A Wikileaks-alapító Julian Assange már két hónapja lakik Ecuador londoni nagykövetségén, ahol nem sok szabadsága van, egy átalakított irodában, főként pizzán él. Egy brit pszichológus úgy vélte, hogy Assange idővel kijön a követségről, még ha így őrizetbe is veszik. Nem ő az első azonban, aki vállalta, hogy hosszabb-rövidebb időre egy nagykövetségbe költözik, amely elődeinek akár évekig otthonává válhatott.
Még a XVIII. században kellett menedékjogot kérnie a britek madridi követségén John William Ripperdának, akinek az esete azért is különleges, mert a spanyol katonák végül erőszakkal vették őrizetbe a diplomáciai képviseleten. Ripperda az 1725-ös bécsi béke előtt Spanyolország különmegbízottja volt Bécsben, ugyanakkor Spanyolországba hazatérve kiderült, hogy indokolatlanul ígért pénzeket különböző üzleti köröknek. Végül a népharagtól félve menedéket kért William Stanhope brit nagykövettől.
IV. Fülöp spanyol király jelezte Stanhope-nak, hogy elsősorban a Ripperda által a kedvezőbb alkupozícióhoz megkaparintott titkos iratokat akarják visszakapni. Miután Ripperda nem adta meg magát, a király katonái válaszul behatoltak a követségre, és erővel vették őrizetbe. 1728-ban szökött meg Spanyolorszából, Hollandiába menekült, végül 1737-ben Marokkóban halt meg.
Több társával együtt Nagy Imre is a jugoszláv követségre menekült egy időre 1956-ba. Az október 23-án a tüntetők követelésére ismét miniszterelnök Nagy Imre az újabb szovjet csapatok érkezése miatt november 1-jén jelentette be Magyarország semlegességét, és kilépett a Varsói Szerződésből is.
November 4-én hajnalban menekült a jugoszláv követségre, amelyet tizennyolc nappal később a Kádár-kormány menlevelével elhagyott. A szovjet csapatok ugyanakkor elfogták, és Romániába deportálták. 1957 áprilisában letartóztatták, 1958. június 15-én pedig szervezkedés kezdeményezése és vezetése, valamint hazaárulás vádjával fellebbezés lehetősége nélkül halálra ítélték, másnap pedig kivégezték. Bővebben>>>
Nem véletlenül hozta fel az AP amerikai hírügynökség is Mindszenty Józsefet szélsőséges példaként Julian Assange ügyénél: a magyar bíboros ugyanis az összes többi menedékkérőnél többet, tizenöt évet töltött a budapesti amerikai nagykövetség épületében. Mindszentyt, aki az 56-os forradalom idején a magyar katolikus egyház prímása volt, 1949-ben életfogytiglani fegyházra ítélték. Az 1956-os forradalom kitörése után, október 30-án szabadították ki, november 4-én pedig a szovjet csapatok támadásakor keresett menedéket az amerikai nagykövetségen.
Mindszenty állítólag azért döntött az amerikai követség mellett, mert az volt a legközelebb a parlament épületéhez. Többször is felmerült a lehetőség, hogy elhagyja-e a követséget (pl. amikor XII. Pius pápa 1958-as halála miatt bíborosként Rómába kellett volna utaznia a pápaválasztásra), de végül tizenöt éven át az épületben maradt. 1971-ben aztán előbb a Vatikánba, majd Bécsbe ment, ahol befejezte emlékiratait. Mindszenty 1975-ben halt meg, az ausztriai Mariazellben temették el.
Hét szovjet pünkösdista kényszerült be 1978 júniusában az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségére, amelyet aztán csak öt évvel később sikerült elhagyniuk. Eredetileg nyolcan próbáltak vallási üldöztetésre hivatkozva emigrálni a Szovjetunióból, de a rendőrök nem akarták beengedni őket az amerikai nagykövetségre. Ugyan hetüknek sikerült mégis bejutniuk, de a nyolcadik társukat, egy fiatal fiút elfogták, és állítólag később meg is kínozták.
A három fiatal lányt, a két férfit és két idősebb asszonyt az első napokban csak a nagykövetség várótermében helyezték el, de aztán kiderült, hogy a Szovjetuniótól nem kapnak kiutazási vízumot, így viszont nem voltak hajlandók elhagyni a követség épületét. Végül a követség alagsorában találtak nekik két szobát, de így is 18 négyzetméteren, a Time szerint két ágyon kellett meghúzniuk magukat. Próbálták hasznossá tenni magukat, autót mostak, ruhákat kötöttek, takarítottak. Végül öt év után éhségsztrájkba kezdtek, és a háttérben a tárgyalások is megindultak az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A patthelyzet feloldásával előbb Izraelbe, majd onnan az Egyesült Államokba mentek.
Manuel Noriega panamai diktátor esete azért különleges, mert az amerikai katonák a pszichológiai hadviselés eszközeivel szinte szó szerint kifüstölték a Vatikán nagykövetségéről. Az amerikai hadsereg 1989. december 20-án indított támadást Panamaváros ellen, Noriega pedig december 24-én keresett menedéket a nunciatúrán. Az épületet azonnal körbevették az amerikai csapatok, akik éjjel-nappal fülsüketítő rockzenét játszottak.
Végül a tíz napig tartó pszichológiai hadviselés meghozta eredményét, Noriega január 3-án megadta magát. A volt diktátor húsz évig volt börtönben az Egyesült Államokban kábítószer-kereskedelem miatt, majd 2010-ben kiadták Franciaországnak. A franciák viszont kiadták Panamának, ahol szintén börtönbüntetés várt rá.
A Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) első titkára 1989 elején még arról nyilatkozott, hogy száz év múlva is állni fog a berlini fal, október 18-án azonban lemondott hatalmáról, alig egy hónap múlva pedig leomlott a fal. A két Németország egyesülése után bejelentették, hogy hatalommal való visszaélés miatt indítanak pert ellene. Egy napra le is tartóztatták, majd szabadon engedték. Egy berlini szovjet katonai kórházban húzta meg magát, majd Moszkvába távozott.
A Gorbacsov elleni 1991. nyári keményvonalas puccs bukása után a chilei nagykövetségen (ebben az országban élt a lánya) kért politikai menedékjogot. Honeckert aztán kiadták Németországnak. Végül nem hatalommal való visszaélés, hanem sokkal kézzelfoghatóbb ok, az NDK-ból menekülni próbálók agyonlövése miatt állt bíróság elé. Honeckert végül nem ítélték el, mert megromlott egészségi állapota miatt és az oroszok nyomására 1993-ban elengedték Chilébe. Rá egy évre halt meg a dél-amerikai országban. Bővebben>>>
A korábban a szovjetek által támogatott Muhammed Nadzsibullah afgán elnök vereséget szenvedett a mudzsahedektől, és lemondott az elnökségről is. 1992 áprilisában a kabuli ENSZ-képviseletre menekült. Több mint négy évig élvezett ott védelmet, azonban 1996 szeptemberében a tálibok lerohanták Kabult, és megszerezték a főváros irányítását. A kommunista exelnököt testvérével együtt kivégezték, felakasztották őket egy lámpavasra.
A kurd lázadók, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezetője, Abdullah Öcalan 1999-ben Görögország nairobi nagykövetségére menekült. Február 15-én viszont a nairobi repülőtér felé vezető úton török ügynökök vették őrizetbe, írja az AFP. Törökországban bíróság elé állították és halálra ítélték, de időközben eltörölték a halálbüntetést, így a kurd vezető életfogytiglani börtönbüntetését tölti.
Alassane Ouattara volt elefántcsontparti miniszterelnök, és Laurent Gbagbo elnök legnagyobb ellenfele a 2002 szeptemberi katonai puccs alatt a francia és német nagykövetek rezidenciáján keresett menedéket Abidjanban. November végén hagyta el az országot, és Gabonon keresztül Franciaországba távozott. Azóta 2010-ben véget ért a polgárháború, Ouattarát választották meg elnöknek, Gbagbo pedig a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt vár ítéletre.
Csen Kuang-cseng Assange-on kívül a legutóbbi elhíresült menedékkérő, akinek ügye kisebb feszültséget okozott az Egyesült Államok és Kína között. A 40 éves vak kínai aktivista április végén szökött meg Santung (Shandong) tartománybeli őrzött falusi otthonából, és végül a pekingi amerikai nagykövetségre érkezett, ahol az utazás alatt elszenvedett sérüléseire orvosi ellátást kért.
A nagykövetség állítása szerint humanitárius okokból ideiglenesen befogadta a férfit, akit megvizsgáltak és elláttak. Hat nap után, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Pekingbe érkezésének napján önszántából távozott az épületből, és a nagykövet, Gary Locke kíséretében a Csaojang (Chaoyang) kerületi kórházba vitték, ahol találkozott a feleségével és két gyermekével. Csen végül a családjával együtt az Egyesült Államokba emigrált.