Tizenöt év kényszermunkára ítéltek Észak-Koreában egy amerikai turistát, kormányellenes tevékenységért. A koreai származású Kenneth Bae novemberben érkezett az elszigetelt sztálinista rezsimet működtető országba, ahol – dél-koreai emberi jogi aktivisták szerint – állítólag éhező gyermekeket fotózott – írta a BBC. Az amerikai külügyminisztérium a férfi azonnali szabadonbocsátását követelte Phenjantól. Januárban már a Google amerikai informatikai óriáscég elnöke, Eric Schmidt, és Bill Richardson volt új-mexikói kormányzó próbált közbenjárni.

Ügyéről a phenjani állami média és az amerikai kormány is nagyon keveset árult el. Barátai, kollégái és az észak-koreai ügyre szakosodott aktivisták azonban elmondták, Bae egy határ közeli kínai városban volt keresztény misszionárius, és gyakran átjárt Észak-Koreába, hogy ott élelemmel lásson el éhező árva gyermekeket.

A keresztény vallású Bae – Dél-Koreában a lakosság 29 százaléka keresztény, szemben a buddhisták 22 százalékával – nem az első amerikai állampolgár, akit börtönbüntetésre ítéltek Észak-Koreában: három éve két újságíró kapott 12 évet, arra hivatkozva, hogy illegálisan lépték át a kínai-észak-koreai határt. (A két koreai származású újságírónő szerint a Tumen határfolyó kínai oldaláról filmeztek, az észak-koreai határőrök a határt átlépve fogták el őket.) Az ítélet után néhány hónappal Bill Clinton utazott nem hivatalos látogatásra Észak-Koreába. Az Egyesült Államok egykori elnöke találkozott Kim Dzsong Illel is. Az újságírókat ezután szabadon engedték.

Elképzelhető, hogy Phenjan hasonló vizitet szeretne kicsikarni Washingtontól, amit az ország atomprogramja miatt kialakult feszültség enyhítésére használhatna fel. Észak-Korea hivatalos bejelentése szerint februárban föld alatti atomrobbantást hajtott végre. A detonáció okozta földmozgást a kínai szizmológiai intézet is érzékelte, de az adatokból nem egyértelmű, hogy nukleáris vagy hagyományos robbanóanyag okozta a nyolc kilotonnásra becsült detonációt.

Az idén hatvan éves kommunista rezsim – amelynek vezetője Kim Dzsong Il 2011 decemberi  halála után fia, a 30 éves Kim Dzsongun – többször megelőző atomcsapással fenyegetett, ami nem csak a dél-koreai és japán vezetés tiltakozását váltotta ki, de az országot patronáló Kína is hangot adott nemtetszésének, felelőtlenséggel vádolva Phenjant. A februári robbantás és a decemberi nagyhatótávolságú rakéta tesztje miatt az ENSZ kibővítette a szankciókat Észak-Koreával szemben. Korábban Észak-Korea bezárta a Dél-Koreával közösen működtetett ipari bázist, amely nem csak 40 ezer északinak adott munkát, de jelentős valutabevételt biztosított a jövedelmének több mint ötödét hatalmas hadseregére fordító országnak.

Az Egyesült Államok kedden fejezte be a térségben Dél-Koreával közös hadgyakorlatát, amellyel szemben Észak-korea többször tiltakozott. Az amerikai haderő több demonstratív akciót hajtott végre március és április folyamán: bombázókat indított útnak Missouriból, amelyek Dél-Koreát elérve leszállás nélkül is képesek voltak visszatérni az amerikai bázisra, majd közelebb vonta hadihajóit Észak-Korea partjaihoz. Emellett Washington bejelentette, hogy rakétapajzsot telepít Guamba.

Phenjan harciasabb hangvétele összefüggésben állhat azzal, hogy Kim Dzsongun így akarja megerősíteni hatalmát, erőskezű, határozott vezetőként feltűnve az északiak szemében. Phenjani nyilatkozatok szerint az ország csak akkor mondana le atomarzenáljáról, ha egy békeszerződés keretében garanciát kapna arra, hogy az ország fennálló rendjébe nem avatkozik be külső hatalom. Washington szerint azonban a megálálapodás előfeltétele, hogy az ország lemondjon nukleáris fegyvereiről.

Megoszlanak a vélemények az ország valós katonai erejéről. Az ország ugyan hatalmas, 1,1 milliós hadsereggel rendelkezik, ám kérdéses, hogy technikailag mennyire ütőképes az ország, akár Dél-Koreával szemben. Atomfegyvere minden bizonnyal van, ám nem egyértelmű, hogy már rendelkezik megbízható célbajuttató eszközzel. A decemberi rakétateszt vélhetően ennek felmérése irányult.