Joaquín „El Chapo” Guzmán a kétezres évek Al Caponéja. Az amerikaiak negyedének ő szállította a drogot, amit egy Costa Rica nagyságú területen termelt. Kegyetlen, de puritán stílusával már-már mítikus figuraként tisztelték, amire ráerősített a börtönből való legendás szökése is. Ezúttal is filmbeillő eleganciával menekült, de egy telefon lebuktatta.
„Hölgyeim, uraim! Akkor most mindenki adja ide a mobilját, a főnök pedig meghívja magukat vacsorára!” – a városi legenda szerint általában valahogy így robbanhatott be kíséretével egy étterembe Joaquín „El Chapo” Guzmán, már amikor éppen nem valahol a hegyekben bujkált. A vendégek a vacsora végén visszakapták a telefonjukat, jobb napokon pedig „a köpcös” (ezt jelenti a beceneve) még egy konyakra is meghívta őket. Legalábbis így szól a mítosz a 13 év keresés után a múlt hétvégén letartóztatott, 166 centiméter magas mexikói drogbáróról.
A világ egyik legbefolyásosabb embereként Guzmán sok mindent megegedhetett magának, de mivel az utóbbi években többnyire hegyi kunyhókban bujkált, túl sok lehetősége nem adódott rá, hogy fényűző hóbortoknak hódoljon.
„Békeidőben” állítólag a következőkkel szerette mulattatni magát:
Joaquín Guzmán Leora 1954-ben egy Santiago de Caballeros nevű kis mexikói faluban született, parasztcsalád tagjaként. Az iskolát a hatodik osztályig járta ki, majd kamaszkorában megszökött otthonról, és egy darabig maga is földet művelt. A hetvenes években kezdett üzletelni Miguel Ángel Gallardo és Caro Quintero bandavezérekkel, de a pályája igazán csak a nyolcvanas években kezdett el felívelni: ekkor lépett be a „keresztapaként” is emlegetett Gallardo kartellébe. Gallardót azonban 1989-ben elfogták, ezért Guzmán kolumbiai drogkereskedőkkel kezdett bizniszelni: Medellín és Barranquila környékéről szállítottak drogot az Egyesült Államokba.
Guzmánt 1993-ban elfogták, és kábítószerrel való üzletelés (az eredeti tényállás szerint „az egészség elleni bűncselekmények”) miatt 20 év szabadságvesztésre ítélték, amit az egyik legszigorúbban őrzött mexikói börtönben, a Jaliscóban található Penal Puentében kellett volna letöltenie. Guzmán nyolc év után szökött meg, a legenda szerint egy szennyeskosárban, de más verziók úgy tartják, hogy egyszerűen csak kisétált az őrök között, akik barátilag üdvözölték. Mindez állítólag egy kiló aranyába került.
Azóta az eredetileg Penal Puente Grande (nagy híd) nevű fegyházat sokan Penal Puerta Grandénak (nagykapunak) csúfolják (a fegyháznak egyébként saját Facebook-oldala is van, 265-en már be is jelölték, hogy jártak itt).
Guzmán igazi nagy korszaka a már önmagában is mesés 2001-es menekülés után jött el: a kormányerők belső harcait kihasználva egészen magasra jutott: az általa ellenőrzött drogkartell, a Sinaloa 60 ezer négyzetkilométeren gazdálkodott (ez valamivel nagyobb, mint Costa Rica területe), a szervezet tevékenysége a teljes vertikumot lefedte a termesztéstől a feldolgozáson és a szállításon át az értékesítésig. A portfólióban marihuána, kokain, heroin és metamfetaminok is szerepeltek, a kartell a Mexikón keresztül futó forgalom 45 százalékát ellenőrizte, és az Egyesült Államokban fogyasztott drogok negyede tőlük származott.
Guzmánt többen üzleti zseninek nevezték, és hideg fejű, számító vezetőként írták le. Így juthatott el odáig, hogy a Forbes magazin a 67. helyre sorolta őt a világ legbefolyásosabb embereinek 2013-as listáján, a Chicagói Bűnügyi Bizottság pedig „első számú közellenségnek nevezte” – ezt a címet utoljára Al Capone viselte a 30-as években.
Hogy a világ egyik legkeresettebb bűnözője hogyan tudta több mint tíz éven keresztül fenntartani uralmát, az a mexikói szövetségi erők frakcióharcaival magyarázható. Vicente Fox (2000-2006) kormányzása alatt legalább háromszor már csak egy lépésre voltak attól, hogy elfogják, de ebből kétszer a kormányerők szivárogtatása miatt, egyszer pedig a letartóztatására szóló felhatalmazás hiányában csúsztak le róla.
Felipe Calderón (2006-2012) idején az elfogására irányuló kísérletek részletei általában a sajtóban szivárogtak ki, ami miatt egy alkalommal maga a kormány fújta le az akciót. Sokak szemében úgy tűnhetett, hogy a kormányzó párt, a PAN (Partidó Acción Nacional – Nemzeti Cselekvés Pártja) összejátszik Guzmánnal: „a köpcös” egyszerre volt a legkeresettebb és a legérinthetetlenebb bűnöző az országban.
A mostani sikeres akciósorozatot a mexikói kormányerők az amerikai droghatósággal, a DEA-jel (Drug Enforcement Administration) közösen vezényelték le. A letartóztatásokat a Sinaola kartell középső szintjén kezdték, így jutottak el Guzmánig.
Először a közvetlenül Guzmán alatt áló két vezető egyikének, Ismael „Mayo” Zambadának a fiát fogták el Arizonában – a férfi ügyvédje szerint 100 telefonvonalat hallgattak le, hogy megtalálják. Ezt követően a szervezet több középvezetőjét, köztük egy „19” és egy „20” becenevű férfit is elfogtak. Február közepére már tíz letartóztatásnál jártak. Az egyik, a kartell magasrangú vezetőjeként jellemzett férfinál négyezer kibelezett uborkát és banánt találtak, kokainnal megtömve.
Guzmán eközben a Mexikó nyugati partjainál található Mazatlán és Culiacán feletti hegyekben bujkált, de a DEA egyik korábbi nyomozója szerint elkövette azt a végzetes hibát, hogy időnként lemerészkedett a Csendes-óceán partjára.
A már elfogott bandatagoktól beszerzett információk alapján a mexikói kormányerők beazonosították, hogy Guzmán a volt felesége házában tartózkodott. Először itt próbálták elfogni, azonban amíg az acéllal megerősített ajtó feltörésével bajlódtak, „a köpcös” megszökött, méghozzá elég stílusosan: a fürdőkád alatt lévő rejtett ajtón keresztül egy Culiacán szennyvízhálózatával és hat másik házzal összekötött csatornarendszeren keresztül menekült el. A csatorna állítólag éppen elég nagy keresztmetszetű volt ahhoz, hogy egy ember állva is elférjen benne, sőt még egy talicskát is el lehetett benne tolni, mondjuk kokainnal töltött banánokkal megrakodva.
Guzmán itt követte el a következő hibát: a sikeres menekülés után február 17-én telefonon kért segítséget társaitól, a nyomozók pedig beazonosították a hívást. Innen már csak egy lépés volt eljutni a mazatláni tengerparton álló Miramar rezidenciába, ahol egy negyedik emeleti lakásban húzta meg magát. Ez egyébként egy teljesen hétköznapi társasházi lakás, többnyire középosztálybeli amerikaiak használnak ilyeneket nyaralóként, nyoma sincs bennük annak a luxusnak, amit például a volt ukrán főügyész megengedhetett magának (persze Guzmán nem is hosszú időre rendezkedett be).
Amikor a fegyveresek feltörték az ajtót, a drogvezér állítólag a mellette heverő AK-47-es gépfegyverért nyúlt, de mire elérte volna, már elfogták. A Business Insider szerint egy ismeretlen nő társaságában volt a lakásban, amire egy rózsaszín bőrönd és a földön szétszórt ruhák is utalnak. A lakásról egyébként az akció után videó is készült, ez alapján tényleg nem egy luxusapartmanról van szó.
Sokak szerint Guzmán elfogásának leginkább szimbolikus jelentősége van, egyrészt azért, mert a Sinaola kartell operatív vezetését már rég átvette a triumvirátus másik két tagja, Zambada és Esparragoza, valamint Guzmán kiesésével felborulhat a kisebb kartellek közötti egyensúly, ami a korábbiaknál is véresebb drogháborúhoz vezethet.