Támogatja a kiskorúaknak járó választójog megadását a német alkotmánybíróság egyik köztiszteletben álló volt tagja, amivel a gyermekek szerinte idejében beleszólást nyerhetnének az elöregedő német társadalom ügyeibe.

Paul Kirchhof neves alkotmányjogász a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német napilap szerdai számában megjelent irásában kifejtette, hogy a hosszú távú politikai döntésekben ma leginkább érintett gyermekek "időt takaríthatnának meg a politikai befolyás gyakorlásával". A német alkotmánybíróság egykori tagja ezzel arra utalt, hogy a gyermekek szüleiken keresztül gyakorolhatnák szavazati jogukat. Egy szülő minden kiskorú gyermek után fél szavazatra lenne jogosult, amely az egy szülővel rendelkező családoknál duplázódna.

Kirchhof tevékenysége során több, családokat támogató intézkedést ösztönzött az elmúlt években az egyre csökkenő német születésszám javítására; támogatta például a szülőknek járó adókedvezmény bevezetését.

Németországban a születésszám visszaesése miatt 2003 óta fogy a lakosság; Európában az egy nőre jutó 1,4 gyermekkel itt az egyik legalacsonyabb a ráta. A szövetségi statisztikai hivatal becslései szerint a jelenlegi tendencia alapján a mostani 81,7 milliós német lakosság 2060-ra nem haladja majd meg a 65-70 millió főt.

A gyermekek után járó választójog az új magyar alaptörvény előkészítésénél is felmerült. 2011 januárjában, a siófoki háromnapos Fidesz-KDNP frakcióülésen Szájer József kezdeményezésére vették napirendre a javaslatot, amelyet 2007-ben egyszer már  - éppen a németországi vitákra hivatkozva - felvetett Révész Máriusz fideszes képviselő. A téma rákerült az új alkotmányról 8 millió válaszópolgárnak kipostázott, 12 pontból álló nemzeti konzultációs kérdőívre is. Bár a gyermekesek plusz választójogát Orbán Viktor is megfontolásra érdemesnek tartotta, a közel 1 millió válaszadó 85 százaléka nem támogatta az ötletet.