Bár a legfontosabb döntés még hátra van, szerdán véget ért a kínai kommunisták ötévenkénti rendes kongresszusa. Hogy mi történt, arról nem sokat tudni, a tízévenkénti vezetőváltást előkészítő tanácskozás szinte végig zárt ajtók mögött zajlott.
Egy nappal a párt kilencfős legfőbb vezetőségének megválasztása előtt a központi bizottság megválasztásával befejeződött a kínai Kommunista Párt ötéventkénti rendes kongresszusa, jelentette a BBC. A Teng Hsziao-ping (Den Xiaoping) idején kidolgozott rendszerben a kínai kommunisták tíz évente cserélik le a párt felső vezetését, ez idén volt esedékes. A még regnáló, de a csütörtöki vezetőváltás után a tervek szerint 2013 márciusában távozó Hu Csin-tao (Hu Jintao) államfő szűkszavú és csak evidens tényeket tartalmazó közlése szerint a kongresszus „az öreg vezetőket fiatalabbakra cserélte”.
Hogy mi történt a kongresszuson, az rejtély, és minden bizonnyal az is marad. Hu megnyitóbeszédét még közvetítette az állami televízió, minden egyéb már zárt ajtók mögött történt. Nagy meglepetések persze nem történhettek. A posztokról ugyan papíron szavazással döntenek, de a pártvezetés már mindent jóelőre levajazott. Az előkészítő munkába idén ugyanakkor bezavart, hogy a párton belüli frakciók örökösödési háborúja szokatlanul nagy nyilvánosságot kapott a csonkingi (Chongqing) pártfőtitkár, Po Hszi-laj (Bo Xilai) leváltása után.
Po a párt maoista frakciójához tartozott, és az egyik feltörekvő sztárnak számított. Csonkingban a korrupció elleni fellépéséről volt ismert, sokak érdekeit sérthette. Póval komolyan példát statuáltak, nejét, a sztárügyvéd Ku Kaj-lajt (Gu Kailai) Neil Heywood brit üzletember megmérgezésének vádjával egy koncepciós jellegű, alig egy napig tartó bírósági tárgyaláson felfüggesztett halálbüntetésre ítélték. Po amúgy vörös herceg, vagyis a kínai kommunisták nyolc nagy öregje egyikének, Po Ji-pónak (Bo Yibo) a fia.
Po eltávolítása után a két legfőbb poszt várományosa Hszi Csin-ping (Xi Jinping) és Li Ko-csiang (Li Keqiang). A várakozások szerint Hszi lesz a pártfőtitkár és államfő, Li a főtitkárhelyettes és miniszterelnök. Az első lépcsőt mindketten sikerrel vették, az állami hírügynökség, a Hszinhua (Xinhua) megerősítette, hogy beválasztották őket a pártvezetés középső szintjét jelentő központi bizottságba. A legfelsőbb, kilenctagú Állandó Bizottság tagjait a központi bizottság saját tagjai közül választja meg.
A központi bizottság tagjai lettek az Állandó Bizottság további helyeinek várományosai is, a miniszterelnök-helyettes Vang Csi-san (Wang Qishan), a propagandafelelős Liu Jun-san (Liu Yunshan), a pártszervezésért felelős Li Jüan-csao (Li Yuanchao), a tiancsini (Tianjin) pártvezér Csang Kao-li (Zhang Gaoli) és a második miniszterelnök-helyettes Csang Te-csiung (Zhang Dejieng) is.
A központi bizottság teljes névsora még nem ismert, de nagy változások várhatók, mert a távozó központi bizottság több mint fele már túl idősebb a felső korhatárnál. Bár Kínának van parlamentje, a kétezer fősnél is nagyobb népi gyűlés helyett valójában a 204 fős, évente gyűlésező központi bizottság funkcionál parlamentként, a kilencfős állandó bizottság pedig kormányként.