Letette az államfői esküt Adli Manszúr, az alkotmánybíróság elnöke, aki az egyiptomi hadsereg döntése alapján ideiglenesen gyakorolja az államfői teendőket a megbuktatott Mohamed Murszi helyett. Adli Manszúr államfői kinevezése az első lépés azon az úton, ami a hadsereg szerint békésen elvezet az elnök- és a parlamenti választásokig. Manszúr beszédében dicsérte a tüntetőket, amiért „egyesítették Egyiptomot.″
Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, a hadsereg főparancsnoka még szerdán jelentette be, hogy a katonaság megbuktatta Mohamed Murszi elnököt és felfüggesztette az alkotmányt. Ideiglenes államfőnek az alkotmánybíróság elnökét nevezték ki.
Hiába söpörte el az arab tavasz Hoszni Mubarak elnököt 2011-ben és vette át a hadsereg az ideiglenes kormányzást másfél évre, hogy aztán az első demokratikusan választott elnöknek, Murszinak átadja a hatalmat, a Tahrir téri kedélyek mégsem nyugodtak le igazán.
Az elmúlt év sem volt mentes a tüntetésektől: utcai akciók kísérték az alkotmány decemberi elfogadását és a tavalyi parlamenti választást is, amely az iszlamista pártok győzelmét hozta. A legtöbb szavazatot a Szabadság és Igazság Pártja (FJP), a Muzulmán Testvériség politikai szárnya szerezte, ám az alkotmánybíróság érvénytelenítette az eredményt.
Most ugyanabban a börtönben őrzik Kairóban az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalom szerdán őrizetbe vett legfőbb vezetőit, mint a 2011-ben menesztett Hoszni Mubarak elnököt – közölte csütörtökön a MENA állami hírügynökség.
Szaad el-Katatnit, a Muzulmán Testvériség által létrehozott Szabadság és Igazság Párt vezetőjét, a parlament korábbi elnökét, valamint Rasad el-Bajumit, a Muzulmán Testvériség helyettes vezetőjét órákkal azután fogták el, hogy a hadsereg megbuktatta az államfőt. A dél-kairói Tora börtönben őrzik őket, ahol Mubarak korábbi államfőt és két fiát is.
Katonai, politikai és diplomáciai források szerint Mohamed el-Baradei a legesélyesebb jelölt az egyiptomi átmeneti kormány élére. Esélyes még Kamál Ganzúri volt miniszterelnök, aki a Hoszni Mubarak elnök bukása utáni átmeneti kormányt vezette 2011-12-ben, és Farúk el-Okda volt jegybankelnök, akinek munkáját szintén köztisztelet övezte. Az átmeneti kormány vezetőjét várhatóan még csütörtökön bejelentik.
Az egyiptomi Muzulmán Testvériség nem működik együtt „a hatalombitorló hatóságokkal" – tudatta a szervezet végrehajtó szervének egyik tagja. „Nyugalomra és önmérsékletre szólítjuk fel a tüntetőket. Elutasítjuk a megtorló rendőrállami praktikákat: a gyilkosságokat, őrizetbe vételeket, a médiaszabadság korlátozását és tévécsatornák bezárását" – áll az Abdel-Rahmán al-Barr sejk által az iszlamista szervezet honlapjára feltett közleményben. A szervezet egy másik vezetője, Mohamed el-Betagi újságírók előtt kijelentette: a Muzulmán Testvériség nem ragad fegyvert Mohamed Murszi államfő megbuktatása miatt, de nem fogadja el a katonai hatalomátvételt.
Az orosz külügyminisztérium önmérsékletre és a demokratikus keretek betartására szólította fel az egyiptomi politikai erőket. Moszkva fontosnak tartja, hogy a társadalmi-gazdasági és politikai problémákat erőszakmentesen, az egyiptomi társadalom valamennyi rétegének és valamennyi valláshoz tartozóknak az érdekeit figyelembe véve oldják meg – olvasható a külügyi közleményben.
Az Athénban tartózkodó Guido Westerwelle német külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva felszólította az egyiptomi belpolitikai konfliktusban részt vevő összes felet, hogy ne alkalmazzanak erőszakot. „Egyiptomnak sürgősen vissza kell térnie az alkotmányos rendhez, mert valódi veszély, hogy a demokratikus átmenet iránya teljesen megváltozik. A politikai okból történő letartóztatásokat és a megtorlást mindenáron el kell kerülni. Mindent el kell követni azért, hogy az ország visszatérjen a demokratikus rend útjára″ – mondta.
A kínai külügyi szóvivő sajtóértekezletén szintén kifejezte abbéli reményét, hogy minden érintett egyiptomi fél tartózkodik az erőszak alkalmazásától, és nézeteltéréseit párbeszéd útján rendezi a társadalmi megbékélés és stabilitás érdekében.
William Hague brit külügyminiszter csütörtök délelőtt közölte, hogy London együtt fog működni az új egyiptomi hatalommal, de hozzátette, hogy nem támogatja a katonai beavatkozás semmilyen formáját.
„Fontos, hogy mielőbb polgári kormányzás jöjjön létre Egyiptomban, és az ehhez szükséges feltételek, az elnökválasztás és a parlamenti választások minél hamarabb megvalósuljanak″ – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Martonyi reggel fogadta a budapesti egyiptomi nagykövetet, aki „közvetlen és részletes beszámolót adott a jelenlegi helyzetről".
Martonyi szerint az egyiptomi helyzetet az egyiptomi népnek kell megoldania, és különösen lényeges, hogy az erőszakos cselekményeket elkerüljék. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Kairóban a helyzet rendezett, konkrét terv áll rendelkezésre a jövőbeni lépések megtételére, a hadsereg a nép akarata alapjántette meg a megfelelő lépéseket a szükséges változások elérése céljából.
Az Európai Unió nem támogatja a katonai beavatkozást a politikába és a korábbi nyilatkozattal összhangban nyugalomra, párbeszédre és a demokratikus folyamathoz való visszatérésre szólít fel – hangoztatta az Európai Bizottság szokásos, déli sajtótájékoztatóján Michael Mann, az EU külügyi főképviselőjének szóvivője csütörtökön Brüsszelben. A szóvivő világossá tette, hogy az EU célja az erőszak elkerülése, hogy a felek párbeszéd útján oldják meg a helyzetet, és minél előbb visszatérjenek a demokratikus folyamathoz.
Nagyon aggasztónak nevezte az egyiptomi helyzetet csütörtökön Brüsszelben Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, aki mindenkit arra szólított, hogy tartózkodjanak az erőszaktól.
Mahmúd Abbász palesztin elnök, a Perzsa-öböl államai és a szíriai kormány is üdvözölte Murszi megbuktatását. Az egyiptomi nép döntési szabadságát hangsúlyozta Ali Zeidan líbiai miniszterelnök Rómában az olasz miniszterelnökkel, Enrico Lettával tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatón.