„Tiszteletben tartja Donyeck és Luganszk megye népének véleménynyilvánítását” a Kreml, bár ez nem jelenti, hogy Moszkva szerint ezzel eldőlt volna a terület függetlenségének kérdése. Az orosz vezetés közleménye ugyanis kijelenti: pozitív értékelésénél abból indul ki, hogy a népszavazást civilizált módon, erőszak nélkül bonyolították le,
biztosítva a párbeszédet Kijev, Luganszk és Donyeck képviselői között.
Moszkva nem változtatta meg álláspontját a Dnyeszter Menti Köztársasággal kapcsolatban, és ez nem is áll szándékában – mondta Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a Kommerszant című orosz napilapnak. Oroszország elismeri a Moldovai Köztársaság területi egységét, így annak részeként a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot is. Rogozin azt követően nyilatkozott, hogy egy nagyobb orosz küldöttséggel a Moldovai Köztársaságtól végleg elszakadni akaró területén járt, és onnan az Oroszországhoz csatlakozást támogató aláírásokat tartalmazó gyűjtőíveket szállítottak Moszkvába. A moldáv vezetés nem kívánatosnak nevezte az orosz küldöttség látogatását a 21 éve lényegében elkülönülten élő területen, amelyen Oroszország egyik legnagyobb – a volt szovjet hadseregtől megörökölt – hadianyagraktára van. Elszállításáról mindeddig nem született minden felet kielégítő egyezmény.
Rogozin szerint a krími lakosok élete és biztonsága valódi veszélynek volt kitéve, ezért hozta meg az orosz elnök „a történelmi döntést“ a Krím félsziget és Oroszország egyesítéséről. A Dnyeszteren túli területen jelenleg szilárd a helyzet, nem fenyegeti az ott élőket veszély, és Oroszország számára a legfőbb kihívás honfitársai és az oroszok állampolgári, gazdasági és politikai jogainak a biztosítása – mondta a politikus.
Ilyen párbeszéd azonban nincsen, hiszen a felek gyakorlatilag harcban állnak Donyeck megyében, ahol vasárnap is több helyen volt összecsapás a terrorelhárító akciót vivő Kijev és a Moszkva burkolt támogatását élvező szakadárok között.
Az orosz hírforrások kelet-ukrán felkelőkre hivatkozva közölték, hogy vasárnapról hétfőre is voltak összecsapások Szlovjanszk mellett Andrejevkában, ahol ukrán nehéztüzérség lőtte a szakadárok állásait. Állítólag halottak is vannak, ám konkrét adatokat nem közöltek.
Vasárnap a Donyeck megyei Krasznoarmejszkből is jött jelentés arról, hogy az ukrán erők egy civilt megöltek, négyet megsebesítettek, amikor elfoglalták a település városházát. Az ukrán hivatalos források visszautasítják a vádat, szerintük az említett erők – a Nemzeti Gárda, vagy más források szerint a rendőrség Dnyepr nevű speciális egysége – nem is volt Krasznoarmejszkben.
Moszkva szerint a Kijev és a felkelők párbeszédnek a megvalósításához minden közvetítői szerep hasznos, így ez Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeté (EBESZ) is.
Vlagyimir Putyin a múlt héten épp az EBESZ elnökével tárgyalt Moszkvában, ami után az orosz elnök előállt a javaslattal, hogy a Kijevvel szemben álló kelet-ukrajnai vezetés halassza el a függetlenségről szóló népszavazást.
A nyilatkozat békülékeny hangja hosszabb távon talán azt készítené elő, hogy Moszkva kompromisszumra való hajlandóságot mutatva Kelet-Ukrajnában, elérje, hogy a nemzetközi közösség idővel elfogadja a márciusi Krím annexióját.
Harkov megfogadta Putyin kérését, Donyeck és Luganszk megye viszont vasárnap megtartotta a maga népszavazását. Igaz, a saját népköztársaságuk kikiáltását megcélzó szakadárok képviselői közölték, hogy a referendum nem kötelező érvényű, csupán „erkölcsi alapot biztosít” a Kijevvel való későbbi tárgyalásokhoz.
Olyannyira visszaléptek a korábbi nyilatkozataikhoz képest, hogy a Donyecki Népköztársaság választási bizottságának vezetője hétfőn azt is kijelentette, hogy a vasárnapi állításával ellentétben nem terveznek újabb, a mostanival ellentétben már jogilag is kötelező érvényű népszavazást.
A kijevi vezetés, valamint az EU és az Egyesült Államok elítélte a szakadárok népszavazását.
Az Index a helyszínen ilyennek látta a vasárnapi népszavazást. A referendum tétjéről itt olvashat.