Mint korábban megírtuk, az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága meghallgatást tartott Washingtonban A demokrácia röppályája – Miért számít Magyarország címmel. Magyarországot Szájer József és Gulyás Gergely képviselte a meghallgatáson, ami magyar idő szerint kedd este zajlott fél 8 és 10 között. A meghallgatást élőben közvetítették a YouTube-on, és azóta a felvétel is felkerült a videómegosztóra.
Az Egyesült Államok Helsinki Bizottságát 1976-ban hozták létre, hogy folyamatosan vizsgálja a Helsinki Egyezmény betartását az európai országokban. A bizottságnak a névazonosság ellenére nincs köze a magyar Helsinki Bizottsághoz, a szervezet független kormányzati ügynökség, amelynek munkájában kilenc szenátor és kilenc képviselőházi tag is részt vesz.
Magyarország betartja az európai intézmények szabályait és ugyanezt várja el másoktól is, de ebben nem lehet kettős mérce – mondta a meghallgatáson Szájer József magyar néppárti EP-képviselő.
Szájer szerint Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra. Azt mondta, hogy Martonyi János külügyminiszter felkérte az Európa Tanács Velencei Bizottságát, nyilvánítson véleményt az alaptörvény negyedik módosításáról. „Mély meggyőződésem, hogy a konstruktív párbeszéddel gazdagíthatjuk egymás alkotmányos tapasztalatát és ezáltal elkerülhetjük az alaptalan vádaskodásokat és a félreértésekből adódó nézeteltéréseket" – hangoztatta a politikus, aki az alaptörvény szövegező bizottságának elnöke volt.
Szájer József az ezeréves magyar alkotmányozási hagyományokról beszélt, és azt mondta, a múlt héten elfogadott negyedik alkotmánymódosítás "az Alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg, ahogy azt annak egyes bírálói félrevezetően állítják", illetve az, hogy a módosítás nem szűkíti az Alkotmánybíróság hatáskörét. Azt azonban elismerte, hogy a módosítás rendelkezéseit eredeti formájukban, átmeneti rendelkezésként az Alkotmánybíróság megsemmisítette. "Amit tennünk kellett alapvetően egy tisztán technikai copy-paste gyakorlat volt, hogy az átmeneti rendelkezéseket belefoglaljuk a törzsszövegbe" - mondta Szájer.
Szájer beszélt arról is, hogy az antiszemitizmus és a rasszizmus megnyilvánulásainak aggodalmat kell kelteniük minden demokratában. A jelenség nem újkeletű és egész Európában elterjedt, ami alól Magyarország sem kivétel, "ezen incidensek mindegyike kivétel nélkül sajnálatos és nagyobb eltökéltségre hív fel a kiküszöbölésük érdekében". Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament egyetlen roma képviselője a Fidesz listáján megválasztott Járóka Lívia, és hogy az EU éppen a magyar elnökség idején fogadta el első romastratégiáját.
Az antiszemita és rasszista vádakkal szemben felhozta még, hogy az Orbán-kormány alapította a Holokauszt Emlékközpontot, vezette be az iskolákban a Holokauszt Emléknapot, és Áder János köztársasági elnök a knesszetben ismerte el a vészkorszakban való magyar felelősséget.
Szájer a magyar médiaszabályozást a kormányt a magyar szabad sajtóban naponta érő bírálatok száma alapján sikertörténetnek minősítette, és kijelentette: egyetlen olyan esetről sincs tudomása, hogy a jelenlegi kormány három éve alatt cenzúráztak vagy újságírókat zaklattak volna. Arról is beszélt, hogy ő maga ugyan nem zsidó, de az interneten sokan annak nevezték, így a saját bőrén is érzi az antiszemitizmust, és azt nem tartja tolerálható dolognak.
Magyarország nagyra becsült tagja az euroatlanti szövetségnek, de vitatott lépései és a szélsőségek megerősödése aggodalmat keltenek, jelentette ki az ülés elején a washingtoni kongresszusban Benjamin Cardin szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke. Ezt később több felszólaló is megerősítette, magyar és nemzetközi jogvédő szervezetek re, EU-s és amerikai hivatalos kormánynyilatkozatokra hivatkozva. Azt mindenki kiemelte, hogy Magyarország erős szövetségese és barátja Amerikának, és éppen ezért aggasztó, hogy rossz irányba haladnak a dolgok.
Cardin az aggályos jelenségek között említette az új magyar alkotmány és számos törvény elfogadásának gyorsaságát, az átláthatóság hiányát, az abban való széles körű demokratikus részvétel hiányát, valamint azt, hogy Magyarország etnikai alapon biztosít állampolgárságot a szomszédos országban élő magyaroknak. A konkrét példák között felmerült Bayer Zsolt hírhedt cigányozós cikke, a Magyar Gárda, a Jobbik nyilatkozatai, és ezeken keresztül az az, hogy a magyar közéletben és közbeszédben egyre nagyobb teret nyernek a szélsőséges nézetek, az intolerancia, a kormány pedig nem igazán tesz semmit ez ellen, amivel gyakorlatilag legitimitást ad neki.
Az komoly vádak ellenére a meghallgatás végig roppant udvarias stílusban zajlott, minden amerikai többször elnézést kért, amiért nehezen birkózik meg a magyar nevek kiejtésével, pedig Gulyás Gergely segített is nekik, mondván a nevét pont úgy kell kiejteni, mint a híres levest. Gulyás innentől kezdve már nem is szólalt meg, Szájer viszont közel 15 percet beszélt angolul, igaz, a nagy részét papírból, és erős akcentussal. Ez néha olyan fura helyzetekhez vezetett, mint hogy a Szájer szájából az alkotmánnyal kapcsolatosan sokszor elhangzó "fourth amendment" (negyedik kiegészítés) kifejezés egészen úgy hangzott, mintha azt mondta volna, "forced amendment" (erőltetett, kierőszakolt kiegészítés).
Szájer után több mint egy órában hozzászólások következtek, illetve kérdéseket tettek fel a magyar képviselőknek. A válaszok általában arról szóltak, hogy itt óriási félreértés van, és a dolgok egyáltalán nem úgy mennek az országban, ahogyan az Amerikából látszik. Ezt mondta Gulyás Gergely is a meghallgatás után az Indexnek, kiegészítve azzal, hogy a résztvevők összetétele alapján számukra egyértelmű, valójában semmilyen komoly politikai érdeklődés nincs a kérdés iránt az Egyesült Államokban. Az egyetlen politikus, a levezető elnök ráadásul következetesen összekeverte Magyarországot Ausztriával, a kérdezők pedig rosszindulatú prekoncepciókat hangoztattak, amelyek miatt valódi vita nem alakulhatott ki a meghallgatáson.
Az Ausztria-elszólás valóban megtörtént, az elnök Áder Jánosra hivatkozott tévesen úgy, hogy Ausztria köztársasági elnöke. Bár nyilvánvaló volt, hogy véletlen elszólásról van szó, és Magyarországra gondolt az elnök, Szájer látványosan értetlenkedett, azt kérdezve, hogy hogy jön ide Ausztria, száz éve nincs semmilyen konfliktus a két ország között. Az elnök, bár láthatóan nem győzték meg teljesen Szájer szavai, nem ütötte le a magas labdát a zárszóra, amiben Szájer többek között a magyar bírói rendszer átalakítását védte, elegánsan kikerülve azt a tényt, hogy az országos bírói hivatal élére éppen Szájer feleségét, Handó Tündét nevezte ki a kormány, kilenc évre. Ehelyett megköszönte az EP-képviselőnek, hogy segített tisztázni a helyzetet, de arra kérte, hogy a nemzetközi közösség tanácsait, aggodalmait azért gondolja át a kormány. A későbbi felszólalók már nem bántak ennyire kesztyűs kézzel a magyar képviselőkkel.
Az első felszólaló Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora, az alkotmányjog specialistája volt, aki rögtön azzal kezdte, hogy a Fidesz alkotmányozó ámokfutást mutatott be az elmúlt években, amiből kizárták az ellenzéket, a civil szervezeteket, a jogász szakmát és úgy általában az ország lakosságát is. Hosszasan sorolta, hogyan számolta fel a Fidesz a demokrácia alapvető kellékét, a fékek és ellensúlyok rendszerét, majd arra tett javaslatot, hogy az EBESZ átfogóan, és különös figyelemmel ellenőrizze majd a 2014-es magyar választások tisztaságát. Ezt azzal indokolta, hogy a kormány kétszer is átírta a választási törvényt, az alkotmány kiegészítésével pedig csak a közmédiában engedi a politikai hirdetéseket - azt pedig teljes mértékben a Fidesz ellenőrzi, ez pedig így összesen aggályokra ad okot. Végül a magyar demokráciát Frankenstein teremtményéhez hasonlította, ami önmagukban működőképes részekből volt összerakva, végeredményben mégis egy szörnyeteg lett belőle, és arra figyelmeztetett, hogy az EU és Amerika nem figyel oda, a magyar járvány átterjedhet Kelet-Európa más országaira is.
Másodikként Sylvna Habdank-Kolaczkowska, a Freedom House szakértője beszélt a bizottság előtt, aki a médiával és az egyházakkal kapcsolatos törvényeket kritizálta. Kitért a Klubrádió elhallgattatása körüli botrányokra, az MTI hírügynökségi monopolhelyzetére, és nagyjából ugyanazt mondta el, mint az előtte felszólaló: a magyar kormány kezében példátlan hatalom van, és példátlan módon törekszik ennek bebetonozására, a demokrácia határait feszegető módokon. Ez pedig aggasztó, különösen azért, mert Magyarországnak kulcsszerepe lenne a demokratikus értékek közvetítésében az EU keleti határainál.
Végül Paul Shapiro holokausztszakértő következett, a U.S. Holocaust Memorial Museumtól, aki nem meglepő módon a Magyarországon érzékelhető rasszizmusról, antiszemitizmusról, illetve a Horthy-nosztalgiáról, a Jobbik és a Magyar Gárda ténykedéséről beszélt. Aki tisztában van a náci Németország történetével, az tudja, hogy a média és a bírói rendszer közvetlen irányítás alá vonása, egyes vallási csoportok megfosztása a státuszuktól, egy borzasztó korszak előkészítése volt annak idején - jelentette ki, majd azt mondta, a jogrendszer kiforgatása törvény nélküliséghez, és tömeggyilkosságokhoz vezet. Shapiro Bayer Zsolt cigányos publicisztikájából idézett, majd megjegyezte, hogy ez az ember a Fidesz alapító tagja, és máig kényelmes otthona van a kormánypártban. Előkerült a Nyírő-botrány, és ezzel kapcsolatban Kövér László kijelentései, valamint az, hogy a magyar iskolákban azt tanítják, hogy a magyar hadsereg veszteségei a Don-kanyarnál, és a holokauszt egyenlő mértékű tragédiák - márpedig Shapiro szerint egy hadsereg ütközetben elszenvedett katonai veszteségét, és civilek etnikai-vallási alapú szisztematikus kiirtását egy lapon említeni sem lehet. Shapiro a könnyeivel küszködve fejezte be beszédét, és arra kérte Magyarországot, térjen le a holokauszt relativitizálásának útjáról.
Szájeréknek ezekre a hozzászólásokra már nem volt alkalmuk válaszolni.