Miután Artur Mas és pártja, a Konvergencia és Unió (CiU) elkönyvelték súlyos, a korábbi állapothoz képest 12 mandátumnyi veszteséget okozó választási vereségüket, hozzáláttak a kormányzáshoz és Katalónia függetlenségéhez vezető együttműködési lehetőségek kereséséhez. Artur Mas első körben a választáson másodikként végző Katalán Köztársaságpárti Baloldalnak (ERC) ajánlott fel koalíciós paktumot, azonban egyelőre felemás fogadtatásra talált.

Habár az ERC-t vezető Oriol Junqueras kijelentette, hogy pártja nem akar gátja lenni Mas kormányzásának, egyben azt is hozzátette, hogy az együttműködés lehetőségét nem feltétlenül egy rögzített koalíciós megállapodás keretein belül látja. Ahogy fogalmazott: nem nélkülözhetetlen a kormányban lenniük ahhoz, hogy segíthessenek az országon. "Amit fel tudunk ajánlani, az egy nagyfokú együttműködés a kormány és az ellenzék vezetője között. A nagy kihívások eléréséhez mindig megosztott kormányzás kell" - mondta Junqueras a spanyol TV-3 csatornának adott interjújában.

A nagy kérdés az, a sikertelen előrehozott választások után mi lesz a 2016-ra ígért, Katalónia függetlenedéséről szóló népszavazás sorsa. A választás előtti nyilatkozatok szerint ugyanis a CiU-nak kellett volna egyedül abszolút többséget szereznie a népszavazás kiírásához. Ez olyannyira nem sikerült, hogy a korábbi 62 helyett mostantól csak 50 hellyel rendelkeznek a 135 fős katalán parlamentben.

A legtöbb elemző szerint Artur Mas súlyosan félrekalkulált a kampányban. A korábbi elnök túl sokat beszélt Katalónia elszakadásáról és ezzel akaratlanul is az ERC felé tolta a szavazókat. Az ERC mindig a függetlenedést támogatta, míg a CiU inkább autonómiapárti volt. Mas csak szeptember közepén kötelezte el magát a függetlenségről döntő népszavazás mellett, és az idő túl kevés volt, hogy meggyőzze a szavazókat komolyságáról. A szintén elszakadáspárti ERC viszont jól sáfárkodott: korábbi 10 mandátumának több mint dupláját, 21 helyet szerzett a parlamentben.

A két egymás ellen kampányoló, de a függetlenedés céljában osztozó pártnak így együtt meglenne a parlamenti többsége. Egyelőre viszont úgy néz ki, a koalícióképzés nem lesz zökkenőmentes. Ha az ERC követeléseinek csak a népszavazásra vonatkozó részeire figyelünk, akkor arra juthatunk: a pártnak nem ér annyit a CiU-tól való különállóságának hangsúlyozása, hogy ezért elszalassza a függetlenedésre kínálkozó lehetőséget. "Egy olyan tömör és egyértelmű nemzeti tervet követelünk, amely tartalmazza a népszavazás megtartásának pontos dátumát és feltételeit" - mondta Junqueras, megcáfolva ezzel a nemzetközi sajtó egyes értékeléseit, amik a választás után már bukott ügyként könyvelték el a katalán népszavazást.

Junqueras korábban munkaügyi reformokhoz és a megszorítások beszüntetéséhez kötötte a támogatását, most kedden azonban két jóval konkrétabb követeléssel állt elő. A parlamentben akkor hajlandó támogatni a CiU-t, ha az csökkenti a személyi jövedelemadót, valamint ha eltörli a Katalóniában júniusban bevezetett receptfelírási díjat, aminek értelmében minden recept után egy euró hozzájárulást kell fizetniük a lakosoknak a helyi TB-kasszába.

Bonyolultabbá válhat a helyzet, ha az ERC teljesen kihátrál az együttműködésből, ekkor ugyanis a katalán szocialista PSC jöhet szóba a CiU lehetséges, nagyjából az ERC-vel azonos súlyú (20 mandátummal rendelkező) szövetségeseként, ők azonban aligha támogatnák a függetlenségi népszavazás kiírását. A mai állás szerint viszont az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az ERC bizonyos engedmények megtétele esetén hajlandó lesz támogatni Artur Mas kormányát, és így záros határidőn belül a népszavazás időpontjáról is megegyezhetnek.