Harmincöt aknavetőgránátot lőttek ki Izraelre hétfőn, írja a BBC. Találat érte Eskhol régiót és Kerem Shalomot. Az izraeli hatóságok szerint sérültekről nem érkeztek jelentések. A Gázai övezetet irányító Hamasz és az Iszlám Dzsihád szerint a csapás válasz volt a vasárnapi izraeli légicsapásokra, amelyekben öt civil és két katona vesztette életét.

A hétfői támadásnak egy másik előzménye is van. A Guardian beszámolója megemlíti, hogy vasárnap izraeli gépek húztak át alacsonyan libanoni, Hezbollah-támogatónak tartott települések fölött, mintegy erődemonstrációként, ami akár válasznak is tekinthető a napokban lelőtt pilóta nélküli drónra. Libanoni hírügynökségek szerint Nabatiyeh és szomszédos városok felett szálltak el alacsonyan a zsidó állam gépei.

Az izraeli légierő szombaton lőtte le a távirányítású kisgépet, ami húsz percre behatolt az izraeli légtérbe, mielőtt lelőtték volna. A légierő szóvivője akkor azt mondta, hogy a drón nem szállított robbanóanyagot. Azóta több izraeli napilap közzétette a drón feltételezett útvonalát: ezek szerint a távirányítású gép a libanoni Sidonból szállt fel, délnek fordult, majd behatolt a Gázai övezet felé, és így érte el Izraelt. A hadsereg közleménye szerint addig vártak a drón lelövésével, amíg az kihalt terület fölé nem ért.

Szombat óta arra gyanakszanak, hogy a gépet a Hezbollah szélsőséges síita csoport lőhette ki. A feltevést arra alapozzák, hogy a Hezbollah régóta rendelkezik fejlett, iráni fegyverekkel, amiket az utóbbi időkben önmaga is megpróbált előállítani. Ráadásul más lehetséges elkövető nem nagyon maradt, mivel Izrael gyorsan kizárta a Hamászt, mert az tudomásuk szerint nem rendelkezik ilyen kaliberű fegyverekkel. Az is valószínűnek tűnik, hogy a drón elindítását elsősorban Irán támogathatta. Miri Regev, aki korábban az izraeli hadsereg szóvivőjeként dolgozott, azt írta a Twitteren: „a Hezbollah és Irán csak azért gyűjt információkat rólunk, hogy aztán árthasson nekünk”.

Csak a szikra kell

Nemcsak izraeli részről éri kritika a Hezbollahot, hanem már a bázisának számító Libanonból is. A síita gerillák megítélése különösen azóta romlik, hogy a libanoniak szerint a szélsőségesek belerángathatják országukat az egyre jobban elmérgesedő izraeli–iráni-konfliktusba, és ezen a megítélésen a drón szombati kilövése csak tovább ronthat.

A rossz viszonyt jól jelzi, hogy Izrael már azzal is megvádolta az elpusztítására felesküdött síita csoportot, hogy iráni segítséggel ők hajtották végre júliusban Bulgáriában az öt halálos áldozattal járó öngyilkos merényletet is. Ehhez jön a legnagyobb veszély, Irán atomprogramja. Arról az elnök, Mahmud Ahmanidezsád állításával ellentétben, miszerint békés célokra használnák fel az atomenergiát, a nyugati államok többsége úgy véli, hogy valójában nukleáris fegyvereket készítenek, fenyegetve ezzel a térség államait, elsősorban Izraelt. Iráni jelentések szerint az atomfegyvereket a szombaton lelőtt géphez hasonló drónokkal juttatnák a zsidó állam fölé.

Az, hogy a szombati drónt olyan sokáig hagyták repülni Izrael fölött, arra enged következtetni, hogy a zsidó állam már komoly tényezőként számol egy esetleges iráni támadással, és minél több információt akar megtudni annak hadi képességeiről és kapacitásáról.