A Simon Wiesenthal Központ több volt náci háborús bűnöst is bíróság elé állíttatott az elmúlt években, de még az elítélt John Demjanjuknak sem kellett börtönbe vonulnia. Három magyar, köztük a Budapesten megtalált Csatáry László is felkerült a listájukra az elmúlt években. (A 97 éves férfit mi is megpróbáltuk megkeresni, a riportot itt olvashatja.)
A Sun által Budapesten megtalált Csatáry Lászlót listájának élére helyező Simon Wiesenthal Központ a náci háborús bűnösök bíróság elé állítása mellett az antiszemitizmus elleni küzdelemmel is foglalkozik. A gyanúsítottakból egyre kevesebb van, a leleplezettek idős koruk és a bizonyítékok felkutathatatlansága miatt nem nagyon kerülnek börtönbe.
A központ olyan ügyekben is szerepet vállalt, mint a németországi fitymabotrány. Arra sürgették a német hatóságokat, hogy érvénytelenítsék azt a bírósági döntést, amely megtiltja a körülmetélést, írja az AFP. Szerintük szégyenfolt esne a mai Németországon, ha a döntés érvényben maradna.
Simon Wiesenthal osztrák holokauszt-túlélő 1947-ben alapított szervezetet, hogy dokumentálja a náci háborús bűnöket. Először perekhez gyűjtött anyagokat, később több háborús bűnös felkutatásában is szerepet vállalt. Wiesenthal állítása szerint kulcsszerepe volt Adolf Eichmann, a holokauszt megszervezőjének letartóztatásában. Simon Wiesenthal 2005-ben halt meg.
A Simon Wiesenthal Központ Los Angeles-i szervezet, amelynek közvetlenül nincs köze Wiesenthalhoz, a társaság csak tiszteletből vette fel a nevet 1977-ben. A szervezet fő tevékenysége az antiszemitizmus elleni nemzetközi küzdelem. A központ jeruzsálemi vezetője, Efraim Zuroff 2002-ben hirdette meg Az utolsó esély programot a náci háborús bűnösök felkutatására, átvéve Simon Wiesenthal félbeszakadt nyomozásait is. Bővebben>>>
Több magyar vonatkozása is van a Wiesenthal Központ vizsgálatainak. A szervezet éves jelentése a 2011. április-2012. május közötti időszak egyik fontos fejleményeként említette három új név, köztük a lista élére kerülő Csatáry László felvételét a keresett náci háborús bűnösök közé.
Csatáry Lászlónak a bíróság előtt kell felelnie tetteiért – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Párizsban a francia külügyi szóvivő. Bernard Valéro arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy a francia kormány álláspontja szerint Csatáry Lászlót le kellene-e tartóztatniuk a magyar hatóságoknak. „A náci bűnök elévülhetetlenek. Úgy véljük, hogy a náci bűnösöknek, bárhol is tartózkodjanak, a bíróság előtt kell felelniük tetteikért” – mondta. Hozzátette: „A budapesti főügyész azt közölte, hogy az igazságszolgáltatás már vizsgálja a tényeket. A magyar hatóságok dolga, hogy megfelelően lépjenek fel az ügyben”.
A francia országos televíziók és rádiók budapesti helyszíni tudósításokban számoltak be Csatáry László életútjáról, illetve a Simon Wiesenthal Központ feljelentése nyomán ellene a Budapesti Nyomozó Ügyészség által tavaly szeptemberben elrendelt nyomozás fejleményeiről. A médiafigyelem egyik oka, hogy Franciaországban hétfőn emlékeznek meg a legnagyobb franciaországi zsidóellenes razzia hetvenedik évfordulójáról: 1942. július 16-án a francia rendőrség több mint 13 ezer párizsi zsidót, köztük 4 ezer gyereket tartóztatott le és hurcolt az Eiffel-torony melletti Vel' d'Hiv nevű kerékpárarénába, ahol napokig étlen-szomjan tartották őket. (MTI)
Csatáry mellett felkerült a II. világháború alatt Fehéroroszországban elkövetett tömeggyilkosságokkal vádolt ukrán Vlagyimir Katriuk, és a német Helmut Oberlander, aki Dél-Ukrajnában gyilkolt zsidókat.
A jelentésben emellett a legnagyobb csalódásnak nevezik, hogy Budapesten 2011. július 18-án első fokon bizonyítottság hiányában felmentették Képíró Sándort. A 97 éves férfit azzal vádolták, hogy 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzián az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégezésében.
Képíró 2011 szeptember elején meghalt, mielőtt a fellebbezések hatására megkezdődhetett volna a másodfokú tárgyalás, ezért az ellene folyó eljárást is meg kellett szüntetni. Zuroff akkor a Facebookon az igazságszolgáltatás kis győzelmének nevezte, hogy a volt csendőr százados egészségének romlásához vezetett az ellene folytatott per.
Egy harmadik magyar származású férfit is bíróság elé akar állítani a Wiesenthal Központ. A 90 éves, Ausztráliában élő Zentai Károly a központ szerint részt vett a budapesti zsidóüldözésben, és 1944-ben harmadmagával halálra vert egy 18 éves zsidó fiatalembert, amiért nem viselte a sárga csillagot. Ő még benne van a hét legkeresettebb náci háborús bűnös között a Simon Wiesenthal Központ listáján. Zentai az 1950-es években ment ki Ausztráliába, ahol állampolgárságot kapott, és tagadja, hogy köze lenne a zsidó fiú megöléséhez.
Zentai kiadatását már 2005-ben kérte Magyarország, de első fokon ezt egy perthi bíróság megtagadta. A másodfokú ítélet előtt idén tavasszal Zentait szélütés érte, nem tud beszélni, az ügyet elnapolták. Végül március 28-án kezdett foglalkozni Zentai ügyével az ausztrál legfelsőbb bíróság, azt vizsgálják az ausztrál kormány fellebbezése alapján, hogy ki kell-e adni a férfit Magyarországnak.
A szervezet éves jelentésében az elmúlt időszak legnagyobb eredményének John Demjanjuk elítését tartották Németországban 2011 májusában. Az ukrán származású, amerikai állampolgárságú, 92 éves férfit a müncheni bíróság öt év börtönbüntetésre ítélte egy német bíróság a sobibóri haláltáborban 27 ezer zsidó meggyilkolásában bűnsegédként történt közreműködéséért. Magas életkora és rossz egészségügyi állapota miatt az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztette a bíróság. Demjanjuk idén március közepén meghalt.
A Wiesenthal Központ szerint ugyanakkor az ítélet fontos precedenst jelenthet Németországban, egyben a döntés nyomán indították el Az utolsó esély II programot, amelyben már akár 25 ezer eurós pénzjutalmat is felajánlanak a listán szereplő háborús bűnösök megtalálásához, majd elítélésükhöz vezető információkért. (Ennyit fizettek a Csatáry nyomára vezető információért is.)
A most wanted listán szereplők közül vagy nem ítélték el a megtalált személyeket az utóbbi években, vagy akit mégis, annak Demjanjukhoz hasonlóan nem kellett börtönbe vonulnia. Az utolsó esély programban ugyanakkor a Wiesenthal Központ önállóan is nyomoz tanúk és bizonyítékok után. Zuroff diplomáciai tevékenységet is folytat, igyekszik lobbizni politikusoknál és hatóságoknál az ügyek felgyorsításáért.
A jelentésben Zuroff azt írta, hogy a statisztikák alapján az elmúlt tizenegy évben legalább kilenc ítéletet hoztak náci háborús bűnösök ellen. Legalább hetvenkilenc új vádiratot adtak be, és több mint háromezer új vizsgálatot kezdeményeztek.
A Simon Wiesenthal Központ hét legkeresettebb náci háborús bűnöse jelenleg Csatáry mellett:
Gerhard Sommer, német származású, 93 éves, volt SS-főtiszt, 560 olaszországi civil kivégzésével vádolják. Egy idősek otthonában él Hamburg mellett.
Vlagyimir Katrijuk, ukrán származású, 90 éves, a vád szerint részt vett a hatinyi mészárlásban. Kanadában él.
Zentai Károly, magyar származású, 90 éves, a vád szerint részt vett a budapesti zsidóüldözésben, halálra vert harmadmagával egy 18 éves zsidó fiatalembert. Ausztráliában él.
Sören Kam, dán származású, 90 éves, a háború idején az SS Viking Divízió nevű dán erőszakszervezet önkéntese volt, egy antifasiszta lap főszerkesztőjének meggyilkolásával vádolják. Németországban él.
Ivan Kalymon, ukrán származású, 91 éves, a lvivi (ma Ukrajna) gettót felügyelő csendőr volt, a vád szerint részt vett a deportálások szervezésében és kivégzésekben is. John Kalymon néven több mint hatvan éve az Egyesült Államokban él, de tavaly januárban kiutasították, és megfosztották amerikai állampolgárságától is. Ennek ellenére továbbra is az országban maradt, mert még nincs ország, amelyik befogadja.
Algimantas Dailide, litván származású, 88 éve, Litvániában tartóztatott le zsidókat és lengyel ellenállókat, a foglyokat a nácik kivégezték. Bár 2006-ban börtönbüntetésre ítélték Litvániában, nem kellett börtönbe vonulnia egészségi állapota miatt. Jelenleg Németországban él.
Helmut Oberlander, ukrajnai német származású, 88 éves, tagja volt egy náci halálkommandónak. Kanadában él.