Barack Obama amerikai elnök telefonon beszélt Haszan Roháni iráni elnökkel, a két ország között 1979 óta nem volt ilyen szintű kapcsolat. A két ország a napokban nyitott látványosan egymás felé, csütörtökön tárgyalt egymással az amerikai és az iráni külügyminiszter.

Az iráni elnök Twitteren üzent a beszélgetésről, elmondása szerint mindketten „kifejezték szándékukat, hogy gyorsan megoldják a nukleáris kérdést” – ezzel Irán vitatott nukleáris programjára utalt. Az iráni elnök ezután igencsak elragadtatta magát, többek között sajnálkozását fejezte ki, ha Obama esetleg a borzalmas New York-i dugóktól szenvedne, majd szép napot kívánt az USA elnökének. Most van az ENSZ éves közgyűlése, ahol a világ minden országa képviselteti magát és számtalan találkozót bonyolítanak le a világ vezetői.

Az amerikai elnök a Fehér Házból sugárzott, pénteki televíziós beszédében elmondta: Róhánival egyetemben arra utasította kormányát, hogy törekedjen a megállapodásra az iráni nukleáris programmal kapcsolatban. Az amerikai elnök ígéretet tett rá, hogy az Egyesült Államok szoros egyeztetést folytat majd az ügyben szövetségeseivel, köztük Izraellel, amely a létét fenyegető veszélyt lát abban a lehetőségben, hogy Irán nukleáris fegyverre tehet szert.

"Miközben biztosan lesznek fontos akadályok az előremozdulás útjában, és a siker semmiképpen sem szavatolt, hiszek benne, hogy átfogó megoldásra tudunk jutni" - mondta Obama. "Maga az a tény, hogy 1979 óta ez volt az első kommunikáció egy amerikai és egy iráni elnök között, jól mutatja, hogy milyen mély az országain közötti gyanakvás, de ugyancsak rámutat arra a perspektívára, hogy meghaladjuk ezt a nehéz történetet."

Obama szerint ugyanakkor Iránnak az ellene bevezetett gazdasági szankciók visszavonásához "jelentőségteljes, átlátható és ellenőrizhető" lépésekkel kell bizonyítania atomprogramjának békés jellegét. Mint mondta, ennek a problémának a megoldása jelentős lépést jelenthetne az Egyesült Államok és Irán közötti új, a kölcsönös érdekeken és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok felé. Ez szerinte segítene Teheránnak a nemzetközi közösséggel és a régiójával fennálló viszonyának javításában is.

Az Egyesült Államok elnöke gratulált Róháninak választási győzelméhez és a két vezető a másik nyelvén köszönt el egymástól.

Az amerikai kormány egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője közölte, hogy a két elnök telefonbeszélgetésének tartalmáról mind az amerikai kongresszus, mind az izraeli kormány tájékoztatást kapott. Az illetékes szerint Izrael teljes mértékben jogosult kételkedni az iráni vezetés ígéreteivel kapcsolatban.

1979-ben néhány száz egyetemista foglalta el az USA teheráni nagykövetségét, ezzel nagyot fordult az ország történelme és a korábbi, nyugatbarát sahot Khomeini ajatollah váltotta és az ország vallási köztársasággá alakult. A nagykövetséget 444 napig tartották megszállva, az amerikaiak pedig egy hihetetlenül rosszul végződő mentőakcióval próbálták meg kimenekíteni a túszokat. A két ország között azóta nem volt semmilyen diplomáciai kapcsolat.

A nagykövetség megszállásáról és a politikai botrányról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.