Csaknem félmillió szíriai menekült zúdult a hatmilliós Jordániára. A menekültek egyre nagyobb terhet jelentenek az olajban szegény királyságra, a feszültség nő, a helyiek türelme fogy.
A fehér homokú jordániai sivatagban több százezer szír menekült befogadására létesítették az al- Zaatari menekülttábort. Amikor az ENSZ megnyitotta a tábort, senki sem gondolta, hogy Jordánia negyedik negyedik legnépesebb „városává”, és a világ második legnagyobb menekülttáborává növi ki magát. (A kenyai Dadaab a legnagyobb, közel félmillió menekülttel). Al-Zaatari népessége folyamatosan változik, 140 ezer 180 ezer között mozog.
Több mint egy éve naponta több száz menekült érkezik a táborba. Többségük az éjszaka közepén, mivel akkor biztonságosabb átkelni a határon. A legtöbben a dél-szíriai, mezőgazdasággal foglalkozó, muszlimok lakta Deraa régióból jönnek. (Szíria 22 milliós lakosságának tizedét keresztények adják.) Az elmúlt hónapokban a szíriai polgárháború eszkalálódásával egyre több menekült érkezett az északi és Damaszkusz körüli régiókból is. (Ebben a cikkben három család történetén keresztül megmutatjuk, hogy mi elől menekültek, és hogy élnek most.)
A táborban pedig hozzá kell szokniuk a zártsághoz, az őket körülvevő dróthálókhoz és ellenőrzőpontokhoz. Abban a percben, hogy menekültté váltak, sok mindent elvesztettek. Elvesztették az otthonukat, hozzátartozóikat és tulajdonképpen a szabadságukat is: nagyon nehezen lehet elhagyni a tábort, majdnem egy hónapi ügyintézésbe kerül, és „ügytől” függően 100 és 500 dinárba (30-150 ezer forintba!). A legrosszabb az, hogy senki sem tudja megjósolni, hogy hány menekült érkezhet még, és hogy egyáltalán mikor érhet véget a szíriai polgárháború. Mikor térhetnek vissza, hogy felépíthessék újra az országukat?!
Bár otthonukat hátrahagyták, sok menekült igyekszik összegyűjteni értékeit, iratait, mielőtt átlépi a határt. A szerencsések ingóságaikkal együtt érkeznek a menekülttáborba, sokakat azonban még szíriai oldalon kifosztanak, a beszámolók szerint jellemzően a hadsereg katonái. Aki nincstelenül érkezik, annak a korábban elmenekült rokonok, ismerősök segítenek, ha ők már lábra álltak az egyre növekvő szíriai kolóniában. A táborban a hivatalos ügyintézés 100 dinárba kerül, de úgy tűnik, tombol a korrupció, ám a részletekről a táborlakók inkább hallgatnak.
„A szíriaiak nagyon kreatívak, pizzát készítenek a táborban, mosógépet és esküvői ruhákat is beszereztek” – mondja Jonathan Campbell, a Szír Szükséghelyzet Programjának (Syrian Emergency Program) koordinátora. „Általánosságban elmondható, hogy a szíriai menekültek nem szeretik, ha dolgokat helyettük végeznek el. Kezdeményezőek és keresik az utat, hogy megálljanak a maguk lábán. A következő lépés az lesz, hogy az ételutalványokat víz- és áramvásárlásra is felhasználhassák, így bátorítva őket a felelősségteljes fogyasztásra.”
Jordánia legnagyobb menekülttáborában az ENSZ Élelmezési Világprogramja az ételadagok helyett étkezési utalványokat ad a menekülteknek. Így mindegyik menekült család meg tudja venni a saját ételét. A kezdeti reakciók alapján nagyon lelkesek a táborlakók. Az egyik bolt vásárlója, a hatvanéves Doar nagyon boldog volt, hogy újra eldönthette, mit ehet a családja. „Most már ehetünk tojást és húst, mivel az ételadagokból ezek hiányoztak” – mondja Doar. Az ételutalványok előtt a menekültek száraz ételekből álló csomagokat kaptak – lencse, rizs, bulgur (tört búza), cukor, só – és konzerveket.
Al-Zaatari minden utcája tele van gyerekekkel. A tábor lakóinak 58 százaléka gyermek. A nyár elviselhetetlen, a hőmérséklet állandóan 40 fok felett van, nincs elég víz, sem pedig zöld környezet, ezért a gyermekek úgy szórakoztatják magukat és egymást, ahogy csak tudják.
A gyermekek oktatását az UNICEF Mentsd meg a gyermekeket (UNICEF Save the Children) programja szervezi. „A szeptemberi tanévkezdéskor több gyermek ment iskolába, mint egy évvel korábban. Sok szülő felismerte, hogy sokáig nem tudnak még hazatérni” – mondta Assaf, egy szír tanár. A háború előtt Homsz egyik iskolájában tanított. Most nyolc- és kilencéves diákok oktatásának a megszervezéséért felel. Az UNICEF munkatársa szerint a jordániai hatóságok megkövetelik a menekültek oktatását és a folyamatos kapcsolatot az oktatási rendszer képviselőivel, továbbá minden osztálynak biztosított egy szíriai tanárt.
Al-Zaataritól 10 kilométerre, a fővárostól 80 kilométerre lévő Mafrak lakossága az elmúlt évben több mint kétszeresére nőtt: a hatvanezer helyi lakos mellé százezer szíriai menekült érkezett. A szír családok nagy része a tábor elhagyása után Mafrakban települ le, ahol – ha van egy kis szerencséjük – számíthatnak az ENSZ részleges támogatására. Ha részt vesznek a ENSZ Élelmezési Világprogramjában, akkor a világszervezet által finanszírozott utalványokkal vásárolhatnak élelmiszereket.
Jelenleg több szíriai él Mafrakban, mint jordániai. „Alkalmazkodnunk kell a kialakult helyzethez, ahhoz a tényhez, hogy a következő közel tíz évben együtt kell élnünk a menekültekkel – ez nagy kihívás a jordániaiaknak” – mondta Oraib al-Rantaui, az al-Kudsz Politikai Tanulmányok Központjának főigazgatója. „Az újonnan kialakult helyzet miatt a helyi gyermekek reggel és délelőtt mennek iskolába, délután pedig szíriai menekültek gyermekeivel telnek meg az osztálytermek.”
„Jordánia gazdasága 2,5 százalékos növekedést ért el az elmúlt évben a menekülteknek és a 11 millió dolláros humanitárius segélynek köszönhetően” – mondja a már idézett Campbell, a Szír Szükséghelyzet Programjának koordinátora. (Igaz, a 11 millió dolláros segítség még a 31 milliárd dolláros GDP-vel rendelkező Jordániában is elenyészően kis tétel.)
Campbell szerint Jordánia állampolgárai és a képviselőik nem így gondolják. „Szerintük a szíriai válság hozzájárult a magas lakhatási és élelmiszerárakhoz. Az iskolákban tanuló diákok száma drasztikusan megnőtt. A délelőtti és délutáni oktatás miatt a helyi gyermekek tanrendje is megváltozott: kevesebb órájuk van, csökkent a tananyag is. Jordánia társadalma fél, hogy ha a szíriai konfliktus tovább húzódik, azok a szíriai menekültek, akik Jordániában már újrakezdték az életüket, nem fognak visszamenni.”
A Szíriából érkező menekültek elárasztották Jordániát. Az ország lakói őket hibáztatják a szinte naponta növekedő élelmiszerárakért. A kormány a feszültség enyhítésére szociális kártyát vezetett be, amellyel a leginkább rászorulók olcsóbban jutnak az alapvető élelmiszerekhez, kenyérhez, tejhez, tojáshoz, húshoz. Dina el-Kaszaabi, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának helyi munkatársa szerint azonban „egy ilyen lépés veszélyes helyzeteket szül.”
Bár a jordániaiak erejükhöz mérten segítik a menekülteket, egyre inkább nő aggodalmuk is. „A válság mélyülésével egyre inkább attól tartanak a helyiek, hogy a menekültek nem tudnak hazamenni Szíriába, így inkább Jordániában szereznek munkát és a szociális ellátásokra is igényt fognak tartani” – mondja Oraib al-Rantaui.
A gigantikus menekülttábor környékén még nagyjából négyszázezer szíriai lakik. „ Úgy gondolom, hogy ez a helyzet csak egyre rosszabb lesz. A menekültek száma egyre csak nő. És ezt mit jelent Jordániának? – teszi fel a kérdést Campbell. „Félmillió szíriai érkezett a hatmilliós Jordániába. Ennek nyilvánvaló következményei lesznek.”
A cikket az Index Facebook oldalán kommentelheti!