Vízumkötelessé tenné az orosz állampolgároknak az Ukrajnába való beutazást a kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára javaslatára az ukrán külügyminisztérium, a külügy a lehető legrövidebb időn belül be szeretné vezetni a vízumrendszert – írja az rbc.ua.
A Független Államok Közösségének 1991. december 21-i megalakulása egyben a Szovjetunió felbomlását is jelentette. Az orosz vezetők akkori véleménye szerint a szövetség megalakulása lehetővé tette a „civilizált szétválást” a Szovjetunió tagjai között. Megalakulása óta a 11 tagország számos – az integrációt és az együttműködést célzó – gazdasági, katonai és külpolitikai egyezményt írtak alá.
Andrij Parubij, a kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint már pár órán belül az orosz-ukrán határon az őrök az orosz állampolgároktól a külföldi útlevelüket fogják kérni, a személyi igazolvány helyett.
Az Unian azt írja, hogy Ukrajna megkezdi a kilépési procedúrát a Független Államok Közösségéből (FÁK). Szerda délután még csak azt közölte az ukrán külügyminisztérium, hogy Ukrajna nem látja el a továbbiakban a Független Államok Közössége soros elnöki tisztét, továbbá fontolóra veszik, van-e értelme továbbra is részt vennie a volt szovjet köztársaságokból álló szervezet munkájában.
Andrij Parubij azt is bejelentette, hogy Ukrajna azt kéri az ENSZ-től, hogy nyilvánítsa demilitarizált övezetté a Krím területét, és hozzon intézkedéseket, hogy az orosz erők elhagyják a félszigetet.
Alekszandr Turcsinov ukrán házelnök, ügyvivő államfő közben ultimátumot intézett a krími vezetéshez, három órát adott nekik arra, hogy szabadon engedjék az összes túszul ejtett ukrán katonát és civil személyt, és abbahagyják a provokációt a félszigeten.
Turcsinov figyelmeztette az orosz katonákat és a krími kormányt, hogy ha kijevi idő szerint este kilenc óráig nem hagynak fel mindenféle provokációval az ukrán katonákkal szemben, valamint nem engedik szabadon az őrizetbe vett Szerhij Hajduk ellentengernagyot, az ukrán haditengerészet parancsnokát, továbbá minden foglyul ejtett katonát és polgári személyt, akkor a kijevi vezetés megteszi a megfelelő intézkedéseket, beleértve „technikai és technológiai jellegűeket“ is.
"Oroszország terjeszkedése Ukrajnában a legnagyobb fenyegetés Európa biztonságára és stabilitására a hidegháború óta" – mondta a NATO főtitkára szerdán Washingtonban.
Anders Fogh Rasmussen „ébresztőnek“ nevezi az orosz agressziót, és a Krím bekebelezését ismét törvénytelennek nyilvánította. Felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-nak a saját háza tájához közelebbre kell összpontosítania figyelmét azután, hogy éveken át a szövetség területétől távol eső háborús övezetekben harcolt.
Az ukrán fejlemények kijózanító erővel intenek arra, hogy Európa biztonságát nem lehet biztosra venni... Számolnunk kell az orosz agresszió hosszú távú stratégiai hatásával biztonságunkra
– mondta a NATO-főtitkár.
Kedden Ukrajna azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal, erről be is terjesztettek egy törvényjavaslatot a ukrán parlamentbe, de azt még nem tárgyalták meg.
Ukrajna azután döntött a szankciók bevezetéséről, hogy Vlagyimir Putyin aláírta a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló megállapodást, bár a döntés még nem jogerős, mert azt az orosz parlament alsó- és felsőházának is el kell fogadni. Az erről szóló döntés már pénteken megszülethet. Ennek az orosz alkotmánybíróság sem állít akadályt, mivel szerdán a szervezet kimondta, hogy az elnök döntése a krími csatlakozásról teljesen megfelelt az alkotmánynak.
Az ukrán kormány azt sem hagyta szó nélkül, hogy a napokban egy fiatal katona meghalt Szimferopolban, egy százados pedig a nyakán és a karján sérült meg, miután orosz egyenruhát viselő fegyveresek hatoltak be a bázisra. Egy harmadik katona pedig fej- és lábsérüléseket szenvedett, miután vascsővel megverték. A bázis parancsnokát, Andrij Andrjusin ezredest foglyul ejtették az orosz hadsereg egyenruháját viselő, felfegyverzett emberek. Állítólag élő pajzsként maguk előtt tolva jutottak be az egyik épületbe, ahol katonák elbarikádozták magukat.