Fontos sikereket értek el az elmúlt hetekben a katonai bázisokat elfoglaló, utánpótlási útvonalakat ellenőrző felkelők Szíriában, miközben Bassár el-Aszad rezsimének újból harcolnia kell Damaszkuszért. Több mint száz ország már az ellenzéket ismeri el Szíria egyetlen törvényes képviselőjeként, ezzel is fokozódik a nyomás a rezsimen. Ugyanakkor még mindig fontos területek, és tömegpusztításra is alkalmas hadi eszközök vannak Aszad kezében.
Az elmúlt hetekben újra Damaszkusz utcáin folynak a harcok, és egyre több jel utal arra, hogy húsz hónap után fordulóponthoz érkezhet a szíriai konfliktus, amelyben már negyvenezren haltak meg 2011. márciusa óta. A felkelők az elmúlt hetekben több fontos előrelépést tettek, katonai bázisokat és olajmezőket foglaltak el, ugyanakkor a légierővel még mindig nem tudják hatékonyan felvenni a versenyt.
Szerdán a belügyminisztérium épületénél és az igazságügyi minisztérium közelében is robbantottak Damaszkuszban, többen meghaltak, de az áldozatok pontos számát nem ismerni. A Reutersnek és az AP-nek nyilatkozó amerikai és NATO-források szerint a konfliktus eszkalálódása felé mutat, hogy szerdán kiderült, az utóbbi időben főként légicsapásokra hagyatkozó rezsim a héten Scud-rakétákkal lőhette a Szabad Szíriai Hadsereg irányítása alatt álló északi területeket. Sokan attól tartanak, hogy a rezsim elkeseredettségében akár a szíriai vegyifegyver-készletek bevetésén is elgondolkozik.
A német hírszerzés vezetője vasárnap arról beszélt, hogy Bassár el-Aszad rezsime megroppant a polgárháborúban, és fokozatosan veszíti el az irányítást az ország egyre nagyobb része felett. Az is fokozza a nyomást az elnökön, hogy szerdán egy nemzetközi konferencián közel száz ország ismerte el hivatalosan Szíria képviselőjeként az ellenzéket.
A Szíria Barátai konferencián résztvevő országok külügyminiszterei a marokkói Marrákesben teljes politikai támogatásukról biztosították a szíriai ellenzéket, amelyet Szíria egyetlen törvényes képviselőjeként ismertek el. Muaz Alhatíbot, az ellenzéki koalíció vezetőjét Washingtonba is meghívták látogatásra, írja a BBC.
Fegyvereket ugyan nem ígértek a felkelőknek, de azzal, hogy már az Egyesült Államok is elismeri az ellenzéket, több térségbeli ország – például Katar és Szaúd-Arábia – könnyebben segítheti, és akár fegyverezheti fel őket. Oroszország viszont jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel, és azzal érvelt, hogy Szíria sorsáról a szíriaiaknak kell dönteniük tárgyalások útján.
Barack Obama már kedden bejelentette az ABC televíziónak adott interjúban, hogy Szíria hivatalos, legitim képviseletének ismerik el az újonnan létrejött, egyesült szíriai ellenzéket. Az amerikai elnök elmondta, hogy a Szíriai Forradalmi és Ellenzék Erők Nemzeti Koalíciója megítélésük szerint már nagyrészt magában tömöríti a különböző ellenzéki erőket, és reprezentálja a szíriai népet. Obama ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez kötelezettségeket is jelent az ellenzéknek: például mindenkit képviselniük kell, valamint a nők jogait is szem előtt kell majd tartaniuk az átmenet alatt.
A felkelők novemberben hozták létre a Szíriai Forradalmi és Ellenzék Erők Nemzeti Koalícióját, amitől nemzetközi elismerést vártak. Franciaország, Nagy-Britannia, Törökország és az Öböl-menti államok már formálisan elismerték az ellenzéket, mint Szíria képviseletét. A felkelők ugyanakkor többre vágynak a nemzetköz elfogadásnál, állításuk szerint elsősorban fegyverekre lenne szükségük.
„Jeleztük a nemzetközi közösségnek, hogy nem katonai beavatkozást várunk tőlük, hanem azt akarjuk, hogy légvédelmi eszközökkel lássanak el minket” – mondta a felkelők egyik vezetője a Reutersnek. „A szíriai nép heteken belül le tudja zárni ezt a harcot, ha megkapjuk a támogatást."
A nyugati országok ettől viszont azért is ódzkodnak, mert az egyesült ellenzék diplomaták szerint még mindig nem képes átmeneti kormányként funkcionálni, emellett tartanak a közöttük lévő radikális iszlamista csoportoktól. Az Egyesült Államok éppen a napokban minősítette terrorista szervezetnek az iszlamista Dzsabhat al-Nuszra csoportot, amely több tucat autóbombás merényletért vállalta a felelősséget, de a felkelőkkel harcol.
A főként szunnitákból álló, kezdetben erősen korlátozott erőforrásokkal gazdálkodó felkelők mostanra számos dezertáló katonával kiegészültek, és folyamatosan zsákmányolnak tankokat, harckocsikat és még nehéztüzérségi fegyvereket is. Északon és keleten is előretörtek, és számos területen fokozatos őrölik fel Aszad erőit, amelyek egyre kevésbé tudják visszafoglalni az elveszített térségeket.
Novemberben több fronton is fontos eredményeket értek el a felkelők, írja a BBC. Több katonai bázist is sikerült elfoglalniuk, és a kormányerők szárazföldi utánpótlási vonalait is elvágták északon és keleten. A Mayadin légibázis elfoglalásával megszerezték a kormányerők egyik utolsó erősségét a keleti Deir ez-Zúr térségében, ahol így több fontos olajmező is a kezükbe került.
A legnagyobb nyereségnek mégis az számíthat, hogy ötven napig tartó ostrom után megszerezték a 46. ezred bázisát Atarebnél, ami döntő tényező lehet az ország kereskedelmi központjáért, Aleppóért folyó harcokban. Így még inkább létfontosságú lett a reptérért folyó küzdelem, az északon harcoló kormányerők ugyanis már légi utánpótlásra szorulnak.
A kormányerők harci gépeket és nehéztüzérséget vetnek be, hogy megakadályozzák a felkelők előrenyomulását, de közvetlen összecsapásokba már ritkábban bonyolódnak. Ezért is akarnak annyira légvédelmi fegyvereket szerezni a felkelők, eddig ugyanis főként csak kisebb kaliberű eszközökkel rendelkeztek a vadászépgek ellen. Állítólag november 27-én így is egy vállról indítható rakétával már leszedtek egy harci helikoptert Aleppónál.
Szerdán a felkelők és a kormányerők Damaszkuszban is a polgári légi forgalom elől már az elmúlt két hétben lezárt repülőtér közelében harcoltak, nagyjából 25 kilométerre az elnöki palotától. A reptér fontos logisztikai értékkel bír, viszont elvesztése szimbolikus értékkel is bírna: alátámasztaná a felkelők állításait, miszerint Aszad lényegében már kezdi elveszíteni az irányítást Szíria felett.
A felkelők egyszer már júliusban is nagyszabású hadműveletet indítottak Damaszkuszban, akkor követték el azt a merényletet is, amelyben meghalt az akkori védelmi miniszter és helyettese. Akkor a rezsim újabb csapatokat küldött a fővárosba, azonban az elmúlt hetekben újra Damaszkusz utcáin folynak a harcok.
A Stratfor elemzése szerint a rezsim már nem feltétlenül fektet energiákat az összes városrész megtartására, külön kezeli a belvárost és a külső kerületeket, közeli településeket. Utóbbiakban előretörtek a felkelők, és sikerült több utánpótlási útvonalat is elvágniuk. Damaszkusz több városrészében állandósultak az áramkimaradások, és élelmiszerhiánnyal is számolni kell.
A BBC szerint Damaszkusz mellett a kormányerők elsősorban arra koncentrálnak, hogy mindenképpen fenntartsák az összeköttetést a főváros és a tengerparti Latakia tartomány között, ahol az Aszad bázisának számító alavita kisebbség él. Szerdán újabb olyan támadásról érkezett hír, amelyben alaviták haltak meg egy faluban, de a támadók kilétét nem lehetett egyértelműen meghatározni.
A kialakult helyzetben az előző héten több ország vezetője, köztük Barack Obama megint aggodalmának adott hangot a szíriai vegyifegyver-készletek miatt. Többek között az amerikai hírszerzés is úgy értesült, hogy a rezsim esetleg fontolóra venné az ideggáz bevetését a hatalma megtartásához, az oroszok viszont azért aggódtak, hogy a készletek egy része központi ellenőrzés nélküli felkelő csapatok kezébe kerülhet. Ugyanakkor kedden már arról számolt be az amerikai hírszerzés, hogy a kormányerők nem folytatták a vegyi fegyverek bevetésének előkészületeit az elmúlt napokban.
A Sunday Times izraeli katonai forrásokat idézve írta, hogy izraeli kommandósok keresik a szíriai vegyi fegyvereket. Az értesülések szerint Izrael éveken át tudta, hol tárolják ezeket a fegyvereket, azonban az elmúlt napokban olyan információkat kaptak, hogy átszállították a készleteket. Ez ugyanakkor abból is következhet, hogy a rezsim több terület felett elveszíti az irányítást, így aztán előfordulhat, hogy óvintézkedésként biztonságosabb bázisokra szállítják a fegyvereket.
A felkelők előretörése ellenére még mindig fontos területek vannak Aszad kezében, és eddig egyetlen szimbolikus nagyváros irányítását sem tudta megszerezni az ellenzék. Ezért továbbra sem látszik, mikor érhet véget a konfliktus, amelyben ugyanakkor akár fontos diplomáciai fordulópont is lehet a Szíria Barátai konferencián bejelentett nemzetközi elismerés.
Laurent Fabius francia külügyminiszter legalábbis a humanitárius helyzet javulását várja a döntéstől. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint már 509 559 szíriai menekült a környező országokba a konfliktus kezdete óta. Nyugati vezetők attól tartanak, hogy a szíriai konfliktus egyszer majd átterjed a szomszédos országokra is, és destabilizálja például Jordániát, Törökországot vagy Irakot.
Vannak erre utaló jelek, Libanonban például a Washington Post szerint már legalább tizenheten haltak meg az elmúlt héten a szíriai események miatt kirobbant erőszakban. Szíria vasárnap hazaküldte három libanoni holttestét, akik azért keltek át a határon, hogy aztán csatlakozzanak az Aszad-ellenes erőkhöz. Tripoliban felvonultak a szunnita muszlimok és az Aszaddal szimpatizáló alaviták, az összecsapásokban pedig csak vasárnap négyen életüket vesztették.