Alig két hónappal nagy vitát kiváltó, az izraeli kormányt bíráló verse után újabb költeményében Görögország pártjára áll és Európát bírálja.
A 84 éves német író egy új, ezúttal a görög válságban Európát bíráló és Görögországot védelmező versével okozott megdöbbenést Berlinben.
Az 1999-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író új alkotásában védelmébe vette az eladósodott Görögországot - megfogalmazása szerint - "az európai mindentudókkal" szemben. Az Európa szégyene című versben - amely a Süddeutsche Zeitung című német liberális napilap szombati számában jelent meg (itt olvasható) - Grass élesen kritizálta a Görögországgal szembeni európai politikát. Az író szerint "Görögországot roncsérték alatt jegyzik, miközben az ország kincseit az európai múzeumok zsákmányként őrzik." Az író heves szemrehányásokat intézett a "biztosok lakájai" ellen, akik - mint írta - Görögországot arra kényszerítik, hogy a nadrágszíjat egyre szorosabbra húzzák.
Grass számos történelmi utalást is tartalmazó verse berlini politikai körökben értetlenséget váltott ki. A Bundestag Európa ügyi bizottságának elnöke, Günther Krichbaum a Deutschlandfunk rádióállomásnak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az írót "többé már nem kell olyan komolyan venni". Grass bíráló kitételei nem felelnek meg a valóságnak - hangoztatta a konzervatív politikus, aki szerint, hogy Európa "óriási szolidaritást" vállalt Görögországgal. Az adófizetők pénzének támogatása nélkül Görögország már csődbe jutott volna - fogalmazott a többi között a bizottsági elnök.
A görög sajtó nagy terjedelemben ismertette az író versét, egyebek között a neves írót, Petros Markarist szólaltatva meg. Markaris szerint a görögökbe bátorságot önt a vers, amelyből - mint hangoztatta - az is kitűnik, hogy nem minden német van Görögország ellen. Mindennek hátterében az áll, hogy a görögök többsége Németországot, illetve Angela Merkel kancellár teszi felelőssé a nemzetközi mentőcsomag fejében Athéntól követelt rendkívül szigorú takarékossági intézkedésekért.
A görög író egyben magasztalta német kollégáját azért is, hogy "irodalmi eszközökkel" foglal állást a válsággal kapcsolatban. Markaris egyetértett Grass-szal abban, hogy a hitelcsomag fejében támasztott feltételek katasztrofális helyzetbe sodorták Görögországot.
Az újabb Grass-vers ugyanakkor a hét végén különös vitát váltott ki a német sajtóban. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnap előbb internetes, majd nyomatott kiadásában is azt állította, hogy az írónak tulajdonított vers hamisítvány. A verset közlő Süddeutsche Zeitung főszerkesztője azonban cáfolta ezt. Günter Grass egyelőre nem szólalt meg az ügyben.
Grass alig két hónapja szintén a Süddeutsche Zeitungban publikálta az Izraelt kritizáló és az iráni politikát támogató, Amit el kell mondani című versét, ami a német fővárosban és külföldön is megrökönyödést és heves tiltakozást váltott ki. A korábbi írói munkásságáért nagy nemzetközi megbecsülésnek örvendő Grass az áprilisban megjelent költeményben Izraelt ellenőrizetlen fegyverkezéssel és a nemzetközi béke fenyegetésével vádolta, és szembeszállt az iráni atompolitikát ért bírálatokkal.
Az írót nem kívánatos személynek nyilvánította Izraelben a belügyminiszter, Éli Jisáj szerint Grass Nobel-díját is elvette volna, ám ez a svéd akadémia szerint nem lehetséges, mert azt irodalmi munkásságáért kapta és nem politikai kijelentéseiért. Grass elutasította az antiszemitizmus vádját, és a többi között azt hangoztatta, hogy a versben foglaltakkal nem Izraelt, hanem a Netanjahu-kormány politikáját akarta bírálni. Nem sokkal később a Bádogdob íróját kórházba szállították szívproblémákkal.