Megérkezett a 27 EU-s vezető. Itt van Herman Van Rompuy, a tanács elnöke, Jose Manuel Barroso, a bizottság elnöke, Mario Draghi, az EKB elnöke, Martin Schulz, az EP elnöke. A tanácskozás ma éjszakába nyúlhat, de az EU integrációjának jövőjéről szóló vita péntek délelőttre maradhat.

Egész héten izgulni lehetett, hogy Romániát Traian Basescu elnök vagy Victor Ponta miniszterelnök képviseli-e ma. Ameddig ugyanaz a párt adta a román kormányfőt, amelyikhez Basescu is tartozik, addig nem volt ebből probléma, kialakult a szokás, hogy az EU-s csúcsokra Basescu jár. Most azonban, hogy a szociáldemokraták alakítottak kormányt, összevesztek. A román alkotmánybíróság szerdán úgy döntött, hogy Basescu utazhat. Erre most Ponta van itt.

Volt már hasonló vita, 2009-ben egyszerre igyekezett a brüsszeli tárgyalóasztalhoz a lengyel elnök és a miniszterelnök is.

Áder János nem akart jönni, így soha nem volt kétséges, hogy ma Orbán Viktor képviseli Magyarországot.

Már szerdán megérkezett Orbán Viktor Brüsszelbe, és csütörtök délelőtt részt vett az Európai Néppárt megbeszélésén. A magyar kormányfő várhatóan a következő EU-költségvetésről szóló vitában lesz a legaktívabb. Érvelni fog a kohéziós támogatások megkurtítása ellen.

A csütörtöki EU-csúcs első fontos programja volt, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament (német és szociáldemokrata) elnöke előadást tartott. Schulz az első világháborúhoz vezető, éppen 98 évvel etelőtti szarajevói merénylettel kezdett. A huszadik század borzalmaival ijesztgette az európai vezetőket, micsoda szörnyűségek történhetnek, ha nincs egység a kontinensen.

Schulz szerint pszichológiai szempontból jó, hogy nagy tervek kerülnek ma elő politikai unióról, és minden féléről, de a válságot most kell gyorsan kezelni. Sürgette a bankunió megteremtését, és dicsekedett, hogy az Európai Parlament már két éve javasolja ezt. Kimondta, hogy eurókötvény, azt a szót, amitől Angela Merkelt kiveri a hideg veríték.

Az EP-elnök hosszabban kitért a tranzakciós adó szükségességére. Múlt pénteken a pénzügyminiszterek találkozóján az derült ki, hogy ezt az adónemet a 27-ből 10 támogatja csak. A tizek viszont elkötelezettnek tűnnek, hogy a többiek nélkül is bevezessék.

Az adónem csak nevében hasonlít a magyar sárgacsekkadónak is nevezett adóra. Ez a bankok részvény- és kötvényeladásait adóztatná 0,1 százalékkal és a derivatív szerződéseket 0,01 százalékkal. Vagyis a spekulációt sarcolná, nem minden átutalást. A befolyó összeget bankmentőcsomag létrehozására gyűjtenék.

A tranzakciós adót támogatja az Európai Bizottság és az Európai Parlament is. A tagállamok közül a német, a francia, a spanyol, a görög, a lengyel, az osztrák és az olasz kormány is támogatja. A heves ellenzők között van Nagy-Britannia és Hollandia. A téma biztos szóba kerül a mostani csúcson.

Nagy probléma, hogyha tényleg elindul az EU a politikai unió felé, akkor ki és hogyan válassza meg a vezetőit. Schulz csütörtöki beszédében arra utalt, hogy az EP és a nemzeti parlamentek lehetnek ebben fontosak. A nemzeti parlamentek elvben már most is véleményezhetik az európai törvényeket. A magyar országgyűlés tavaly összesen nulla alkalommal élt ezzel a jogával. A portugál parlament bezzeg minden alkalommal küldött véleményt! Mindig azt, hogy "igen, egyetértünk".

Az EP elnöke azért támadta a tagállamok vezetőit, mert sokszor kihagyják a nép választott európai képviselőit a döntésekből. Ott volt például a fiskális paktum, amit kormányközi szerződéssel ütöttek nyélbe, nem is lett EU-s jog belőle. (Így lehetett megúszni, hogy a cseh és a brit vétó ne kaszálja el az egészet.)

Elfogadhatatlannak nevezte az EP-elnök, hogy a tagállamok maguk között megegyeztek, hogy a schengeni szerződés ideiglenesen felfüggeszthető.

És hát annak sem örül Schulz, hogy a parlamentet kihagyták annak a tervnek a megírásából, amiről a mostani csúcson tárgyalnak majd. A kedd délben nyilvánosságra hozott terv az eurózóna politikai uniójának tervét foglalja össze, közép- és hosszútávon, a bankunióval kezdődik és a végén vétójogot adna Brüsszelnek a tagállami költségvetések kapcsán, és még közös adópolitikát is előírna.

A tervet Herman Van Rompuy, José Manuel Barroso, Mario Draghi és Jean Claude Juncker jegyzik. Nem egyik percről a másikra, de mégiscsak föderációt javasolnak az eurózónának.

Schulz azt javasolta a tagállami vezetőknek, hogy legyenek bőkezűek a következő költségvetési ciklus tervezésekor. Mert növekedés befagyasztással és visszavágással nem lesz soha. Akármennyire is sokat veszekdett Schulz tavaly januárban Orbán Viktorral a magyar demokrácia állapotáról, most kivételesen nagyon élvezhette a magyar kormányfő a német szocdem szavait.

A német kormányt a berlini vezetéssel általában igen kritikus sajtó nagy része is támogatja abban, hogy ne legyen egységes, szakemberek szerint leginkább a németeket terhelő eurókötvény. A Handelsblatt címoldalán ez áll:  „Nein! No! Non!” – írja az MTI. A szalagcím alatti Gabor Steingart főszerkesztő azt írja: a kancellár joggal utasítja el a Van Rompuy-féle tervet, mert „Európának a nekigyürkőzés kultúrájára van szüksége, nem pedig az élősködés filozófiájára”. Az 1962-es születésű Gabor Steingart egyébként, mint neve is utal rá, részben magyar származású: édesapja Magyarországról kivándorolva kért menedékjogot Németországban, édesanyja berlini német.

Az EP elnöke kijött a miniszterelnökök szobájából, és most az újságíróknak mondja el, amit az előbb már részleteztünk. A munkanélküliség ellen muszáj gyorsan tenni valamit Európában, nem győzi hangsúlyozni.

Mesterházy Attila szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy az eurózónán belül rendeződjön a válság, és érdeke egy erősödő Európai Unió is, hiszen a nemzetállamok láthatóan nem tudják hatékonyan megvédeni magukat a krízistől. Az MSZP elnöke az MTI tudósítása szerint csütörtökön Brüsszelben azt mondta: Magyarországnak a stabilitás és a hitelesség növelése érdekében világos menetrendet kellene meghatároznia az euróövezethez való csatlakozáshoz.

A lengyel gazdaság sikere a bizonyíték, hogy szükség van a kohéziós pénzekre, érvel Schulz a költségvetési vita kapcsán. "Ezek nem ablakon kidobott pénzek, hanem jó befektetések" - mondja az EU-s támogatásokról, egyértelműen kedvére téve a szegényebb tagállamoknak.

Schulz ma délelőtt balti parasztokkal találkozott, akik nyugati szintű mezőgazdasági támogatásokat követeltek. És még ahhoz is hozzá kellett most szólnia, hogy a román miniszterelnök idejött, holott a bukaresti alkotmánybíróság az elnököt küldte volna. A szociáldemokrata szolidaritás alapján megvédte a román kormányfőt (Ponta évek óta a barátom...).

Schulzot arról kérdezték, hogy lehet az, hogy az Európai Központi Bank elnöke ott lehet az ilyen fontos csúcsokon, míg az Eurpai Parlament elnöke (jómaga) nem. Schulz örült a kérdésnek, ott akar lenni, a parlamentet jobban be kell vonni. Bár hozzátette, hogy amikor most bent volt egy bő órát, akkor Draghi bankelnök pont nem volt ott. A fő baja Schulznak az, hogy a politikai unióról szóló tervet összerakó munkacsoportból kihagyták őt, illetve a parlamentet.

Az uniós csúcs első munkanapján a gazdasági növekedés elősegítése, a foglalkoztatás bővítése a fő téma. Angela Merkel, a legnagyobb uniós nemzetgazdaság, Németország kancellárja közvetlenül a csúcstalálkozó kezdete előtt a munkanélküliség visszaszorítását célzó intézkedéseket jelentett be. Előzetes várakozások szerint a csúcson 120-130 milliárd eurós növekedési csomagról határoznak. (MTI)

Martin Schulz „tiszteletre méltó szándéknak” nevezte, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a közös jövőre, például a bankunióra, a fiskális unióra, illetve a politikai unióra vonatkozó víziók felvázolását javasolta a résztvevőknek. „A holnaputánra szóló tervek azonban, legyenek bármennyire fontosak, nem vonhatják el a figyelmünket a mai, sürgető kihívásokról” – mondta Schulz, aki hitelcsapdáról és kamatnyomásról is beszélt.

Az EU-csúcs kudarcától tartanak a piacok, ezzel magyarázható, hogy csütörtökön estek a vezetői európai tőzsdék. A londoni FTSE-100 0,64 százalékkal, a frankfurti DAX-30 1,34 százalékkal, a párizsi CAC-40 0,48 százalékkal állt a szerdai záróértéke alatt. A részvényindexek mellett gyengült az euró is a dollárral szemben, az árfolyam a napközben 1,2524-es szintről 1,2408-ig esett.

Az EU éppen vita alatt lévő növekedési tervét a múlt héten készítették elő Rómában. A német, a francia, az olasz és a spanyol vezetők találkozója után jelentették be, hogy 130 milliárd eurós, növekedést serkentő csomagot indítanak. Csakhogy a csomag kritikusai szerint ez szemfényvesztés, hiszen nincs hatalmas beruházásokról, hanem például a fel nem használt EU-s támogatások újraosztását ígéri, meg garanciavállalást, illetve a már régóta tervezett projekt kötvények gyors kibocsátását. Más megközelítésben viszont mégiscsak az EU éves GDP-jének 1 százalékát mozgósítanák gazdaságélénkítésre.

Az eurozónában a 25 év alattiak 22 százaléka munkanélküli. Erre is keresnek most megoldást a Justus Lipsius nevű épület egyik felső emeletén. Merkel szerint attól, hogy a németek egy csomó pénzt ajándékoznak a mediterrán országoknak, az ottani fiatalok még nem kapnak munkát. Az érintettek szerint viszont ameddig a déli államok képtelenek az adóssághegyt miatt fejlődni, addig nem lesz munka sem.

Így hívják Spanyolországban a mostani huszonéveseket, akiknek majd fele (46 százaléka) munkanélküli. Szülőkkel laknak, mitévők és elkeseredettek, családalapításra aligha gondolhatnak.

Ide fut ki ma minden. Akkor lehet a tartozásokat szétteríteni, ha mindenkit szigorűbban ellenőriznek eztán. Akár bankokról, akár tagállamokról van szó, a vita lényege ez most. Merkel szerint mindenki arról beszél, hogy miért nincsenek eurókötvények, vagyis a gazdagabbak miért nem vállalnak nagyobb részt a szegényebbek megsegítéséből. Merkel szerint viszont arról kellene beszélni, hogy milyen szabályok mentén és hogyan lehetne kikényszeríteni, hogy a kormányok felelősen gazdálkodjanak. Tyúk - tojás probléma ez persze.

Mindenképpen leegyszerűsítés azt gondolni, hogy a lusta déliek ácsingóznak a szorgos németek pénzére, mint a szájba várt sülthalra. Hiszen például a spanyol ingatlanlufinak, és az abból következő bankválságnak semmi köze ehhez.

Az eurózóna peremvidékét elárasztó olcsó hitelek nem azért áramlottak, mert mondjuk a görögök nem szeretnek dolgozni, hanem mert a közös pénz bevezetésével a kamatok hirtelen csökkentek, akkor is, ha ezt az adott gazdaságok versenyképessége nem indokolta.

És azt is kár lenne elfeledni, hogy Németország lett a legfőbb nyertese a közös pénznek. Mert a sok déli hitel jelentős része német termékekre és szolgáltatásokra ment el. Mert a márka sokkal erősebb volt mint a drachma, a közös pénzzel viszont versenyképesebbek lettek a német termékek. Szóval sokan úgy vélik, hogy Németország nem kegyet gyakorolna a nagyobb áldozatvállalással, hanem csak kifizetné az elmúlt 20 év sikereinek az árát.

Másrészt pedig a német politikusok fenntartásai is érthetők. Hiszen minek költsenek saját adófizetőik pénzéből hatalmas összegeket mondjuk az olaszok megmentésére, ha ott egy csomó bürokratikus hülyeség fojtogajta a gazdaságot? Tegyenek előbb otthon rendet! Vagy a görögök miért nem képesek beszedni az adókat, miért adtak 13. havi fizetést a közalkalmazottaknak? Vegyenek vissza, szálljanak le előbb a földre.

Érthető, hogy a németek először biztosítékokat akarnak, és csak aztán nyúlnának a zsebükbe.

Magyar részről az uniós csúcson Orbán Viktor miniszterelnök vesz részt, ezalatt Áder János köztársasági elnök Varsóban tárgyalt Bronislaw Komorowski lengyel államfővel (a városban ma este játsszák az Eb második elődöntőjét és egyben utolsó lengyelországi meccsét, az Európa megmentésére hivatott németek ellenfelei az olaszok lesznek). Áder a tárgyalás után arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy az Európai Unió legnagyobb értéke a szolidaritás, ezért az egyik legfontosabb célja a különböző régiók közötti fejlettségbeli különbségek eltüntetése, és arról is: egyik ország sem tehet arról hogy közel fél évszád kimaradt a történelméből a második világháború után, de „az ebből adódó hátrányokat a lehető legrövidebb idő alatt” orvosolni kell.

Paul Krugman, Nobel-díjas amerikai közgazdász szerint az 1931-es válsághoz mérhető fájdalom vár Európára, ha a gazdagabbak - főleg Németország - nem vállalnak az eddigieknél sokkal nagyobb áldozatot. Úgy véli, hogy az eurózóna adósságait szét kell teríteni. Szerinte Görögország már menthetetlen, de a sapnyol bankválság nagyvonalú, közös kezelésével még az eurót meg lehetne menteni.