Amerikai ajtóértesülések szerint a csúcsvezetők is tudtak az amerikai adóhivatal (IRS) célzott vizsgálatairól. A korábbi hírek egy vezetőről írtak, de a Wall Street Journal úgy értesült: az IRS volt biztosát, Douglas Shulmant és az őt a hivatal élén novemberben váltó utódját, Steven Millert már 2012 márciusában felvilágosították az ügyről. Mint ismeretes, nagy botrányt kavart a hír, hogy egyes konzervatív szervezetek adómentességi kérelmét fokozott figyelemmel vizsgálják a hivatalnál. Shulmant egyébként 2008-ban még George W. Bush elnök nevezte ki, Miller pedig évekig a helyettese volt.
Miller a hivatalos tájékoztatás birtokában sem volt hajlandó érdemben válaszolni a témában felvilágosítást kérő republikánus képviselők leveleire. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője szerint az elnöki hivatal április 22-én értesült arról, hogy a pénzügyminisztérium adóügyi főellenőre vizsgálatot folytat az adóhivatalnál, amelynek eredményét a várakozások szerint a héten fogja nyilvánosságra hozni.
A Washington Post úgy tudja, hogy a korábbi állításokkal ellentétben (melyek szerint a feltételezett visszaélések csak az adóhivatal cincinnati kirendeltségén történtek), Washingtonban és két kaliforniai irodában is előfordultak hasonló esetek.
A New York Times arról számolt be, hogy jogvédő csoportok a 2012-es választási kampány idején hasztalan kértek felvilágosítást az IRS-től arról, hogy a legnagyobb republikánus és demokrata „super PAC″-ek (politikai szuper-akcióbizottságok) törvényesen költenek-e tízmillió dollárokat politikai kampányolásra. A hivatal azonban a jelek szerint a nagy halak helyett a kis ultrakonzervatív csoportokra összpontosított.
Barack Obama elnök hétfőn hangsúlyozta, hogy az adóhivatalnak semleges, pártok felett álló intézménynek kell lennie, és ha annak munkatársai szándékosan vették célba a konzervatív csoportokat, akkor az érintetteket maradéktalanul felelősségre fogják vonni.
Az Egyesült Államokban az adótörvénykönyv 501-es paragrafusa c pontjának 4. bekezdése rendelkezik az adómentességet élvező nonprofit szervezetekről, köztük a „super PAC″-ekről is. Ezen csoportok száma ugrásszerűen megnőtt azt követően, hogy a legfelsőbb bíróság 2010-ben határozatot hozott az úgynevezett Citizens United-ügyben. A testület ekkor ugyanis engedélyezte az ilyen csoportoknak, hogy korlátlanul költhessenek politikai hirdetésekre a választási kampányokban. A megkötés annyi, hogy konkrét jelöltek vagy pártok mellett nem kampányolhatnak, a „társadalom jólétének ügyei″ mellett azonban igen.
A The Washington Post emlékeztetett arra, hogy a Fehér Ház a Watergate-botrány után elfogadott tilalom értelmében adóügyekben közvetlenül nem kérhet felvilágosítást az IRS-től. Noha ilyen kérdésekben az elnöki hivatalnak van lehetősége megkeresni a pénzügyminisztériumot, de sem a tárca, sem az adóhivatal nem szolgáltathat ki nekik konkrét adóalanyokkal kapcsolatos információt. A Fehér Ház hatásköréhez csak az IRS biztosának és az ő vezető tanácsadójának kinevezése tartozik, az adóhivatal többi munkatársa köztisztviselő.