Két új uránbányát és egy uránfeldolgozó komplexumot avatott fel kedden a közép-iráni Jazd tartományban Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök – jelentette az állami televízió, amely élőben közvetítette a ceremóniát.
A 350 méter mély bányák Szagandban vannak, mintegy száz kilométerre az Ardakánban épült új komplexumtól, amelyben a tévé szerint évi 60 tonna „sárga pogácsát” (yellow cake) állítanak majd elő. Az uránérc feldolgozása során keletkező sárga pogácsát (más néven sárga port vagy sárga süteményt) az urán dúsítására használják fel. Nyugati szakértők szerint a szagandi bányák, amelyek felfedezését Teherán az előző évtizedben jelentette be, silány minőségű ásványt rejtenek.
Mint azt az Index hírül adta, április 5-én ENSZ Biztonsági Tanácsának 5 állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína), valamint Németország tárgyalást kezdett Iránnal Almatiban. A hatok azt szerették volna elérni, Irán léptessen életbe olyan bizalomnövelő intézkedéseket, amelyek meggyőznék a nemzetközi közvéleményt, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.
A tárgyalásokat vezető Catherine Ashton szerint a kétnapos intenzív tárgyalási forduló után is nagyon távol állt egymástól a felek álláspontja a lényeget illetően. Hozzáfűzte, hogy a megbízottak most majd a küldő országaik fővárosaiban elemezhetik a kazahsztani tárgyalási fordulót, de nem nyilatkozott újabb tárgyalási forduló lehetőségéről. Az 5+1-ek tárgyalócsoportjához tartozó Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságírókkal azt közölte, hogy a találkozón nem sikerült kölcsönös megértést elérni, és a következő tárgyalási forduló helyszínét és időpontját sem határozták még meg.
A nagyhatalmak egy évtizede próbálkoznak Irán urándúsítási programjának korlátozásával, legutóbb februárban tettek új ajánlatot Iránnak. Ebben nem követelték az urán 20 százalékosra dúsításának teljes leállítását, csak a felfüggesztését. Emellett a már meglévő 20 százalékos dúsítottságú uránkészletek korlátozását és a fordói földalatti urándúsító leállítását kérték. Cserébe azt ígérték, hogy enyhítenek az aranykereskedelemre és az olajipari ágazatra vonatkozó szankciókon.
Szaíd Dzsalíli, a teheráni nemzetbiztonsági tanács titkára, az iráni tárgyalóküldöttség vezetője úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások eredménye a hatoktól függ. Nyilatkozata szerint Almatiban a tárgyalások alapvető részévé vált két kérdés: annak elismerése, hogy Iránnak joga van az urándúsításhoz, valamint azon tevékenységek megszüntetése, „amelyek az iráni néppel szembeni ellenséges viszony jeleit mutatják”.