Miközben Washington, Párizs, London és a katonai intervenciótól ódzkodó Berlin szerint is Bassar al-Aszad rezsimje vetett be vegyifegyvert a szíriai civilek ellen , Moszkva arról számolt be, hogy a nyugat támogatását élvező felkelők használtak vegyifegyvereket.
Igaz, a szerdán kiadott orosz külügyminisztériumi beszámoló nem a nyugati források és a szemtanúk szerint csaknem másfél ezer halottal járó, augusztus 21-én, Damaszkusz közelében végrehajtott akcióról szól, hanem egy márciusi támadásról, amelyben 26 civil és 86 katona vesztette életét. A beszámoló szerint a bevetett anyagok nincsenek a szíriai hadseregnél hadrendben, és „házilag barkácsolt" jelleget mutatnak. A külügyminisztérium szerint a száz oldalas, részletes beszámoló segíti majd a tisztánlátást az ENSZ-ben is – idézte a tárca képviselőit a newsru.ru hírportál. A beavatkozást ellenző Moszkva szerint a vegyifegyveres támadásokat a nemzetközi sajtóban azért hozták összefüggésbe Aszaddal, hogy ezzel is előkészítsék a talajt a nyugatiak katonai intervenciójára.
Két hónapot irányoznának elő a szíriai katonai akcióra az amerikai haderőnek a szenátus külügyi bizottságában kedden kidolgozott tervezetben, amiről jövő héten szavazhatnak a szenátorok. A határidőt további egy hónappal lehetne meghosszabbítani, ha szükséges, írja a CNN. Ebben az időintervallumban kellene végrehajtaniuk az amerikai erőknek a szíriai – a tervek szerint néhány napos – akciót, de továbbra is kikötik, hogy korlátozott beavatkozásról van szó, és nem léphet amerikai katona szíriai földre.
A szenátus külügyi bizottsága magyar idő szerint szerda este 10-7 arányban támogatta a tervezetet, ami előre vetíti, hogy a szenátus várhatóan ki fog állni a beavatkozás mellett a jövő heti szavazáson.
Bár Washington mindinkább hangsúlyozza az intervenció korlátozott jellegét, az amerikai védelmi miniszter közölte: a támadás jóval több lesz egy „tűszúrásnál”. Chuck Hagel szerint az intervenció olyan erejű lesz, hogy jelentősen csökkenteni fogja Aszad katonai erejét – közölte a Reuters.
Kedden a szenátus külügyi bizottsága előtt a katonai akció mellett érvelt John Kerry külügyminiszter, Chuck Hagel védelmi miniszter és Martin Dempsey vezérkari főnök is. A támogatók között megszólalt Henry Kissinger volt külügyminiszter is, aki szerint katasztrofális lenne, ha az Egyesült Államok semmit sem tenne. Ugyanakkor a legtöbb közvélemény-kutatás szerint még mindig tízből hat amerikai ellenzi a katonai beavatkozást.
A kongresszusi felhatalmazást kérő Barack Obama amerikai elnök közben megérkezett svédországi látogatásán Stockholmba, innen megy majd tovább a szentpétervári G20-csúcsra, ahol többek között Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is megtárgyalja a szíriai helyzetet.
Az amerikai elnök stockholmi beszédében kijelentette: nem az ő személyes hitelessége, hanem a Kongresszus és az ország hitelessége múlik a jövő héten esedékes kongresszusi szavazáson, amelyre egyébként az alkotmány nem kötelezné az elnököt, hiszen a beavatkozás elrendeléséhez jogilag nem volna szüksége a képviselők felhatalmazásához.
John Kerry szerint csakis politikai megfontolásból lehet tagadni az Aszad-rezsim vitán felül álló felelősségét a Szíriában augusztus 21-én végrehajtott vegyifegyver-támadás miatt. Az amerikai külügyminiszter erről az amerikai képviselőház külügyi bizottságában tartott meghallgatásán beszélt szerdán.
Szíria a vegyi fegyvereket betiltó 1925-ös genfi jegyzőkönyv megsértésével átlépte a világ és az emberiség tűréshatárát, és most nem Damaszkusz felelőssége a kérdés, hanem az, hogy az Egyesült Államok beleegyezik-e abba, hogy a rezsim büntetlenül megússza a támadást - tette hozzá Kerry.
"Nem maradhatunk csendben" - hangoztatta az amerikai külügyi tárca vezetője.
Chuck Hagel védelmi miniszter a meghallgatáson elismerte, hogy a katonai fellépés kockázatos, de, mint mondta, a tétlenség még kockázatosabb lehet, mert másokat is hasonló fellépésre bátoríthat. A Pentagon vezetője Észak-Koreát nevezte meg ilyen országként.
Hagel rámutatott: a vegyi fegyverek Szíria általi bevetése fenyegető az Egyesült Államok olyan térségbeli szövetségeseire nézve, mint Izrael, Törökország és Jordánia, valamint a régióban állomásozó amerikai erőkre is. Figyelmeztetett rá, hogy az ilyen eszközök a libanoni Hezbollah és más terrorszervezetek birtokába juthatnak.
Kerry a tétlenség negatív történelmi példái között sorolta fel Münchent (Hitlerrel a Csehszlovákia feldarabolásáról 1938-ban kötött brit-francia-olasz megállapodást) és a St. Louis hajó esetét (amelynek 937, Európából menekülő zsidó utasát 1939-ben sem az Egyesült Államok, sem Kanada, sem Kuba nem volt hajlandó befogadni).
Chuck Hagel hangsúlyozta, hogy a vegyi fegyverek bevetésére adandó válasz bizonyítékát jelenti majd annak, hogy Washington kész eleget tenni biztonsági kötelezettségeinek. Egyben emlékeztetett rá, hogy Barack Obama elkötelezte magát Irán atomfegyverhez jutásának megakadályozása mellett.
Angela Merkel korábban már jelezte, hogy országa nem venne részt egy olyan akcióban, amely nem élvezi az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatását. A német kancellár szerint a nemzetközi konszenzust a csütörtökön Szentpéterváron kezdődő G-20 csúcstalálkozón kellene elérni, ahol Obama és Vlagyimir Putyin orosz elnök is megjelenik.
Igaz, a német titkosszolgálat (BND) információi is arra utalnak, hogy a vegyifegyvert Aszad erői vetették be Damaszkusz közelében augusztus 21-én. A Spiegel Online szerint a a BND vezetőjének fél órás prezentációjából az is kiderült, miért szánta el magát a szíriai elnök a kockázatos akcióra, amely könnyen nemzetközi beavatkozást vonhat maga után. Gerhard Schindler szerint ugyanis Aszad valójában csak megfélemlíteni akarta a főváros közelében küzdő felkelőket és nem volt célja, hogy az akció során csaknem másfél ezer ember haljon meg. A BND feje elképzelhetőnek tartja, hogy hiba csúszott a számításba és a mérges gáz ereje nagyobb lett, mint eredetileg tervezte a szíriai vezetés. Schindlernek azonban az iránt nincs kétsége, hogy a támadást a rezsim hajtotta végre és nem az ellenzék, nekik ugyanis nem állt rendelkezésére olyan rakéta, amellyel a vegyifegyvert célba juttatták.
Az AP-nek adott interjúban Putyin óva intett egy egyoldalú, agressziónak nevezett akciótól, szerinte Obamának mindenképpen megerősítést kellene kérnie az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Szerinte korai még arról beszélni, mit tenne Oroszország, ha az Egyesült Államok megtámadja Szíriát, de „megvannak az elképzeléseik".
Oroszország eddig megvétózta a Szíria elleni határozatokat, de Putyin nem zárta ki, hogy támogatna egy katonai akciót a BT-ben, amennyiben objektív bizonyítékok támasztják alá, hogy Bassar al-Aszad rezsimje vegyi fegyvert vetett be. Ugyanakkor az eddig az Egyesült Államok által mutatott bizonyítékokat Oroszország nem találta elég meggyőzőnek, és azt sem lehet szerinte kizárni, hogy az ellenzék próbálta kiprovokálni a külföldi beavatkozást. Mint mondta, olyan vélemények is vannak, hogy az egész mögött az al-Kaidához köthető csoportok állnak.
Megerősítette, hogy leszállították ugyan az S-300-as légvédelmi rendszerek egyes elemeit Aszadnak, de egyelőre felfüggesztették az ügyleteket. Ugyanakkor utalt arra, hogy felülvizsgálhatják döntésüket, ha „olyan lépéseket látnak, amik megsértik a nemzetközi normákat". Ezzel az AP szerint arra is célzott, hogy néhány éve amerikai és izraeli nyomásra felmondták az S-300-as rendszerek szállításáról kötött megállapodást Iránnal.
Közben Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök szerdán is megerősítette, hogy készek csatlakozni egy Aszad-ellenes koalícióhoz. A francia parlamentben szerdán vitáznak a szíriai beavatkozásról, de nem bocsájtják szavazásra a kérdést, az amerikaiak legfontosabb szövetségesévé előlépő François Hollande nem kért Obamához hasonlóan felhatalmazást egy akcióhoz.
A francia elnök kijelentette: amennyiben Washingtonban a beavatkozás ellen szavaznának, úgy Párizs megkezdi a szíriai ellenzék megerősítését. Egyedül tehát nem lépne katonailag, de fegyverszállítmányokkal egyedül is beállna az Aszad-ellenes erők mögé. Hollande reményei szerint azonban létre fog jönni az a széles, amerikai, európai és több arab állam támogatására épülő nemzetközi szövetség, amely lehetővé teszi a beavatkozást – közölte a Reuters.
Már több mint 7 millió ember hagyta el otthonát Szíriában a polgárháború két és fél évvel ezelőtti kitörése óta. Ebből kétmillióan külföldre, döntően a szomszédos országokba távoztak, de még Magyarországon is nőtt a menekültstátuszt kérő szíriaiak száma. Akik az országban maradtak, megpróbálják folytatni hétköznapi életüket. Damaszkuszban sokan elképzelhetetlennek tartják a nyugati beavatkozást, de a lakók többsége nem érzi magát biztonságban.