Hat halottja, több ezer sérültje – köztük egy repesz miatt fél szemét elvesztő tüntetője – van a harmadik hete zajló törökországi kormányellenes tüntetéseknek, amelyek az isztambuli Gezi Park védelmére kivonuló civilek megmozdulásából terjedt szét az egész országban. A 2006-os magyarországi tüntetés ellen fellépő rendőrséget ellenzékiként még súlyosan elítélő Fidesz kormánypártként már megértőbb a fennálló rend védelmében intézkedő hatóságokkal.
A rendőrség kemény fellépését határozottan megvédte a Törökországban tárgyaló Németh Zsolt: "Az utcai demonstrációk, a belpolitikai események látványosan igazolják, hogy Törökország működő demokrácia" – idézte az MTI a külügyminisztérium parlament államtitkárát. "A jelenlegi kormány élvezi a magyar kormány támogatását. Kiváló együttműködés bontakozott ki a két fél között, és mind a kétoldalú együttműködés, mind pedig a belpolitikai stabilitás megteremtése területén bizalommal vagyunk a török kormány iránt" – mondta a keleti nyitás kifejezését gyakran használó kormány képviselője.
"Aggodalmak vannak a ... jogállami fejlődéssel kapcsolatban ... tehet-e Magyarország úgy, mint aki ezekről nem akar tudomást szerezni? Igazolhatja-e a pragmatizmus az opportunizmust? A válaszom egyértelműen az, hogy nem" – jelentette ki Németh Zsolt. Igaz, a fideszes politikus ezt 2007-ben mondta, miután Gyurcsány Ferenc kormányfőként moszkvai útján azt mondta: Oroszország működő demokrácia.
Ugyanez a pragmatizmus azonban kormánypártként már nem idegen tőle: "A magyar kormány bízik a török demokrácia erejében, és támogatja az ankarai vezetést a belpolitikai fejleményeket illetően" – nyilatkozta Németh szerdán az MTI-nek telefonon.
A magyar kormány egyértelmű kiállása Recep Tayyip Erdogan mellett azért is meglepő, mert a törökországi tüntetés erejét épp azok adják, akik a modern világi Törökország politikai berendezkedését féltik a tíz éve hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által mind erősebben támogatott iszlám térhódításától.
Bár a szekuláris állam biztosítása nélkül nehezen elképzelhető Törökország EU-integrációja, Németh szerint "elfogadhatatlan zsarolás lenne", ha az Európai Tanács – tiltakozva a tüntetők elleni erőszakos rendőri fellépés ellen – mégsem nyitná az eddig zárolt tárgyalási fejezetet, tovább lassítva az évtizedek óta húzódó csatlakozási folyamatot. Németh szerint mindez nagy felelőtlenség volna az EU részéről.
Németh tárgyalópartnere Mehmet Saglam, a török parlament alelnöke, Feridun Sinirlioglu külügyi államtitkár, Mevlüt Cavusoglu képviselő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) külügyi alelnöke és Serdar Cam, a Török Fejlesztési Ügynökség elnöke volt. A török fél biztosította az államtitkárt, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a török delegáció Magyarország monitorozása (folyamatos ellenőrzése) ellen fog szavazni, mert ezt indokolatlannak tartják, és az Európai Tanács parlamenti közgyűlésére nézve is ártalmasnak vélik, hogy pártpolitikai játékoknak az eszközévé váljon – írta a találkozóról az MTI.
A Török Fejlesztési Ügynökség átnyújtotta azt a megállapodás-tervezetet, amit Szigetvárral kíván kötni az ottani úgynevezett török ház a felújításáról. A török kormány kész hozzájárulni a magyarországi oszmán műemlékek helyreállításához, megőrzéséhez, és az első ilyen projektek Szigetváron valósulhatnak meg.
Miközben Washington is aggodalmát fejezte ki a törökországi tüntetések elleni rendőri fellépés miatt, addig a magyar kormány nem mondott véleményt a kialakult helyzetről. Civil tüntetés is csak egy volt Budapesten a török tüntetők melletti szolidaritás kifejezésére. A csekély számú résztvevő a Magyar Nemzeti Múzeumnál jelent meg, ahol a török nagykövetség szervezett kulturális estet, ám sem a magyar, sem a török fél nem járult hozzá, hogy a tüntetők képviselői az előadás szünetében tiltakozó röplapot osszanak szét a vendégek között.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 57 tagja közül Törökországban ül börtönben a legtöbb újságíró – derült ki a szervezet jelentéséből. Az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének nyilatkozata szerint akkor is sok a 67 elítélt újságíró, ha tavaly még 95-en voltak rács mögött. "Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy miként lehetne ennyi újságíró potenciális terrorista" – jelentette ki a Reutersnek Dunja Mijatovic, arra a török hivatalos álláspontra reagálva, amely szerint az újságírók nem hivatalos munkájuk miatt kerültek börtönbe, hanem azért, mert illegális fegyveres szervezet tagjai voltak. A bosznia-hercegovinai diplomata szerint ráadásul a börtönben lévőkön túl szabadlábon védekező újságírók százai néznek további perek elé. "Törökországban nem csupán fenyegetik a sajtót, de már kézzelfoghatóan sérült a média szabadsága" – mondta Mijatovic.
A tüntetők nem léptek fel gazdasági követelésekkel, ami érthető annak fényében, hogy a 78 milliós ország ez elmúlt évtizedben stabil növekedést tudhat maga mögött: a GDP 2002-től 2007-ig átlagosan csaknem hét százalékkal nőtt, a globális pénzügyi válság ugyan visszafogta, de mérsékelt gyarapodást mutatott fel az elmúlt két évben is, és a kilátások sem borúsak. Eközben az államadósság GDP-hez mért aránya 75-ről 26 százalékra csökkent tíz év alatt.
"Tévedés lenne azt állítani, hogy csak városrendezési, zöldügyi vita váltotta volna ki a tiltakozást. Kezdettől fogva tudatos politikai követelések is voltak" – írta az Indexnek Cihan Celik. A török újságíró szerint a zavargások gyors szétterjedéséből is látható, hogy régóta gyűlt a feszültség az a 2002 óta hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) konzervatív iszlamizáló politikájával szemben. "A sokszínű török társadalom nehezen viseli a konzervatív nyomást, amely el akarja szigetelni a másféle nézeteket" – vélte Celik, megjegyezve, hogy ez sok AKP-s szavazóra is igaz, akik szintén részt vettek a tüntetéseken, bár nem ők adták a fő erőt.
A Hürriyet angol nyelvű kiadásának munkatársa épp az ő jelenlétük miatt látja úgy, hogy a tüntetés nem írható le a világi Törökország támogatói és a iszlám alapú állam híveinek konfliktusaként. De több egyszerű ellenzéki megmozdulásnál is. A tüntetéssorozat hangsúlyozottan civil jelleget öltött, szervezőerőként nem állt mögötte egyetlen párt sem, így az a kormánypárti vád sem igaz, hogy mindezt az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) szervezte volna.
"A történtek erősítik a demokráciát, amelynek szerkezetét az utóbbi időkben feszegette az AKP. Épp ezek ellen indult a megmozdulás" – jelentette ki Celik, aki szerint a kormánynak mindenképpen be kell látnia, hogy működéséhez nem csak saját szavazóira, de a társadalom többi tagjára is szükség van. "Együtt kell élniük a különböző csoportoknak, olyan politikai környezetben, amely nem fenyegeti a másikat" – adta meg a rendezés receptjét az újságíró.
Celik bízik benne, hogy a rendezésbe nem avatkozik be a világi állam felett őrködő hadsereg, amely az elmúlt évszázadban többször vette már át ideiglenesen a hatalmat. "Bár a hadsereg meghatározó politikai erő, a zavargások alatt mindvégig a laktanyákban maradtak a katonák." Mondta az újságíró, hozzátéve, hogy a visszafogottság azzal is magyarázható, hogy a a hadsereg helyzete alaposan megváltozott az AKP hatalmának évei alatt. "Persze, ha eszkalálódik a helyzet és azt nem tudja kezelni a rendőrség, akkor a hadsereg kérhet engedélyt a beavatkozásra. Az volna a legszörnyűbb rémálom Törökország számára".