Wright szomszédja túszul ejtett három embert, köztük feleségét és az ő családtagjait, majd tűzharcba kezdett a rendőrökkel. A végén ő maga, és három túsz is meghalt, egyedül a felesége menekült meg.

A rendőrségnek egyelőre nem világos, mi volt a férfi motivációja, de egyes hírek szerint a férfi napok óta metamfetamin hatása alatt állt. Amikor a rendőrök bementek a házba, elmondásuk szerint teljesen irracionálisan viselkedett, össze-vissza rohangált, tárgyakat dobált feléjük és mindent felforgatott. Azt még vizsgálják, hogy a rendőrök végeztek-e vele, vagy ő ölte meg magát.

A szomszédok közül volt, aki tehetségesnek és művészi hajlamúnak írta le őt, Wright szerint ugyanakkor gyakran ideges volt és nyugtalanító, sokszor látta úgy, hogy drogok hatása alatt áll. Felesége nem akart nyilatkozni, de rendőrségi források szerint „mentálisan kiegyensúlyozatlannak” írta le. Azt is elmondták róla, hogy hívő katolikus volt.

Alig néhány nappal korábban, karácsonykor New York államban, Rochesterben ölt meg egy férfi két tűzoltót egy hasonló eset során. A férfi felgyújtotta a házat, majd rálőtt a kiérkező tűzoltókra, végül magával is végzett. Az eset után előbukkant jegyzetében a rendőrség azt találta: "azt akarom csinálni, amit a legjobban szeretek, embereket ölni".

Az újabb gyilkosságok mögött pedig ott van a minden eddiginél élesebben fellángolt vita Amerikában a fegyvertartásról, miután decemberben húsz gyereket és hat felnőttet ölt meg Adam Lanza egy newtoni általános iskolában. Az Egyesült Államokban számos hasonló mészárlás történt már, melyek után ugyan szinte mindig felmerült a kérdés, eddig azonban érdemi szigorítás nem történt.

A gyerekek halálával azonban mintha megváltozna valami. Az általában hűvös és érzelemmentes Barack Obama is könnyeivel küzdve jelent meg a newtoni eset után a nyilvánosság előtt, elnöksége egyik fő feladatának pedig most már a fegyvertartás kérdését tartja, pedig ez korábban nem volt fókuszban.

Joe Biden alelnök vezetésével alakult meg egy munkacsoport, melynek feladata a részletek kidolgozása. A Washington Post szerint nem csak a támadófegyverek tiltásában gondolkoznak, hanem a fegyvervásárlók adatainak részletes ellenőrzését, az eladások nyomon követését is bevezethetik, és szigorúbban ellenőrizhetik azt is, hogy ne kerüljenek fegyverek iskolák közelébe és kiskorúakhoz.

Arra azonban, hogy ez a kérdés lesz az egyik legnehezebb falat Obama számára, sok jel utal. Az Egyesült Államok polgárainál összesen 300 millió lőfegyver van. A fegyverviselés alapjog, erről szól az alkotmány második kiegészítése. Mindemellé pedig ott van a Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) bivalyerős lobbiereje is. A szervezet alelnöke, Wayne LaPierre a newtoni tragédia után fellángolt vitában rögtön ki is jelentette, a hasonló esetek elkerüléséhez éppen, hogy intenzívebb fegyveres jelenlétre van szükség. Az ő szavaival: “Az egyetlen dolog, ami megállít egy fegyveres rosszfiút, az egy fegyveres jófiú”.

A Gallup felmérései szerint az amerikaiak általánosságban ellene vannak a szigorításnak. 1990 óta mérik fel, hogy mit szólnak a fegyvertartás szigorításához a megkérdezettek. 1990-ben 78 százalék, 1995-ben 62 százalék, 2007-ben 51, 2010-ben pedig már csak 44 százalék támogatta a szigorúbb szabályokat. Egyes intézkedések ugyanakkor népszerűek lehetnek. Egy augusztusi felmérés szerint a válaszolók döntő többsége támogatná a vásárlók hátterének ellenőrzését, illetve például azt is, hogy ne lehessen fegyvert eladni mentálisan sérült, vagy korábban bűncselekmény miatt elítélt embereknek. A teljes tiltást azonban a döntő többség ellenzi. És bár ezek a felmérések még az iskolai mészárlás előtt készültek, a Pew Research Center korábbi felmérése szerint a hasonló esetek érdemben nem változtattak eddig a kérdés megítélésén.

A vita hevességét jól jelzi a New York-i Journal News című, külvárosi helyi lap esete. A lap összeállítást készített nyilvánosan elérhető adatok alapján két amerikai megye összes fegyvertulajdonosáról, címekkel és térképpel együtt. A cikket több, mint egymillióan olvasták el, a lap munkatársai pedig röviddel a megjelenése után halálos fenyegetéseket kaptak. Volt olyan újságíró, akit azzal hívtak fel, hogy az autója felé menet fogják lelőni, másoknak pedig nemcsak a személyes adatait, de még azt is közzétették, hogy gyerekük hova jár iskolába. Bloggerek arra bíztatták olvasóikat, hogy lopjanak hitelkártyainformációkat a cég alkalmazottaitól. A lap kiadója végül fegyveres őrüket kellett, hogy felbéreljen.

Kifinomultabban nyúlt a kérdéshez Nouriel Roubini közgazdász, aki Twitterén vetette fel, hogy a fegyvereladások mellé az autókhoz hasonlóan kötelező biztosítást kellene bevezetni, piaci alapon. Az Economist blogján továbbvitt gondolatmenet szerint így a biztosítók kockázat alapján áraznának. Egy idős, büntetlen életű házas asszony például egészen jó árhoz juthatna, míg például egy ittas vezetésért és családon belüli erőszakért korábban elítélt fiatal férfinak olyan magas lenne a biztosítási díja, hogy nem is tudná azt kifizetni. Ez persze egyelőre leginkább gondolatkísérlet, és az Economist szerint sem helyettesíti a szigorúbb szabályozást, de kiindulópontnak jó lehet.

Ezen a héten tartják a moziban történt mészárlás gyanúsítottjának, James Holmesnak előzetes meghallgatását. A hét végére kiderülhet, halálbüntetést kér-e a férfira az ügyészség. Bárhogy is alakul az ő sorsa, a fegyvertartás kérdését ennél jóval nehezebb lesz megoldani.