnak, hivatali ideje alatt az ország sokféleségét hangsúlyozta, ő és felesége pedig külföldön méltóképpen képviselte az országot. A kancellár azt ígérte, hogy a szociáldemokraták és a zöldek bevonásával konszenzusos államfőjeltet igyekeznek állítani. Az alkotmány szerint az államfő lemondása után 30 napon belül kell új szövetségi elnököt választani. Az elnököt nem a parlament (Bundestag), hanem az 1242 tagú szövetségi gyűlés (Bundesversammlung) választja, amelyben a parlamenti képviselők mellett ugyanolyan számban ülnek a tartományok küldöttei.
A CDU-politikus mentelmi jogának felfüggesztését még csütörtökön este indítványozta a hannoveri ügyészség, ami példátlan a német államfői hivatal történetében. Az ügyészség szerint fennáll a gyanúja annak, hogy Wulff alsó-szászországi miniszterelnöksége idején több vállalkozót is előnyhöz juttatott és tőlük is előnyöket fogadott el.
Wulff lemondásakor azt mondta, a személye iránti bizalom elvesztése és cselekvési lehetőségeinek beszűkülése miatt lemond hivataláról, és lehetővé teszi utódja kiválasztását. Német lapok információi szerint Wulff lemondását már a kormánykoalíció képviselői is követelték. Mentelmi jogának felfüggesztéséről két hét múlva dönt a Bundestag.
A német államfő a nemzet egyfajta erkölcsi őre, a szerepe nagyrészt ceremoniális, a napi politikai küzdelmekből kimarad. A magyar államfői intézmény egyik mintája a német volt. A korlátozott politikai-hatalmi szerep mellett ugyanakkor az elnököt a parlamentnél szélesebb képviseleti testület, az 1242 tagú szövetségi gyűlés (Bundesversammlung) választja meg (lásd keretes írásunkat). Wulffot 2010 júliusában egyébként csak a harmadik nekifutásra választották meg, miután az első két körben nem kapta meg a többséget.
A német államfő decemberben megfenyegette a Bildet, az ország, sőt Európa legnagyobb példányszámú napilapját. Wulff azzal a szándékkal hívta fel a több milliós példányszámú bulvárlap főszerkesztőjét, hogy megakadályozza egy rá nézve kedvezőtlen cikk megjelenését.
A főszerkesztőt nem érte el, ezért üzenetet hagyott a rögzítőjén. Az üzenetben büntetőeljárást helyezett kilátásba az újságírók ellen. Később az államfő ismét felhívta a főszerkesztőt, Kai Diekmannt, akit ezúttal elért, és sajnálatát fejezte ki az üzenet miatt, mire Diekmann kijelentette, hogy lezártnak tekinti az ügyet.
A Bild arról a félmillió eurós kölcsönről írt, amelyet az államfő egy baráti vállalkozócsaládtól kapott még 2008-ban, amikor Alsó-Szászország miniszterelnöke volt. 2010-ben, amikor a tartományi gyűlésben ellenzéki képviselők egy másik üggyel összefüggésben a vállalkozóhoz fűződő üzleti kapcsolatai iránt érdeklődtek, Wulff azt állította, hogy nincs és nem is volt üzleti kapcsolata a vállalkozóval.
A Bild, majd a tagesschau.de később kiderítette, hogy a szóban forgó üzletember, Egon Geerkens évekig ügyfele volt annak az ügyvédi irodának, amelynél Wulff dolgozott. Amikor Wulff átnyergelt a politikára és felhagyott az ügyvédi tevékenységgel, partner maradt az irodában. Az ügyvédi iroda Wulff távozása után több mint 15 évig jegyezte partnerként a politikust, nevét még a cég levélpapírján is feltüntette.
Geerkens és az iroda kapcsolata a Wulff által megjelölt időszakra esett, a kereszténydemokrata politikusnak ezért fel kellett volna tárni ezt a viszonyt a tartományi parlament előtt. Szakértők szerint ezzel a mulasztással az államfő megsértette Alsó-Szászország alaptörvényét.
Wulff azt állította, az ügynek nincsen jelentősége, hiszen semmiféle javadalmazásban nem részesült a szóban forgó cégtől, amióta 1994-ben búcsút intett az ügyvédi pályának. A tagesschau.de által megkérdezett - név nélkül nyilatkozó - ügyvédek azonbanúgy vélték: az ügyvédi pályáról a politikára áttérő és ott sikereket arató jogászok rendszerint komoly pénzért bocsátják nevüket és kapcsolatrendszerüket volt munkaadójuk rendelkezésére. Az sem ismeretlen, hogy a politikai pályafutás végét követő időszakra előretekintve megállapodást kötnek a munkaviszony jövőbeni felújításáról.
Az államfő az elmúlt két hónapban szinte folyamatosan magyarázkodásra kényszerült. Számos újabb kétes ügy derült ki, amelyben vállalkozóktól kapott különféle kedvezményeket. Felmerült, hogy kedvezményes magánkölcsönt kapott a házára, olcsón lízingelhetett autót és ingyenes nyaralásokon vett részt olyan vállalkozókkal, akikkel 2003-2010 között tartományi miniszterelnökként üzleti kapcsolatban is állt.
Nemrég Wulff decemberben elbocsátott szóvivője, Olaf Glaeseker is a figyelem középpontjába került, miután az alsó-szászországi ügyészség nyomozást indított ellene korrupció gyanúja miatt. Az előző héten a hatóság átkutatta az államfői hivatalban Glaeseker volt szobáját. Házkutatást a német szövetségi elnöki hivatalban soha korábban nem tartottak.
Megnyerő kiállása és ismertsége ellenére a konzervatív szavazók közül többen rossz szemmel nézték, amikor 2006-ban otthagyta addigi feleségét, Christiane-et egy tizenöt évvel fiatalabb PR-osért, Bettina Körnerért. A német sajtóban felkapták a Körner egyik karján látható tetoválást is.
Wulff 1975-ben lépett be a CDU-ba, és sokáig a párt alsó-szászországi ifjúsági szervezetét vezette. Politikai karrierje mellett jogi végzettsége van, 1990-től éveken át ügyvédként dolgozott. 34 évesen már a későbbi kancellár Gerhard Schröder ellen indult Alsó-Szászország miniszterelnöki székéért, amelyet végül 2003-ban sikerült megszereznie.
Az akkor 51 éves Christian Wulff Németország legfiatalabb elnöke lett 2010. júniusi kinevezésekor. Az Alsó-Szászországot is átszelő folyóról a leine-i Kennedynek is hívott politikus országosan is népszerű volt, és sokan már Angela Merkel kancellár egyik potenciális riválisaként számoltak vele az elmúlt években, habár Wulff az interjúkban próbálta kevésbé ambicíózus politikusként beállítani magát.
Sok elemző így is úgy vélte, hogy Merkel egy komoly veszélyforrást semlegesített, amikor őt támogatta köztársasági elnöknek 2010-ben. A párt ugyanakkor nem zárt össze egyértelműen mögötte, három fordulóra is szükség volt, hogy megválasszák államfővé.