A túszul ejtett magyarok felkutatására indult terrorelhárító egység csütörtökön érkezik Szíriába, ám az Index úgy értesült, hogy a TEK a magabiztos közleményekkel szemben a szénakazalban próbálja a tűt megtalálni. Valójában nagyon kicsi az esély a sikerre: egyelőre sem azt nem tudni, hogy melyik oldalon állnak az emberrablók, sem azt, hogy a két magyar egyáltalán életben van-e.
A Terrorelhárító Központ (TEK) egysége már a közel-keleti térségben van, várhatóan csütörtökön hajnalban érkezik Szíriába, közölte Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerdán. Az egység a szír hatóságokkal együttműködve dolgozik a szombatra virradóra elrabolt magyarok felkutatásán.
Szíjjártó Péter szóvivő közlése szerint a Külügyminisztérium a budapesti szír ügyvivővel folytatott újabb egyeztetés nyomán szerdán arról tájékoztatta a Miniszterelnökséget, hogy a szír hatóságok hozzájárultak a magyar Terrorelhárítási Központ szakembereinek beutazásához, és szorosan együtt fognak működni velük az elrabolt magyarok felkutatása érdekében. A kormány hétfőn alakított válságstábot a helyzet kezelésére.
A TEK bejelentette, hogy kijelölt egysége már kedden este megérkezett a közel-keleti térségbe - közölte Szijjártó. Hozzátette, hogy a kiutazók munkáját az oda beérkező összes információ alapján, hangsúlyozottan a békés megoldásra törekedve, a TEK kríziskezelő központja koordinálja.
Az Indexet ugyanakkor szerdán megkereste egy, az eseményekre és a szíriai helyzetre a jelek szerint jó rálátással bíró, az állása megőrzése érdekében név nélkül nyilatkozó forrás, aki szerint a Külügyminisztérium és a TEK félretájékoztatta a közvéleményt.
Állítása szerint Szíria esetében nem helytálló Szijjártó Péter első, a túszejtési ügyben tett bejelentése, miszerint „Magyarország minden esetben gondoskodik a külföldön bajba került magyarokról”. A külügy ugyanis a damaszkuszi követségen keresztül már a szíriai harcok tavalyi kirobbanásakor arról értesítette a kint élő magyarokat, hogy a magyar állam nem tud segíteni a hazajutásukban.
Informátorunk szerint a négyfős TEK-egység vízumainak kiadása azért húzódott el, mert a budapesti szír ügyvivő nemhivatalosan azt kérte, hogy a közreműködésért cserébe a magyar külügy biztosítsa Damaszkuszt: diplomáciailag támogatja a "szír nép harcát a terroristák ellen". A hivatalos külpolitikai álláspont eddig az volt, hogy Magyarország elítéli a szír rezsim polgári lakosság elleni akcióit.
A kelet-szíriai Deir al-Zúrt, ahol a magyarokat (egy informatikust és egy mérnököt) elrabolták, az informátor szerint nem törzsek uralják. Mint írja, a törzsi kötelékek fontosak ugyan a hétköznapokban, de a régiót a szír hadsereg tartja ellenőrzése alatt. Ennek ellenére Deir al-Zúrban az ellenzéki milíciák és a szír rezsim által fillérekért felbérelt, az ellenzéki tüntetőkre vadászó civilek (sabbiha) is jelen vannak, akik sokszor belátásuk szerint használják az államtól kapott fegyvereiket.
Az emberrablók tehát bárkik lehetnek, és bármelyik oldalon állhatnak – állítja forrásunk. Szíriában mintegy húsz különféle titkosszolgálat van, az információáramlás kusza, és az egyre kaotikusabb helyzetben, mint írja, igencsak kétes, hogy éppen az elrabolt magyarok jelentik majd a prioritást. Vagyis a TEK „biztos forrásból származó” értesülése, miszerint a magyarok életben vannak, szerinte nem több mint puszta spekuláció, ami a közvélemény megnyugtatására szolgál, és abból indul ki, hogy Szíriában eddig nem terjedt el a külföldiek váltságdíjért történő elrablása.
Ha viszont a magyarokat azért hurcolták el, mert esetleg belekeveredtek valamibe, forrásunk szerint előfordulhat, hogy már nincsenek életben. A TEK külügyi és titkosszolgálati vonalon szerezhetne információkat, ám forrásunk szerint a magyar titkosszolgálatoknak alig tucatnyi kint élő magyarral és egykor itt élő szírrel van aktív kapcsolata. A damaszkuszi magyar nagykövetség leginkább a kint élő 140 magyarral és az állami szervekkel áll kapcsolatban, és a rossz biztonsági helyzet miatt nagyon kevés embert tud csak mobilizálni.
Informátorunktól úgy tudjuk, a damaszkuszi magyar képviselet többszöri kérés ellenére sem kapott fegyveres biztosítást a szír belügyminisztériumtól, így a nagykövet napokig nem tudott Deir al-Zúrba utazni. Kedden a város polgármesterével, Samír Seikh-kel állapodott meg a helyszínre jutásáról, a polgármester viszont állítólag nem rendelkezik tényleges hatalommal, mert nemrég helyezték a pozíciójába, máshonnan származik, és ezért gyenge a kapcsolatrendszere, hatásköre csak a lázadók elleni támadásokat végrehajtó milíciák irányítására terjed ki.
A sikerre tehát kizárólag akkor van esély, ha az emberrablók a rezsim emberei, amire azonban semmi garancia nincs. Így a polgármesterrel folytatandó tárgyalásoknak, és az egész "mentőakciónak" is meglehetősen kétes a sikere – derül ki az informátor leveléből. Szerinte a magyar külügy "fűhöz-fához kapkod", és a káoszban csakis a szerencséjükben bízhatnak, hogy az elraboltak nyomára akadnak.
Az informátor levelét továbbítottuk a Külügyminisztériumnak, ahol azonban arra nem reagáltak. A TEK ügyeiben a Miniszterelnökség nyilatkozhat: a megkeresésre a miniszterelnök sajtóstábját vezető helyettes államtitkár, Havasi Bertalan azt válaszolta, hogy kockázatos a „jól értesültnek tűnő anonim források” idézete, mert a nem ellenőrzött, "talán nem is valós" információk zűrzavart, káoszt és kárt okozhatnak.
A szíriai helyzetről, azon belül is Deir al-Zúrról szóló külföldi sajtótudósításokból kirajzolódó kép megfelel az informátor közlésének. A polgármestert 2011 júliusában nevezte ki Asszad elnök, miután elődjét az izraeli határ környékére helyezte át.
Az olajban gazdag, szunnita többségű régiót több beszámoló is "törzsi területnek" nevezi, melyet leginkább még mindig a hadsereg tart az ellenőrzése alatt. A környéken a különböző, egymással hadban álló fegyveres civil csoportok miatt nehezen kezelhető és áttekinthetetlen a helyzet.