Óvatosan egyensúlyozó határozatot fogadott el az ukrán helyzettel kapcsolatban csütörtökön az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE).
A negyvenhét tagországból – az EU-tagjaiból és a jugoszláv illetve szovjet utódállamokból – álló szervezet strasbourgi ülésén 12 tartózkodás mellett 114 képviselő támogatta, 34 pedig ellenezte a dokumentumot, amely azt is kilátásba helyezte, hogy Ukrajna elveszítheti szavazati jogát már az április ülésen, amennyiben a politikai – egyes elemzők szerint már-mér polgárháborúval fenyegető – helyzet nem oldódik meg erőszak bevetése nélkül a 46 milliós országban.
A PACE elítélte mindkét oldal erőszakos megmozdulásait – a november végén indult tüntetések legutolsó hullámában öten vesztették életüket –, bár a magát Európa-pártinak valló ellenzékkel óvatosabban bánt: nem tett említést például a megyeszékházak ellenzéki megszállásáról, amire az ország tíz – Poltava kivételével nyugati fekvésű – megyéjében volt példa. Azt azonban elismerte a dokumentum, hogy az ellenzékiek között lévő radikális csoportok erőszakos akciókat követtek el, fokozva ezzel a feszültséget. (Az ellenzék radikálisairól itt olvashat bővebben.)
Bár a határozat igyekszik megosztani a felelősséget a kormány és a tüntetők között, jelzi, hogy a nagyobb felelősség a kormányt terheli, amikor kimondja, hogy a tüntetések akkor indultak el, amikor az ukrán vezetés novemberben jelezte: mégsem írja alá Ukrajna az EU-val a társulási szerződést.
Kiemeli azt is, hogy a tüntetések újabb hullámához a tüntetésekkel kapcsolatos törvények január 16-i elfogadása vezetett. Ezután négy tüntető és egy rendőr vesztette életét, de csütörtök reggel szívinfarktus végzett egy rendőrtiszttel is a tüntetések egyik fő helyszíneként szolgáló Grusevszkij utcán. A rendprség szerint a barikádok körüli stressz végzett a 30 éves tiszttel.
A tüntetések hatására Viktor Janukovics az ellenzék több fontos követelését hajlandó teljesíteni: minden bizonnyal alá fogja írni a január 16-i törvényeket – a parlament már döntött erről, csak az elnök aláírására vár – menesztette Nyikolaj Azarov kormányfőt, és a kormánypárti Régiók Pártja (PR) forrásai szerint meglebegtette, hogy előrehozott parlamenti választások lesznek. Az elnökválasztás előrehozatalától azonban tartózkodik.
Korábban azt is felajánlotta a bebörtönzött exkormányfő, Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina vezetőjének Arszenyij Jacenyuknak, hogy alakítson új kormányt, amelyben helyettesként az ellenzéki tüntetéseken a Batykivscsina szövetségeseként megjelenő UDAR élén álló Vitalij Klicsko kapna helyet. Jacenyuk és az egykori nehézsúlyú világbajnok bokszoló azonban visszautasította az ajánlatot, előbb elnökválasztást követelve.
Az elnök úgy véli, mindent megtett, amit az ellenzékkel folytatot tárgyalások során vállalt, beleértve a letartóztatott tüntetőket érintő amnesztiát is, amely nyomán az ígéret szerint az őrizetben lévők hamarosan szabadulnak.
Janukovics szerint az ellenzék oktalanul zavarja továbbra is híveit tiltakozni a fagyba.
Az időjárás a következő napokban nem kedvez az utcai tiltakozásoknak: éjszakára mínusz húsz fokot várnak és a fagyok miatt péntekre tanítási szünetet is elrendeltek az iskolákban.
Bár az EU-val kötendő társulási szerződés novemberben az utolsó pillanatban kútba esett, Brüsszel továbbra is fenntartja a lehetőséget, hogy Ukrajna aláírja a dokumentumot. „A javaslat az asztalon maradt” – jelentette ki José Manuel Barroso. Az EU Bizottság elnöke erről a lengyel kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Igaz, hivatalosan Kijev sem mondott le a szerződésről. Bár az ellenzék szerint Janukovics egyértelműen Moszkva felé orientálja az országot – ezt jelzi a Moszkvával 15 milliárd dollárról szóló hitelmegállapodás is – Janukovics korábban közölte: márciusra talán alkalmasabb lehet a pillanat a szerződés aláírására.
Az ukrán vezetés azzal érvelt, hogy a szerződés nyomán megnyíló hazai piacokon nehezebb helyzetbe kerülnek a hazai termelők, miközben a megállapodást rossz szemmel néző Oroszországból kiszorulhatnak az ukrán termékek. A veszteséget és a szerződésben foglalt előírásoknak megfelelő modernizáció összegét tíz év alatt 150 milliárd euróra becsülte Ukrajna.
Az összeget megalapozatlannak tartották Brüsszelben. Ukrajna később egy 15-20 milliárd dolláros támogatásról beszélt, ám az EU csak annyit ígért, hogy kész segítséget nyújtani Kijevnek az IMF-fel folytatandó tárgyalásaihoz.
Kijev ezután fordult Moszkvához a hitelért, amelyért az ellenzék szerint Ukrajna hosszú távon sokkal nagyobb árat fizet: Moszkva megszerezheti az országon áthaladó gázvezeték-hálózatot, és számára kedvező módon tudja lebonyolíttatni a privatizációt a gazdaság más területein is. Később pedig talán rábírja Ukrajnát, hogy csatlakozzon az orosz-belarusz-kazah Vámunióhoz, ami Brüsszel szerint kizárja, hogy társulási szerződést írjon alá Kijevvel.