Drónok, a mostaninál is fejlettebb rakétaelhárítás beszerzését és a haditengerészet fejlesztését is javasolja a japán védelmi minisztérium tervezete, ami egy alkotmánymódosítással végleg szakítana a második világháború óta fennálló pacifizmussal. Az esetleges alkotmánymódosítás rögtön komoly vitákat váltott ki a 126 milliós szigetországban is, miközben egy miniszter már a náci Németországgal példálózott.
Egyre több jel utal arra, hogy Abe Sinzó miniszterelnök elképzeléseinek megfelelően Japán lassan hatvanéves, kényszerű pacifizmusát feladva fegyverkezni kezdene, amivel egyesek szerint fegyverkezési versenyt indíthatna el a térségben, és az Egyesült Államok pozícióiba is bekavarna. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a decemberre várt nagyobb jelentés részét képező javaslatok valójában csak vitaindítóként tesztelnék a közvélemény és az egyes országok reakcióit.
Július közepén a Japán szigorú pacifista álláspontjával szembehelyezkedő Abe Sinzó kormányfő Liberális Demokrata Pártja (PLD) a japán felsőházban is többséget szerzett. Abe szerint nemzetibb elkötelezettségű gazdaságpolitikára és határozottabb védelmi-katonai stratégiára van szükség az ország pozícióinak megtartásához.
Komolyabb hadi fejlesztések azonban csak akkor lehetségesek, ha újraírják a japán alkotmányt is, melyet a világháborús vereség után voltak kénytelenek elfogadni. Japán erősen korlátozza hadi fejlesztéseit, így katonai ereje elmarad gazdasági és diplomáciai súlyától. „A japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról. Az államnak nincs joga hadviselésre” – szerepel többek között az alkotmány békeparagrafusában.
A japán hadsereget és haditengerészetet a második világháborús vereség után feloszlatták. A japán alkotmányban engedélyezett, önvédelmi célú erők felállítását 1954-ben, a koreai háborút lezáró tűzszünet után kezdték meg. A japán haderő a mai formájában is csatlakozott békefenntartó missziókhoz a világban, és 2004-ben például Irakban is bevetettek japán katonákat.
Éves szinten 54,5 milliárd dollárt költenek katonai kiadásokra, így a felszereléseik és eszközeik is modernek. A megkötések ellenére is Japán költi a hatodik legtöbb pénzt a világon a haderejére az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország után. A Global Fire Power adatbázisa szerint Japánnak nagyjából 255 ezer aktív katonája, 920 harckocsija, 1252 repülője, 138 tengeri járműve, köztük 36 fregattja, 44 rombolója és 16 tengeralattjárója is van.
Már januárban is felmerült, hogy emelni kellene a japán védelmi minisztérium költségvetését, Abénak pedig eltökélt célja, hogy „normális” haderővé alakítsa a mostani önvédelmi erőket, amihez már a mostani jelentős költségvetés-átütemezés is elég lenne. A kormányfő már jelezte, hogy felülvizsgálná Japán katonai szerepét a megváltozott biztonsági környezet függvényében.
Az Abe által kért átfogó védelmi felülvizsgálat részeként aztán július 26-án lett nyilvános a tárca egyik jelentése, amiben a támadó képességek fejlesztését és aktívabb védelmi politikát irányoztak elő. A tervezet végleges formájában ugyanakkor csak decemberben kerül a kormány elé.
A tervekben a ballisztikus rakétaelhárító védelmi rendszer megerősítése, felderítő drónok beszerzése és a távolabbi szigetek védelmét szolgáló flotta felállítása is szerepel. A jelentés szerint olyan kétéltű egységekre is szükség lenne, melyeket vészhelyzetben gyorsan bevethetnének a távolabbi szigeteken is. A hadsereget a defenzív jelleg megtartásával képessé akarják tenni ellenséges bázisok elleni válaszcsapásokra is. Azt ugyanakkor a jelentést magyarázó névtelen tisztviselők is siettek hangsúlyozni, hogy a megelőző csapások lehetősége nem lenne része a változásnak.
Indoklásuk szerint ezeket a lépéseket az észak-koreai rakétakilövési és nukleáris kísérletek, valamint a kínai hadsereg fokozódó tengeri aktivitása indokolják, melyek „növekvő fenyegetést jelentenek Japán biztonságára”. Japánnak ugyanakkor több térségbeli országgal is van konfliktusa.
| Aktív katonák | Tartalékosok | Harckocsik | Repülők | Hajók | |
| Japán | 239 430 | 57 899 | 920 | 1252 | 138 |
| Kína | 2 285 000 | 800 000 | 7950 | 5048 | 972 |
| Észak-Korea | 1 106 000 | 8 200 000 | 5400 | 1667 | 708 |
| Dél-Korea | 653 000 | 3 200 000 | 2466 | 871 | 190 |
| Oroszország | 1 200 000 | 754 000 | 2867 | 4498 | 224 |
| Aktív katonák | Tartalékosok | Harckocsik | Repülők | Hajók |
Elsősorban Kínával szemben éleződött ki az elmúlt időszakban Japán viszonya, pedig a két ország két éve ünnepelte a diplomáciai kapcsolatok normalizálásának 40. évfordulóját. A két ország régóta húzódó vitában áll a kínaiul Tiaojü, japánul Szenkaku nevű, japán fennhatóság alá tartozó kis lakatlan szigetek miatt, amelyeket Kína is magának követel.
A nemzeti érzelmű fiatalok gyakran hajóznak ki mindkét országból, szítva a feszültséget, japán és kínai őrhajók pedig rendszeresen farkasszemet néznek egymással az érintett szigetek közelében. Habár Abe azt mondta, hogy minél előbb tárgyalásokat szeretne indítani Kínával, ennek feltételéül a szigetek fennhatóságának elismerését nevezte, vagyis valójában nem közeledtek az álláspontok. Az előző héten megjelent egy olyan online játék is Kínában, amiben a vitatott szigetek elleni kínai támadást szimulálják.
Abe ráadásul felajánlott Benigno Aquino Fülöp-szigeteki elnöknek tíz modern őrhajót baráti finanszírozással. A Fülöp-szigeteknek szintén van konfliktusa Kínával, vagyis a tikiói döntésben ez is szerepet játszhatott. Másfél hete Kína agresszív lépéseként értékelte a japán védelmi minisztérium, hogy egy kínai harci repülőgép a japán légtér közelében repkedett, habár a pekingi indoklás szerint a kínai Y-8-as felderítő gép rutin gyakorlórepülést végzett. A kínai repülőre Abe azt mondta, hogy szokatlan eset volt, amire még nem láttak példát korábban.
Az amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlat idején kialakult feszült helyzetben Észak-Korea atomtámadással is megfenyegette Japánt, amennyiben a szigetország elfogna egy irányába kilőtt rakétát. A Tokiót már most is két Patriot rakétaelhárító üteggel védő Egyesült Államok rögtön jelezte is, hogy megvédi Japánt egy hasonló fenyegetéssel szemben, és két hadihajót is a japán főváros védelmére a térségbe vezényelt.
Észak-Korea mellett ugyanakkor az Egyesült Államokkal szintén szövetséges Dél-Korea – a többi olyan országhoz hasonlóan, amelyet Japán a második világháború alatt megszállt – sem örülne Japán fegyverkezésének.
A szigetországnak pedig még Oroszországgal is vannak lezáratlan vitás ügyei. Habár történtek előrelépések is, legutóbb 2010-ben lángolt fel a Kuril-szigetek körüli konfliktus Japán és Oroszország között, miután Dmitrij Medvegyev orosz elnök felkereste a fontos régiónak nevezett területet. A megelőző években is izzott a feszültség: 2008-ban például egy japán tankönyvben Tokiónak adták a szigeteket, két évvel korábban pedig az orosz parti őrség rálőtt egy határokon áttévedő japán halászhajóra.
A Japan Times vezércikkében úgy vélték, hogy a felvetett alkotmánymódosítás csak erősítené a biztonsági kockázatokat, ráadásul egy nem kívánt fegyverkezési versenyt is elindíthatna a szomszédokkal. Szerintük inkább diplomáciai úton kellene megoldani a konfliktusokat.
A Huffington Post szerint az amerikaiak sem feltétlenül örülnének annak, ha Japán nagyobb szerepet vállalna a térségben, hiszen ezzel feldühíthetnék például Dél-Koreát, akivel szintén fontos megállapodása van Washingtonnak. Július 26-án Abe és Joe Biden amerikai alelnök a két ország között kötött katonai-biztonsági szövetség további mélyítéséről állapodott meg, nem sokkal azután, hogy kiderült a japán védelmi minisztérium javaslata.
Abe egyik fontos tanácsadója, Hisahiko Okazaki nagykövet a Japan Timesban viszont részben éppen azzal érvelt, hogy az amerikai védelmi költségvetés csökkentése miatt is szükségessé válik Japán térségbeli szerepének erősítése. Japán most alapvetően logisztikai támogatást ad az amerikai erőknek a térségben, akiknek Okinaván is van egy fontos állomáshelyük.
Az esetleges alkotmánymódosítás rögtön komoly vitákat váltott ki a 126 milliós szigetországban is. Aszo Taro miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter pedig csak olajat öntött a tűzre, amikor a vitában már a náci Németországot állította példaként Japán elé. „A weimari köztársaság alkotmányát szép csendesen a náci Németország alkotmányával váltották fel: miért ne merítenénk mi is ihletet ebből a taktikából?” – tette fel a kérdést. Miután kijelentéseit hevesen bírálták Kínában és Dél-Koreában is, a miniszter néhány nappal később már magyarázkodott és visszavonta nyilatkozatát.