Miközben folytatódnak az izraeli légicsapások, a Hamász palesztin szervezet rakétái már Jeruzsálemet is elérték, a városban megszólaltak a szirénák. A légicsapásokban és rakétatámadásokban eddig huszonhárom palesztin és három izraeli halt meg az elmúlt napokban. Az aktuális eseményekről itt olvashat bővebben>>>
A hivatalos kommunikáció szerint az eddig történtek egy „behatárolt, korlátozott művelet” részei. Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt , hogy „ez nem háború, hanem egy jól körülhatárolt, sebészi pontosságú katonai akció.” Azt nem tudni, hogy megindul-e a szárazföldi offenzíva a Gázai övezet ellen, de egyre több jel utal arra, hogy a légicsapások mellett Izrael most is szárazföldi akcióba kezdhet, és találunk párhuzamokat a 2008-as háborút megelőző történésekkel.
A Gázai övezet Izrael létrejöttekor az elképzelt palesztin állam részeként lett meghatározva, de a függetlenségi háború idején Egyiptom megszállta. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban szerezte meg a területet a Sínai-félszigettel együtt. Ez utóbbiról az Egyiptommal kötött béke után kivonult, az övezetet viszont megszállva tartotta.
Az 1993-as oslói palesztin-izraeli megállapodás értelmében Gáza palesztin fennhatóság alá került, de az izraeli csapatok 2005-ig megszállva tartották az övezetet. Kivonulásuk után, a 2006-os választásokon az övezetben a Hamász került hatalomra – ezzel gyakorlatilag két részre szakadt a Palesztin Nemzeti Hatóság, mert Ciszjordánia a Palesztin Felszabadítási Szervezet uralma alatt maradt.
A Hamász, amit nem véletlenül tartanak terrorista csoportnak, onnantól kezdve Gázába helyezte műveleti központját. A terület városaiban rakétagyárakat és kiképzőközpontokat működtet, és folyamatosan barkácsrakétákkal lövi Izrael területét, időről időre kiváltva az izraeli válaszcsapást. Legutóbb 2008-ban hajtottak végre komolyabb hadműveletet a területen, amikor is a légitámadások mellett jelentős szárazföldi erő is behatolt a területre. Ez ugyan egy időre megfékezte a rakétatámadásokat, de az utóbbi időben a Hamász újra egyre aktívabb lett.
Az izraeli vezetők kommunikációjában egyelőre nem jelent meg biztosan a szárazföldi támadás. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök arról írt a Twitteren, hogy folytatni fogják a Hamász kemény támadását. Simon Peresz izraeli elnök pedig azt írta, hogy beszélt vezetőkkel világszerte, és senki sem kételkedett abban, hogy ne lenne jogos a fellépésük. Az is kiderült, hogy az egyik izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn a Fehér Házban járt. Azt nem tudni, miről beszélt, de lehet, hogy az akcióról tájékoztatta az amerikai vezetést.
Yohanan Plesner ellenzéki képviselő, az izraeli parlament külügyi és biztonságpolitikai bizottságának tagja azt mondta a BBC-nek péntek délután, hogy Izrael nem akar feltétlenül szárazföldi csapatokat küldeni a Gázai övezetbe. Ugyanakkor szerinte egyértelmű biztosítékot kell kapniuk a Hamásztól, hogy befejezi az izraeli állampolgárok és érdekek elleni támadásokat.
Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint ugyanakkor az övezet határánál összevont csapatok készenlétben állnak egy esetleges szárazföldi hadművelethez. Eddig már több mint tizenhatezer tartalékos mozgósítottak, de az izraeli kormány összesen harmincezerre adott engedélyt, vagyis további katonákat is a Gázai övezethez küldhetnek. 2008-ban is több mint tízezer tartalékost sorakoztattak fel az offenzíva előtt, de nem ez jelenti az egyetlen párhuzamot.
Akkor a Hamász 2008. december 19-én felmondta az addigi tűzszünetet, a folytatódó rakétatámadásokra válaszul pedig Izrael egy héttel később légi csapásokat indított a Gázai övezetben található célpontok ellen. Akkor a tüzérség és a légierő megalapozott a gázai szárazföldi offenzívának, Izrael pedig végül nyolc nap után, 2009. január 3-án behatolt a Gázai övezetbe. A támadás céljának a Hamász rakétaállásainak megsemmisítését nevezték, a harcok pedig egészen január 18-ig elhúzódtak. Összesen tizenhárom izraeli, és 1417 palesztin, köztük sok civil vesztette életét.
A közelgő izraeli parlamenti választások mellett ezúttal az is tényező lehet, hogy Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke szerint az ENSZ Közgyűlése november 29-én szavaz arról a határozatról, amellyel megfigyelő államra emelhetnék a palesztinok státuszát a világszervezetben. Abbász péntek este jelezte, hogy a történtek, valamint az amerikai és izraeli ellenkezés ellenére mindenképpen kérvényezik a megfigyelő státuszt november 29-én. A Palesztin Hatóság 2011 végén már megpróbálkozott a teljes jogú tagság elnyerésével, azonban nem tudtak megfelelő támogatottságot szerezni a Biztonsági Tanácsban.
A szárazföldi támadást megelőző nyolc napban több mint hétszáz légi csapást hajtottak végre, miközben már most is hatszáz felett járnak. Akkor is egy magas rangú Hamász-vezető megölése előzte meg az offenzívát. Az akkor az egyik légi csapásban megölt Abu Zakaria al-Dzsamál a most a héten likvidált főparancsnok, Ahmed Dzsabari egyik helyettese volt.
Szintén párhuzam lehet, hogy 2009. február 10-én parlamenti választásokat tartottak Izraelben, a kormányzó Kadima pártot pedig sok bírálat érte, amiért nem léptek fel elég keményen a Hamász ellen. Benjámin Netanjahu miniszterelnök most október elején jelentette be, hogy előrehozott parlamenti választásokat tartanak, amelyet végül január 22-re írtak ki. Netanjahu azzal indokolta döntését, hogy új mandátumot akar kérni a néptől.
Az offenzívát megelőző, 2008. december 19-én lejárt tűzszünetet is egyiptomi közvetítéssel érték el a felek, és négy éve a szárazföldi előrenyomulás alatt is az azóta megbuktatott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök próbált meg tárgyalást érdemlő javaslattal előállni.
Egyiptom már most is fontos szereplő, ezúttal azonban bekapcsolódásuk a konfliktusba sokkal inkább az új egyiptomi vezetés erőpróbájáról szól. Mohamed Murszi egyiptomi elnök elítélte Izrael „otromba agresszióját” és kijelentette, hogy nem hagyják magára a Gázai övezetet. Az egyiptomi miniszterelnök, Hisam Kandil pénteken a területre látogatott, és katasztrófának minősítette az izraeli légicsapásokat.
A Murszit támogató Muzulmán Testvériség tüntetésre szólított fel Egyiptomban, ezért több ezren vonultak utcára palesztin zászlókat lengetve és a gázai légi csapások ellen tiltakozva Kairóban és Alexandriában is, jelentette az AP. A Gázai övezetet uraló Hamász korábban a Muzulmán Testvériség nemzetközi szárnyából nőtte ki magát.
A megszólaló külföldi vezetők is számolnak Egyiptommal. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök is felszólalt pénteken Izrael akciója ellen, amelyet egyértelműen a parlamenti választások közelségének tulajdonított. Erdogan szombaton Kairóban találkozik Murszival, akivel a gázai helyzetről is tárgyalnak majd. Angela Merkel német kancellár már felszólította az egyiptomi kormányt, hogy vesse latba befolyását, és sarkallja a Hamászt az erőszak mérséklésére.