Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottsága (LIBE) nemrég fogadta el az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló jelentéstervezetet, amelyet a portugál zöldpárti EP-képviselő, Rui Tavares készített. A jelentés szerint egyebek mellett a magyar kormány egyes intézkedései sérthetik az Európai Unió Alapszerződésének második cikkelyét, mely előírja a tagállamoknak a demokrácia és a jogállamiság értékeit.
A jelentéstervezetről a bizottsági szakasz után szerdán szavaznak az Európai Parlamentben Strasbourgban, kedden a vitára került sor, melyen Orbán Viktor is részt vett. Percről percre tudósításunkat itt olvashatja vissza.
A vitát a jelentéstevő, a portugál zöldpárti Rui Tavares kezdte, aki magyarul szólalt meg és az EU-szerződés 2. cikkelyét idézte a szabadság, a demokrácia, egyenlőség emberi jogok tiszteletben tartásáról. Szerinte olyan rendszerszintű és trendszszerű változások történtek Magyarországon, melyeket komolyan kell venni. Tavares arról beszélt, Európa a sokszínűség helye, de a tagállami értékeket össze kell egyeztetni az EU értékeivel is, hiszen "ez a demokráciák uniója".
Közös levélben kérte az Amnesty International (AI) és a Human Rights Watch (HRW) az Európai Parlament képviselőit, hogy a plenáris vitán és a szavazáson is támogassák az EP szakbizottsága által nemrég elfogadott Tavares-jelentés tervezetét. A jelentés-tervezet hiteles és egybecseng saját megállapításainkkal – állítja a két szervezet, sajnálva, hogy a magyar kormány a legitim kritikákat megalapozatlannak és politikailag elfogultnak minősítette.
Tavaresután José Manuel Barroso bizottsági elnök elmondta, a magyar alaptörvény 4. módosítása három ponton lehet inkompatíbilis, a bírósági ügyek áthelyezését, a politikai hirdetések reklámok közzétételének ügyét és a fizetési kötelezettségek kérdéskörét említette, melyekről megjegyzte, hogy az Európai Bizottság üdvözlendőnek tartja a magyar kormány által ezekben a kérdésekben ígért módosításokat, de monitorozni fogja a Bizottság, hogy a módosítások megtörténjenek.
A cél, hogy az EU teljes joganyagával összeegyeztethetővé kell tenni az alaptörvényt. Tavareshez hasonlóan arról beszélt, hogy rendszerszintű fenyegetések ellen kell fellépni, valamint hogy véget kell vetni a kétértelműségnek és mindenkinek egyértelműen ki kell fejeznie az EU értékrendje iránti elkötelezettségét.
Orbán Viktor felszólalása elején elmondta, a Tavares-jelentéssel szembeni kritikáikat egy memorandumban foglalták össze, melyet átadtak az EP elnökének, Martin Schulznak. (A memorandumot az Index is megszerezte, tartalma kivonatosan itt olvasható.)
A miniszterelnök erősen kezdett: azzal, hogy nincsenek illúziói a szerdai szavazást illetően, miszerint a szocialisták, a liberálisok és a zöldpártiak úgyis Magyarország ellen fognak szavazni. Tudja, hogy ezen nem változtathat, de azért jött Strasbourgba, hogy kifejezze azt a barátságot, amelyet a magyarok az európai polgárok iránt éreznek, a magyarok ugyanis az EP döntésétől függetlenül tisztelettel és barátsággal gondolnak az európai emberekre.
Orbán szerint nem az ő kormánya, hanem a Tavares-jelentés veszélyes Európára, mert sérti az uniós alapszerződést és a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani, amely ellenőrzés és gyámság alá vonná az unió egyik tagországát, figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az EU intézmények közötti feladatmegosztását, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat.
Ezután a miniszterelnök átcsapott egy kis jóízű kommunistázásba, és az Európai Unió, valamint a Szovjetunió között vont párhuzamot. Arról beszélt, hogy átélve Közép-Európa sorsát ő tudja, milyen az, amikor nem lehetünk a magunk urai, mert "más országokban mások döntenek az életünkről". Orbán nem akar olyan országot, ahol gyámság alá helyeznek, korlátozzák a szabadságot, ahol a nagyobb visszaél erejével, ahol kettős mércét használnak, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat - célozgatott a szovjetek és az EU közötti hasonlóságra.
"Mi küzdeni fogunk azok ellen, akik birodalmat akarnak csinálni a mi uniónkból", "mi azok közé tartozunk (...), akik nem az alávetettség Európáját, hanem a szabad nemzetek Európáját akarják. Éljen a szabad nemzetek Európai Uniója" - így zárta beszédét a miniszterelnök.
Orbán párhuzamára később Daniel Cohn-Bendit reagált a zöldektől, aki azzal kezdte, hogy eredetileg nem akart felszólalni, de arra kéri a parlament elnökét, Martin Schulzot, hogy ha a jövőben valaki az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlítja, akkor álljon föl és mondja meg, hogy ez mindennek a teteje: "Mondjátok el a barátotoknak, Orbánnak, hogy az Európai Unió nem a Szovjetunió. Aki ilyet állít, az semmit nem ért".
Későbbi válaszában Orbán folytatta a kettős beszédet. Tagadta, hogy a Szovjetunióval vont volna párhuzamot, ám hozzátette, hogy "de mi jól emlékszünk arra, hogy milyen volt, amikor nem dönthettünk saját sorsunkról. Nem kell megvédeni minket magunktól. Engedjék a nemzetet, hogy dönthessen"!
A kommunistázás fonalát később Gyürk András fideszes EP-képviselő vette fel, aki Bokros Lajosra reagált.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja részéről Bokros Lajos azt próbálta bizonygatni, hogy ő a jobboldalról, a politika "legjobb oldaláról" bírálja a magyar kormányt, amely szerinte elfoglalta a jogállam összes intézményét, kiüresítette az alkotmánybíróság hatáskörét, állami monopóliumokat hoz létre, megzsarolja a vállalkozókat, és a kormánypolitika szintjére emelte a korrupciót. Felszólalását magyarul kezdte és angolul fejezte be, a Tavares-jelentés megszavazására szólított fel. Felszólalása alatt Orbán Viktor hol nevetett, hol a szemeit forgatta.
Ekkor jött Gyürk András, a Fidesz EP-küldöttségének vezetője, aki kicsit megkapargatta, hogy Bokros valójában honnan is beszélt: emlékeztetett rá, hogy egyrészt egy szocialista kormány minisztere volt, másrészt annak idején belépett az MSZMP-be. Bokros viszontválaszában azal védekezett, hogy Gyürkkel ellentétben ő részt vett az demokratikus ellenzék munkájában, minisztersége alatt pedig a Fidesz azért bírálta, mert gazdaságpolitikája túl konzervatív, "thatcherista". Saját gazdaságpolitikáját ezen felül szerényen csak a "legsikeresebbnek" nevezte.
Bokros védelmében Göncz Kinga MSZP-s EP-képviselő kommunistázott vissza és arról beszélt, hogy az Orbán-kormánynak is legalább három olyan tagja van vagy volt, akik tagjai voltak az MSZMP-nek: Martonyi Jánost, Pintér Sándort és Matolcsy Györgyöt említette.
Amikor már úgy tűnt, a kommunistázást nem lehet hová fokozni, jött Szájer József és egy alapvetően ügyrendi kérdésben (hogy hány perc felszólalási idő jut nekik) egyenesen a sztálini koncepciós perek példáját dobta be: "Még Sztálin is több időt adott a koncepciós perekben". Mindezt azután tette Szájer, hogy ő volt az, aki tagadta, hogy Orbán Viktor a Szovjetunióhoz hasonlította volna az EU-t.
Martin Schulz, az EP-elnöke a sztálini párhuzamon kissé kiborult: "Szájer úr, ez így nem megy" – mondta."Itt Sztálinnak a kirakatpereihez hasonlítani, és azt mondani, hogy ott több idejük volt a vádlottaknak szólni, mint itt, ez elfogadhatatlan elszólás, ha így gondolja, akkor ebben a parlamentben nincs keresnivalója" – keménykedett Szájerrel.
Szájer erre ismét magyarázkodni kezdett, miszerint ő nem is a sztálini perekhez hasonlította az EP vitáját, csupán azt mondta, hogy ott hosszabb időt kaptak a vádlottak, mint ők a mostani plenáris vitában. Azt bizonygatta, hogy ő csak az időről beszélt, valamint hogy ő utasít vissza mindenkit, aki "ezt az értelmezést tágabban fogalmazza meg".
De azért bocsánatot kért azoktól, akik esetleg ezen megsértődtek.
A Jobbik EP-képviselője matyó hímzéses blúzban és egy "Hungary =/= colony" feliratú transzparenssel jelent meg, majd egy olyan produkciót adott elő, mely elhomályosította az összes komcsizást. A családon belüli erőszak szakértőjeként hivatkozik magára és az EU-t feleségverőnek, Magyarországot pedig bántalmazottnak kezdi el lefesteni. Szerinte az erőszaktevő (az Unió) az áldozatot (Magyarországot) szeretné teljes kontrollja alatt tartani. A legtöbb esetben az áldozat azt gondolja, hogy ő ezt meg tudja változtatni a viselkedésével, próbál jobb feleség és anya lenni, szorgalmasabban dolgozni, "de az igazság az, hogy nem tudja megváltoztatni az erőszaktevő viselkedését" - vitte végig a párhuzamot Morvai.
"Egy ügyvédnek vagy pszichológusnak kellene tanácsot adnia, ez pedig az, hogy húzd ki magad és mondd meg, hogy vagy egyenlő kapcsolatban vagyunk, vagy elválunk" - Orbán Viktortól azt kérte, ő is ennek megfelelően cselekedjen.