Kanadáig jutott az az amerikai lufi-aviátor, aki az USA nyugati csücskéből, a kanadai határtól húsz kilométerre szállt fel, hogy héliummal töltött léggömbökkel keljen át az Atlanti-óceánon – írja az euronews.

Jonathan Trappe, aki civilben észak-karolinai informatikus, a felszállás után 12 órával a kanadai Új-Fundlandon ért földet. Nem bízta a véletlenre: a különleges léghajó kosara a vízen is fennmaradt volna. „Hmm, ez nem olyan, mint Franciaország″ – twittelte 12 órás, 350 mérföldes azaz 560 kilométeres útja után.

A férfi 2010-ben már átrepülte a La-Manche csatornát, és tavalyi mexikói tesztútja is sikeres volt. Trappe-ot az a nyugalmazott légierő-tiszt, Joe Kittinger bocsátotta útjára, aki még 1984-ben hőlégballonnal átkelt az Atlanti-óceánon. Trappe egyébként két évig készült a nagy útra, több mint 150 önkéntes segítette a felkészülését.

Eredetileg Izland és Marokkó között tervezte a megérkezést, három-hat napos út után, de végül csak Új-Fundlandig jutott ezúttal, az óceánt tehát el sem érte. A Szent Lőrinc-öböl felett állítása szerint 80 km/órával repesztett 5,5 kilométer magasan.

Léghajóval nem csak Jules Verne képzeletében tettek meg nagy utakat: a tervezőjéről, Ferdinand von Zeppelinről elnevezett zeppelinekkel világelsőként már az első világháború előtt kereskedelmi repülőjáratot üzemeltetett a Deutsche Luftschiffahrts-AG.

A harmincas években rendszeres zeppelin-járat kötötte össze Frankfurtot és Rio de Janeirót, az első világháborúban pedig bombázásra és csapatok szállítására is használták: az akkori rekordot megdöntve 6757 kilométert tett meg 95 óra alatt az a gép, mely Német Kelet-Afrikába (a mai Tanzániába) szállított csapatokat – így is elkésett.

A zeppelin-korszak akkor ért véget, amikor 1937 május 6-án a Hindenburg, a valaha épített legnagyobb léghajó egy transzatlanti út után kigyulladt New Jersey-ben, és 35-en meghaltak a 91 utasból.