Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Petr Necas vezette kormány ellen pénteken az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD). Az ellenzéki indítványt várhatóan már kedden beiktatják a képviselőház ülésének programjába.

A javaslat napirendre tűzéséhez szükséges képviselői aláírásokat Bohuslav Sobotka pártelnök kora este adta át Miroslava Nemcovának, a képviselőház elnökének. A szociáldemokrata párt szerint a miniszterelnök a csütörtöki rendőrségi akció során nyilvánosságra került tények alapján elvesztette hitelét, le kell mondania, ami egyben a kormány távozását is jelentené.

Bizalmatlansági indítvány esetében a 200 tagú parlamenti alsóházban a kormány menesztéséhez legalább 101 szavazatra van szükség. A kormányoldalnak - Polgári Demokratikus Párt, TOP 09, LIDEM - együttesen ma már csak 100 képviselője van az alsóházban. A legutóbbi bizalmatlansági szavazást így a kormány mellett kiálló független képviselők döntötték el.

Ahogy azt korábban megírtuk, őrizetbe vették Jana Nagyovát, a cseh kormányhivatal vezetőjét, Ondrej Páleníket, a katonai hírszerzés volt vezetőjét és további három volt magas rangú kormánytisztviselőt a korrupcióellenes rendőrség (ÚOOZ) emberei csütörtökre virradóra. A prágai sajtó azt állítja: az előzmények nélküli cseh rendőrségi akció hátterében nagy valószínűséggel nem tiszta üzleti, esetleg politikai megállapodások lehetnek.

Ma pedig megírtuk, hogy a kormányfő a letartóztatásokról és annak okairól szóló heves parlamenti vita után sem mond le. Az ellenzék szerint pedig Necas jobbközép kormányának nincs más választása, mint a lemondás. Az ellenzék korábban jelezte, hogy amennyiben Necas nem mond le, úgy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene, a kormányfő parlamenti felszólalása nem arra utalt, hogy távozni készülne posztjáról.

A vitát követően jelentette be a rendőrség, hogy bizonyítékuk van a kormányfővel szemben is. A hatóságok szerint Petr Necas tavaly ígéretet tett pártja három képviselőjének, hogy ha bármi módon lehetővé teszik a kormány takarékossági csomagjának elfogadását a parlamentben, ellentételezésül befolyásos helyeket kapnak az állam által ellenőrzött cégekben.