A szokásoknak megfelelően, még életében átadta hatalmát Beatrix holland királynő legidősebb fiának, Vilmos Sándornak, akinek személyében 123 év után került újból király a trónra. Az új királyt nem kerülték el a botrányok az elmúlt években, de a monarchia népszerűsége töretlen.
A legutóbbi hatalomátadást még zavargások és rohamrendőrök kísérték 33 éve Amszterdamban, ezúttal azonban narancssárgába öltözött ünneplő tömeg várta Vilmos Sándor új királyt, aki anyjától, Beatrix királynőtől vette át a holland trónt. A protokoll háttérbe szorítását ígérő Vilmos Sándor lett Európa legfiatalabb uralkodója, koronát ugyanakkor nem kapott az ünnepségen. A 46 éves új király sokoldalú személyiség, a vízgazdálkodás szerelmese, tavaly pedig egy vécédobáló versenyen hívta fel magára a figyelmet.
Hollandiában hagyományosan még életében átadja a hatalmat az uralkodó. A nagyanyja által megkezdett szokásnak megfelelően Beatrix királynő januárban mondott le a trónról legidősebb gyermeke javára. A 75 éves királynő szerint az uralkodás nem volt túl megterhelő, de eljött az ideje a távozásának, Vilmos Sándort pedig minden szempontból késznek érezte a feladatra.
Hivatalosan azonban kedden, a királynő napi ünnepségekkel egybekötve mondott le Beatrix, és foglalta el a trónt Vilmos Sándor. A szertartást Amszterdamban a Dam téren óriáskivetítőkön követte a narancssárgába öltözött tömeg, és hatalmas üdvrivalgással fogadta az új királyt és feleségét. A ceremónia után Vilmos Sándor családjával együtt a palota erkélyéről üdvözölte az egybegyűlt több tízezer embert.
Beatrix anyja és nagyanyja, Juliana és Vilhelmina is lemondással távozott a trónról. Ugyanakkor most fordul elő először 1890 óta, hogy ismét király, nem pedig királynő foglalja el a holland trónt.
Vilmos Sándor a holland királyi tengerészeti főiskolán végzett, zászlós, majd hadnagy volt, végül történész diplomát is szerzett. Vilmos Sándor szeret síelni és focizni, és a New York-i maratont is lefutotta már. Azt is támogatja, hogy még uralkodása alatt, 2028-ban száz év után megint Amszterdamban legyen a nyári olimpia. 1989-ben és 1991-ben is önkéntes pilótaként teljesített szolgálatot Kenyában, azóta pedig többnyire a királyi család magángépét vezeti, hogy ne essen ki a rutinból.
Személyes szívügye a vízgazdálkodás, mely a fejlődő világ egyik legfontosabb egyészségügyi kérdése, nem mellesleg pedig az ártérben fekvő Hollandiának is létkérdés. Az újdonsült uralkodó vízügyi kérdésekben sokat mozgolódott az elmúlt években, ami az állandó árvíz-fenyegetettség miatt fontos Hollandiában. Tiszteletbeli tagja a Világbizottság a 21. század Vízellátásáért nevű szervezetnek. A Globális Vízügyi Partnerség nevű szervezet védnöke, 2006-ban pedig az ENSZ főtitkár víz- és egészségügyi tanácsadó testületének elnökévé választották.
Beatrix 33 évig tartó uralkodása zavargásokkal indult, de lényegében botrányoktól mentesen telt. A leginkább éppen akkor támadták a királyi családot, amikor Vilmos Sándor 2002-ben feleségül vette Máxima Zorreguieta volt bankárt, akinek apja az argentin katonai diktatúra egyik minisztere volt.
A már egyetemi évei alatt Sör hercegnek elnevezett Vilmos Sándornak ezen kívül is kijutott a médiabotrányokból az elmúlt években: éppen a gazdasági válság alatt vásároltak hétvégi házat Argentínában, valamint befektetettek egy mozambiki üdülőkomplexumba is. A 2007-es mozambiki befektetés miatt parlamenti képviselők is nekimentek a családnak, így aztán végül eladták elkészült házukat. Tavaly ehelyett Kranidi görög kisváros közelében vásároltak villát 4,5 millió euró értékben, állítólag egyenesen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Sean Connery villájának közelében.
Leginkább azonban a vécéhajító akciója maradt emlékezetes. A tavalyi megmérettetésen még biztos jó ötletnek tűnt, amikor díjat nyert a legmesszebbre hajított narancssárga angolvécével, de később már magyarázkodnia kellett. A BBC szerint azt mondta, szégyelli magát, mivel „világszerte körülbelül 2,6 milliárd embernek” nincs vécéje. A leendő holland király már akkor megmutatta képességeit: a versenyen akkor Vilmos Sándor fiatalabbik öccse, Constantijn is eldobott egy vécécsészét, de az övé közel sem szállt olyan messzire.
Az említett ügyek mellett a költségek fordíthatnák szembe a hollandokat a monarchiával – Vilmos Sándor trónörökösként évente 200 millió forintnak megfelelő összeget kapott a költségvetésből, emellett további százmilliókat számolhatott el a kiadásaira. Ugyanakkor a közvélemény-kutatások szerint a hollandok négyötöde annak ellenére is támogatja a monarchia fenntartását, hogy nem várnak el annyi ceremoniális fellépést a királyi családtól, mint például a britek. Az eltörlést szorgalmazók pedig viszonylag kevesen vannak.
A királyi család megítélését jól jellemzi, hogy felmérések szerint a hollandok kétharmada bízik az új királyban, de csak 12 százalékuk nyilatkozott hasonlóan a politikusokról. Az uralkodó szerepe a holland demokráciában inkább csak ceremoniális, valós jogkörei nincsenek. Beatrix királynőtől elvették azt a jogot is, hogy kormányalakítási megbízást adjon a választásokon győztes párt vezetőjének, így aztán a legutóbbi kormány kinevezésénél sem jutott neki szerep.
A mikroállamokat nem számolva Hollandián kívül további hét országban van monarchia Európában: Nagy-Britanniában, Norvégiában, Belgiumban, Dániában, Spanyolországban, Svédországban és Luxemburgban. A válságban és az elmúlt évtizedekben a Vilmos herceg tavalyi esküvőjéhez hasonló nagyszabású események ellenére csökkent a népszerűségük, azonban a királyi berendezkedés lecserélését általában csak a kevéssé népszerű, szélsőséges politikai csoportosulások követelik.
A legtöbb európai monarchia nyitott volt az elmúlt évtizedben a megújulásra, egyre több királyi családba került be nem nemesi származású házastárs, habár időnként a vitatott esküvők miatt is magyarázkodnia kellett az udvarnak, és a rendszeres botrányok sem kerülték el őket. Az elmúlt években a királyi családokra fordított kiadások csökkentésének kérdése is előtérbe került: ebben is a britek jártak az élen, Hollandia ugyanakkor így is a második legdrágább monarchia Európában a szigetország mögött.