A korrupciós botrány miatt lemondott a kormányfő, amit az ellenzéki kötődésű államfő el is fogadott. Egy héten belül eldől, rendkívüli választások lesznek-e, vagy a politikai és erkölcsi tőkéjét amortizáló kormánykoalíció kihúzza így az egy év múlva esedékes választásokig. Az ellenzéki szociáldemokraták már most népszerűbbek, egykori pártvezérük, a mostani államfő viszont talán mégsem akarja, hogy most hatalomba kerüljenek. A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy a kormánypárti politikusok érdekei is eltérőek.
Vasárnapi bejelentésének megfelelően hétfőn benyújtotta lemondását a cseh kormányfő. Petr Necas a nap folyamán a kormánypárt éléről is távozott, tervei szerint végleg kivonul a politikából. Korántsem biztos azonban, hogy a kormányát érintő korrupciós botrányok és letartóztatások után őt elkerüli a botrány.
Milos Zeman államfő a miniszterelnök lemondását elfogadta, egyben ügyvezetői feladatokra kérte fel Necast az új kormány megalakulásáig.
Egyelőre azonban nem világos, hogy rendkívüli választások jönnek, vagy a koalíció elvezeti-e az országot a jövő évi, soron következő választásokig. A jobbközép koalíciót vezető Polgári Demokratikus Párt (ODS) most még lázasan keresi a korrupciós és hivatali visszaélésekkel kapcsolatos ügyekbe belebukott kormányfő utódját.
Petr Necas legközelebbi beosztottját és bizalmasát is őrizetbe vette csütörtökön a szervezett bűnözés elleni osztály (ÚOOZ), és azóta már kilenc politikus és közszereplő került rács míg. Így bár a miniszterelnök néhány nap hezitálás után beadta lemondását, az ODS továbbra is a koalíció megőrzésén dolgozik. A kormánypárt ugyanis attól tart – feltehetően joggal –, hogy rendkívüli választások esetén a már most jóval népszerűbb Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) tarolna az urnáknál.
A Mlada Fronta Dnes napilap internetes portálja szerint az államfő péntektől hétfőig fogja lebonyolítani találkozóit a parlamenti pártok vezetőivel, addig időt ad nekik az egyeztetésre. Milos Zeman hétfői nyilatkozatában nem foglalt állást arról, hogy az előrehozott választást vagy a koalíció megőrzését támogatná inkább. Megbízást az alkotmány szerint ő adhat kormányalakításra, így véleménye döntő fontosságú lesz. Elemzők szerint azonban, ha a koalíció képes számukra elfogadható jelöltet találni, úgy Zeman nem fog akadályt gördíteni a kormány megalakítása elé.
A Necas utódjának tekintett Martin Kuba az ODS ideiglenes elnökeként kijelentette: a cél, hogy a párt a TOP09-cel és a LIDEM-mel fenntartott szövetség élén elvezesse az országot a jövő májusban esedékes választásokig. „Ezen kívül talpra kell állítanunk az országot az árvizek után” – tette hozzá. A nap folyamán már azt is kijelentette, hogy amennyiben a párt és a koalíciós partnerek támogatják, ő kész ellátni a kormányfői teendőket.
Arra azonban semmi garancia nincs, hogy a példátlan letartóztatás-sorozat – amely volt minisztert, egykori katonai titkosszolgálati vezetőt, kormánypárti frakcióvezetőt is érintett – nem fogja egy év múlva a most lehetségesnél is nagyobb vereségbe taszítani a kormánypártokat
Elvégre a botrány nélkül sem állt jól a kormány: egy május végi felmérés szerin a „most vasárnapi választásokon” 61 százalékos részvétel mellett a szociáldemokraták nyernék a szavazatok 32 stázalékát, míg az ODS legfeljebb 18,5 százalékot kapna, és még a 15 százalékos – politikai karanténban élő – kommunisták is megszorongatnák. Sőt, a most a mérleg nyelvének számító LIDEM be sem kerülne a parlamentbe (ami egyértelműen arra ösztönzi, hogy fenntartsa a kormánytöbbséget).
Igaz, ez a Karolina Peake vezette párt nem is mérettette meg magát: a formáció a Közügyek nevű politikai tömörülésből (VV) szakadt ki azután, hogy az anyapárt 2011 tavaszán kilépett a koalícióból. A LIDEM a kormányban maradva nyolc képviselőt tartott magánál, míg a VV 16 képviselője, köztük az addig kormányfőhelyttesi és belügyminiszteri poszton állt Radek John pártelnök ellenzékbe vonult.
Bonyolultabb a helyzet a TOP 09-cel. (A párt neve a Hagyomány, Felelősség és Fejlődés szavak kezdőbetűiből áll.) A Karel Schwarzenberg külügyminiszter által vezetett formációnak ugyanis van veszítenivalója: a májusi felmérések szerint 15 százalékig juthat. Az idei államfőválasztáson Milos Zemantól vereséget szenvedett Schwarzenberg még dönthet úgy, hogy inkább nekifut a választásoknak, és menti a menthetőt, semmint hogy az ODS oldalán amortizálja le magát a hátralévő egy évben.
A pártelnök egyelőre nem foglalt állást, ami a hezitálás jele. Ráadásul világnézeti különbség is van a párt és az ODS között: a kormányfő pártja EU-szkeptikus, míg Schwarzenbergék egyértelműen Európa-párti álláspontot képviselnek.
A TOP 09 abban is különutas, ahogyan a Benes dekrétumokról nyilatkozott az elnökválasztás idején: a német gyökerű, 1948-től 1989-ig Ausztriában élt hercegi sarj szerint a kollektív bűnösség elvét kimondó, a hárommillió Szudéta-német kitelepítését lehetővé tevő dekrétumok mai szemmel elfogadhatatlanok. „Amit 1945-ben tettünk, azt ma az emberi jogok durva megsértésének tekintenék. Az akkori kormány Edvard Benes államfővel együtt ezért ma Hágában találná magát” – jelentette ki az év elején Schwarzenberg, mind koalíciós partnere, mind a CSSD ellenérzéseit kiváltva.
A cseh parlamenti erőviszonyok már most is sajátosak: a 200 fős alsóházban a legnagyobb frakciót 56 fővel a CSSD adja, ám hiába nyerte meg a 2010-es választásokat, szövetséges híján nem tudta megszerezni a parlamenti többséget. Így alakíthatott kormányt az 53 mandátummal második OSD, és vette maga mellé a 41 helyet szerzett liberális konzervatív TOP 09-et és az akkor még 24 fős VV-t. A VV-ből kiszakadt LIDEM-mel a koalíciós többség két főre csökkent.
Hiába képvisel jelentős erőt 26 képviselőjével a KSCM, a kommunista pártot senki sem tekinti szalonképes koalíciós partnernek.
Bár Milos Zeman a CSSD egykori vezetője és a párt színeiben Csehország kormányfője is volt, a cseh lapok hétfői írásai szerint nem egyértelmű, hogy a párt mielőbbi hatalomra jutását szorgalmazza, attól tartva, hogy így ő maga háttérbe szorulna. Ennek ellenére a Necasszal folytatott találkozó után a kormányfő úgy nyilatkozott, hogy Zeman inkább az előrehozott választást támogatná.
Az államfőnek a mai napon egyébként kinevezési feladatai is voltak a letartóztatások miatt: ideiglenes megbízást adott át a katonai titkosszolgálat vezetésére a védelmi miniszternek, miután a szervezet vezetője és helyettese is rendőrkézre került.
Abban nem bízhat a kormány, hogy a jó gazdasági teljesítmény majd feledteti a bizalomvesztést a következő egy évben: Csehország jó esetben stagnálásra számíthat az idén, miközben a térségből Lengyelország és Szlovákia is növekedéssel számolhat (és a magyar gazdaság növekedésére is van némi esély). Igaz, 27 ezer dolláros egy főre eső GDP-je az EU átlagának 85 százalékos szintjét hozva így is a régió legjobbja, .
A cseh költségvetési hiány öt százalékon áll, ami szintén nem ad okot az optimizmusra, igaz, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya csupán 45 százalék, ami a legjobb mutatók között van. Másrészt viszont ezzel sem büszkélkedhet a kormány, mert 2010-es megalakulásakor az arány csupán 34 százalék volt.
A mostani ügy pikantériája, hogy a korrupció elleni harc fontossága volt a 2010-es kampány egyik fő témája. Bár ezt fontos célkitűzésnek nevezte Necas is, úgy tűnik, a politikusokkal összefonódó korrupciót nem sikerült visszaszorítania szűkebb környezetében sem. Őt magát egyelőre nem érte ilyen vád, de erre még sor kerülhet, miután a vádiratban megemlítik a nevét. Állítólag három képviselőnek ígért magas beosztást állami cégekben, cserébe a támogatásért, amit viszont vesztegetésként is lehet értékelni.
A letartóztatott Marek Snajdernek felkínálandó felügyelőbizottsági tagságról például sms-ben kérdezett rá Necas volt kabinetfőnöke, az elsőként letartóztatott Jana Nagyova a kormányfőnél. (Nagyovát az ügyészség egyébként azzal is vádolja, hogy magáncélokra használta fel a titkosszolgálatot, és megfigyeltette Necas feleségét. Állítólag erről Necas nem tudott, Nagyova ezzel csak el akarta érni, hogy főnöke, akivel intim viszonyban állt, mielőbb váljon el feleségétől. A kormányfő ezt a múlt héten meg is tette.)
Csehország a Transparency International korrupciós listáján az 54., míg Magyarország a 46. helyen állt tavaly. Előbbi rontott is néhány helyet korábbi pozíciójához képest.
Nagy vihart kavart az országban már a Mlada Fronta Dnes tavalyi írása is, amelyben nyilvánosságra kerültek a milliárdos Roman Janousek telefonbeszélgetései a fővárost 2010-ig irányító Pavel Bémmel, aki jelenleg az ODS egyik alelnöke.
A Harry Potter főgonoszáról Voldemortnak elnevezett Janousektől azt kérte a polgármester magából kikelve, hogy állítsa le az utána szaglászó újságírókat. „Nagyon fel vagyok b...va. Azonnal csináljatok valamit b.... meg! Valami idióta kérdezgetett a Nova TV-től.” Válaszul Janousek azt kérte Bémtől, hűtse le magát, és megnyugtatta, hogy mindent elintéz. „Elfolyok a dühtől. Nem nyugszom le b...sza meg, amíg nem csináltok valamit!”
Janousekkel kapcsolatban ugyan volt nyomozás a fővárosi lobbitevékenysége miatt, ám a média- és ingatlanberuházásaiból meggazdagodott üzletember ellen nem emeltek vádat. Igazán bajba tavaly csak akkor került, amikor a gyanú szerint ittasan balesetet okozott és elhagyta a helyszínt, elütve a másik autót vezető vietnami nőt, aki meg akarta őt állítani. Janouseket a helyszín közelében elfogták, de csak két napot töltött előzetesben. A kórházban ápolt az asszony végül kártérítést kapott a milliárdostól.
Egy év nyomozás után májusban emeltek vádat Janousek ellen, gyilkossági kísérletnek minősítve, hogy a vállalkozó menekülése közben elütötte a nőt. Akát 18 év börtönt is kaphat, ha elítélik.
Helyzetének megingását a vádemelés mellett az is jelzi, hogy a csütörtöki rendőri akció során a házkutatások már az ő érdekeltségeit is érintették. (A sajtó szerint nem véletlen, hogy ő maga ekkor már külföldön volt, ami arra utal, hogy sejthetett valamit a készülődésből.) Sokatmondó egyébként a cseh közállapotokról, hogy az ügybe nem vonták be a prágai ügyészséget: a főként a fővárost érintő rajtaütéseket az olomouci (olmützi) ügyészség koordinálta, tartva attól, hogy a prágai hatóságoktól idő előtt információk juthattak volna el a célszemélyekhez.