A kelet-ukrajnai Kramatorszknál elfoglalták a tévétornyot az előrenyomuló ukrán egységek, a városnál harcok dúlnak. Az oroszbarát fegyveresek szerint Szlovjanszkban egy embert megöltek, tízet megsebesítettek az ukrán kormányerők. A Dél-Ukrajnában fekvő Odesszában 130 embert vettek őrizetbe, miután pénteken legalább 31-en meghaltak az elfoglalt szakszervezeti székházban fellángoló tűzben, négyen pedig lövésektől halhattak meg. Az Egyesült Államok az erőszak beszüntetésére szólította fel mindkét felet, közben szabadon engedték a Kelet-Ukrajnában fogvatartott EBESZ-megfigyelőket. Eközben a Krímben sem teljes a nyugalom. Orosz képviselők hadseregük beavatkozását szorgalmazzák. Luganszkban, Mariupolban is összetűzések vannak a szakadárok és a kijevi erők között.
Odesszában nem történt nagyobb tragédia a pénteki események után – akkor az oroszpárti és a Kijevhez hű csoportok összecsapásában négy ember halt meg, majd az oroszpártiak által megszállt épület lángralobbansával több mint harminc ember életét vesztette –, ám Kelet-Ukrajnában már-már nyílt háború dúl a kijevi erők és a magukat önvédelminek nevező, oroszpárti szeparatista erők között.
A kijevi vezetés szerint az elűzött Viktor Janukovics exelnök Moszkvához hű szövetségesei állnak a pénteki odesszai zavargások mögött, amelyek 46 halottat követeltek, miután a kijevpárti és az ország föderalizásáért fellépő, oroszbarát tüntetők összecsapásában kigyulladt az egymilliós város szakszervezeti háza, ahol az utóbbiak hívei tartózkodtak.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint illegális fegyveres csoportok érkeztek a Moszkva által támogatott szakadár Dnyesztermenti Köztársaságból és oroszországból is a Fekete-tenger partján fekvő dél-ukrán városba. A zavargásokat – állítja az SZBU – Szergej Arbuzov, korábbi ukrán kormányfőhelyettes és a korábbi, Janukovics-párti kormány adóügyi minisztere, Alekszandr Klimenko finanszírozta.
A vádakra az orosz parlamentben is reagáltak: a Kremlhez lojális ellenzéki Méltányos Oroszország (SZR) elnöke – az orosz felsőházat tíz éven át, 2011-ig vezető Szergej Mironov – kijelentette, hogy az orosz hadseregnek be kellene avatkoznia Ukrajnában és elsöpörni „a fasiszta szemetet”, azaz a februárban hatalomra jutott kijevi vezetést.
Szombaton folytatódott az ukrán hatóságok terrorellenes akciója Kelet-Ukrajnában, az Kramatorszk városánál összecsapások voltak hajnalban, jelentette be Arszen Avakov ukrán belügyminiszter. „Nem állunk meg" – írta Facebook-oldalán, és azt állította, hogy megszereztek egy tévétornyot Kramatorszknál a szakadároktól. Az összecsapások napközben folytatódtak – szombat délután bejelentette az ukrán belügyminisztérium, hogy visszafoglalták a korábban megszállt állami épületet. Kramatorszkban, mely a Donyecki régióban fekvő 200 ezres lakosságú város, az oroszajkúak vannak többségben.
Az ukrán vezetés szombat esti beszámolói szerint Kramatorszkot a kijevi hatalom ellenőrzi, ám a szeparatistáktól nem sikerült még megtisztítani a várost. Avakov ezért a lakosságot arra kérte, hogy húzódjanak otthonaikba, mert a szakadárok szerinte a civilekre fognak lőni, hogy a vérontással tovább mélyítsék a válságot.
A hírek szerint Kramatorszk után az ukrán erők Szlovjanszk ostromára készülnek. Igaz, a szintén Donyeck megyei városról pénteken azt állították, hogy már ellenőrzik, bár helyi források ezt cáfolták.
A Szlovjanszk közelében fekvő Konsztantyinovkában gránátvetőket is bevetettek a szeparatisták a város tévétornyáért folyó harcban – írta az Unian.
Ráadásul szombat este Donyeckben a kikiáltott Donyecki Népköztársaság oroszbarát híveinek egy csoportja elfoglalta az egymilliós kelet-ukrán városban az Ukrán Biztonsági Szolgálat megyei központi épületét. Az Unian szerint a botokkal felszerelkezett csoport akciója néhány perc alatt lezajlott.
Luganszkban szombat este robbanásokat, lövéseket lehetett hallani a városban lévő katonai parancsnokság épületénél, amit oroszbarát tiltakozók megpróbáltak bevenni. Az Unian szerint magyar idő szerint este hétre a lövések hangjai elültek, vélhetően azért, mert a bent lévő, Kijevhez lojális erők tárgyalásokba kezdtek a támadókkal.
Mariupolban szomban éjfélkor az ukrán erők támadást indítottak a szakadárok által ellenőrzött városháza ellen. A Moszkva-barát mariupoli vezetés képviselője, Mihail Krutko szerint páncélosokat is bevetnek az ukrán erők, „minden tűzben áll” – közölte.
Az ukrán terrorelhárító központ bejelentette:
A Donyecki régióban nem valamiféle rövid lefolyású felkeléssel, hanem háborúval van dolgunk.
A védelmi minisztérium szerint Andrivkánál is komoly harcok kezdődtek, 6 km-re Szlovjanszktól. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség a felkelők tájékoztatását idézve arról számolt be, hogy az ukrán kormányerők Szlovjanszkban lőtték az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi részlegének épületét, ahol a felkelők parancsnoksága is van. Egy ember meghalt, tízen megsebesültek.
A februári kijevi hatalomváltást üdvözlő Lengyelország kormányfője a korábbiaknál is élesebben fogalmazott.
„Oroszország hadüzenet nélküli háborút vív Ukrajna ellen.”
– jelentette ki Donald Tusk.
Odesszában a rendőrség szerint több mint 130 embert vettek őrizetbe. Pénteken a dél-ukrajnai városban is összetűztek az Ukrajna egységéért és az ország szövetségi rendszerű átalakításáért tüntető csoportok. Az összecsapásokban négy Kijev-párti meghalt – talán orvlövészek végeztek velük –, válaszul este tűz ütött ki az állítólag Moszkva-barát szeparatisták által megszállt Szakszervezeti Házban, ahol legalább 31 ember lelte halálát. A rendőrség szerint összesen 42-en haltak meg és 125 ember sérült meg.
A kijevi hatóságok felelősek a várontásért, hiszen az odesszai események közvetlen résztvevői.
– jelentette ki Vlagyimir Putyin szóvivője szombat délelőtt, hozzátléve: az odesszai eseményeket követően lehetetlenné válik Oroszország vagy más állam számára meggyőzni a Délkelet-Ukrajnában élőket arról, hogy tegyék le a fegyvert.
Az ukrán hatóságok közben azt jelentették be, hogy a Dnyesztermenti Köztársaságból is érkeztek csoportok, akik az orosz szakadárok oldalán harcoltak. Odesszától nem messze fekszik a Moszkva támogatását élvező Dnyesztermenti Köztársaság, más nevén Dnyeszteren Túli Terület vagy Transznisztria. A térségben a kilencvenes évek elején véres harcok folytak a szakadárok és a függetlenné vált Moldova erői között. Ha Odesszáig elér az ukrán-orosz konfliktus, az robbanásveszélyes helyzetet teremthet Moldovában is.
Február, azaz Viktor Janukovics megbuktatása óta nem haltak meg ennyien Ukrajnában, mint pénteken (a nap történéseiről bővebben itt olvashat>>>). Péntek hajnalban az ukrán erők a kelet-ukrán Szlovjanszk szeparatistái ellen indítottal terrorellenes akciót, amiben két helikoptert – bennük két pilótával – és két további katonát is vesztettek, és Szlovjanszkba nem is igazán jutottak be.
Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök szerint pénteken sok oroszbarát fegyveres is meghalt a városban, de az áldozatok pontos számát azóta sem tudni, és helyiek beszámolói szerint az ukrán erők csak körbevették a várost, nem hatoltak még be.
Danilo Lubkivszki külügyminiszter-helyettes azt mondta a BBC-nek, hogy urai a helyzetnek, amit azonban orosz titkos ügynökök veszélyeztetnek. Kijev szerint a szeparatisták mellett orosz erők is vannak, és további orosz katonák is át akarták lépni a határt, de az ukrán határőrség erői ezt megakadályozták.
Az Egyesült Államok az erőszak beszüntetésére szólította fel mindkét felet. „Az értelmetlen áldozatokhoz és sebesülésekhez vezető erőszak és zűrzavar elfogadhatatlan" – írta a külügyminisztérium közleményében. Az ukrán hatóságoktól azt várják, hogy indítsanak teljeskörű vizsgálatot, és állítsák bíróság elé a felelősöket, miután Odesszában sokan meghaltak a szakszervezeti székházban.
Az orosz külügyminisztérium ezt megelőző nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a kijevi hatóságok „bűnös és felelőtlen" magatartása az oka az Odesszában történteknek. Szerintük radikális csoportok, mint a nacionalista Jobb Szektor terrorizálják azokat, akik a föderalizáció és a valódi alkotmányos változások hívei az ukrán társadalomban.
Szombat délelőtt szabadon engedték az EBESZ-megfigyelőket, akiket Kelet-Ukrajnában tartottak fogva Moszkva-pártiak. Több mint egy hetet töltöttek fogolyként Szlovjanszkban. A cseh, dán, lengyel katonai megfigyelők és a velük együtt elengedett öt ukrán állampolgár szombat este érkezett meg Szlovjanszkból az ukrán fővárosba. John Kerry amerikai külügyminiszter fontos, de nem elegendő lépésnek nevezte a történteket, elmondta: a feszültség enyhítéséhez ennél többre van szükség.
Az ukrán kormány korábban támogatást ígért az orosz elnöki különmegbízottnak, Vlagyimir Lukinnak, aki Szlovjanszkba akart bejutni, hogy segítsen kiszabadítani az EBESZ fogvatartott katonai megfigyelőit. Az orosz külügyminisztérium szerint az ukrán hadsereg egységei és a Jobb Szektor fegyveresei nem engedték be Lukint a városba.
Az EBESZ-megfigyelőkkel együtt fogvatartott túszok is kiszabadultak, egyikük a képen a misszió brit helyettes vezetőjével látható:
One of the freed #sloviansk hostages greeted by British Ambassador to OSCE on release from 8 day captivity #ukraine pic.twitter.com/8izrfFzTrR
— James Mates (@jamesmatesitv) 2014. Május 3.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban azt mondta, a szlovjanszki oroszbarát vezetők átadják a megfigyelőket Lukinnak, ha az ukrán hatóságok nem hátráltatják a különmegbízott küldetését.
Az ENSZ BT orosz kérésre összeült, de az álláspontok nem változtak: Moszkva Kijevet és nyugati támogatóit okolja a kialakult helyzetért, Washington szerint az oroszok destabilizálják Ukrajnát.
Az amerikai-orosz kapcsolatok természete Moszkvától függ, mert főként Oroszország lépései felelősek Kelet-Ukrajna destabilizálásáért, mondta pénteken Washingtonban John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője. Chuck Hagel védelmi miniszter korábban kijelentette, hogy a NATO-nak „készen kell állnia arra, hogy újrafontolja Oroszországhoz fűződő viszonyát", írja az MTI.
Az Egyesült Államok közben azt is bejelentette, hogy 1,2 millió dollárral támogatja az ukrán médiát a május 25-re tervezett elnökválasztás előtt. Ettől azt várják, hogy segítsen megvédeni az újságírókat a nehéz helyzetekben, miközben a sajtószabadságot hirdetik.
Kordonbontásig vezetett Ukrajna és az orosszá lett Krím határán mitegy ezer krímitatár és az orosz határőrség összetűzése. A feszültséget az okozza, hogy a 2,3 milliós félsziget tizedét adó krímitatárok jelentős része elutasítja, hogy a terület – a Kijev által el nem ismert március 16-i népszavazás nyomán – Oroszországhoz csatlakozott.
A krími vezetés korábban kitiltotta területéről Musztafa Dzsemilevet, a Medzslisz korábbi elnökét. A krímitatárok köztiszteletben álló politikusa – aki 1986-ig 15 évet töltött a Szovjetunió börtöneiben emberijogi aktivitásáért – legutóbb azzal vívta ki Moszkva és Krím nemtetszését, hogy nem ismerte el a félsziget orosz annexióját.
A politikus vasárnap autóval érkezett a krími határhoz, ám az orosz erők nem engedték be. A Medzslisz arra szólította fel híveit, hogy torlaszolják el a félsziget útjait, tiltakozásul Dzsemilev kitiltása ellen. (A 71 éves politikusnak nagy szerepe volt abban, hogy a 90-es évektől az 1944-ben Közép-Ázsiába deportált krímitatárok visszatelepültek az akkorra már független Ukrajna részét képező félszigetre.)
Vasárnap a Dzsemilevet fogadó ezer krímitatár elbontotta az új határt jelképező kordont, ám nem sikerült elérniük, hogy Dzsemilev autóját az orosz erők átengedjék a határon. A dulakodásban – ahol lövések is eldörtdültek – a hírek szerint senki sem sérült meg.