Elszabadultak a kínaiakkal szembeni indulatok Vietnamban. Szerdáról csütörtökre virradóan legalább 16 kínai és négy vietnami vesztette életét a zavargásokban, amelyek azután indultak meg, hogy Kína olajfúró tornyot állított fel a Dél-Kínai-tengernek azon a részén, amely Vietnam szerint már az ő felségvizeihez tartozik.
Hanoi tiltakozott és követelte a torony elszállítását, Peking válaszul megnövelte az objektum körül azt a területet, amelyre megtiltotta a külföldi hajóknak a behatolást.
A zavargások Vietnam déli részén kezdődtek a héten: a tüntetők kínai tulajdonú cégekre, irodákra támadtak – esetenként tajvaniakra is, noha a magát Kínától függetlennek tartó sziget maga is éles konfliktusban áll Pekinggel. Ezután terjedtek ki a 90 milliós ország középső részére is.
A tiltakozók egy tajvani céget acélgyártó támadtak meg, egy ember életét vesztette, kilencvenen megsérültek. A Formosa Plastics Group a legnagyobb külföldi beruházó a délkelet-ázsiai országban. Az acélüzem 2017-re tervezett kibővítésével az indokínai térség legnagyobb acélgyártója lehet. A Ha Tinh tartományban lévő ipari park – beleértve egy tervezett, 2100 megawattos erőművet – összesen 20 milliárd dolláros beruházás lesz amelynek egyelőre a fele készült el – adott képet a tajvani érdekeltség méreteiről a Reuters.
A tajvaniak a zavargások miatt a héten már olyan autókkal közlekedtek, amelyeken feliratokkal jelezték, hogy nem támogatják Kína Vietnammal szembeni akcióit.
A demonstrációkat máskor ellenző hanoi kommunista vezetés most elnéző a civilek spontánnak mondott gyűléseivel, és nem állja útját a kínaiakkal szembeni erőszaknak – jelezve, hogy Peking túllőtt a célon a gazdasági térhódításával, amely a Dél-kínai-tengeren a Fülöp-szigeteket is aggasztja. (Nem véletlen, hogy Barack Obama látogatásán a szigetország és az Egyesült Államok újra szorosabb katonai együttműködésről állapodott meg, majd a múlt héten megkezdték eddigi legnagyobb közös hadgyakorlatukat.) A térségben lévő 7. amerikai flotta szóvivője, William Marks a Reuters érdeklődésére jelezte, hogy üdvözölné, ha szorosabbá tehetné együttműködését Vietnammal. Jelenleg évente három amerikai hadihajó látogathat el vietnami kikötőkbe, Washington szívesen látná a kvóta emelését.
Kína felszólította Vietnamot, hogy tegyen lépéseket a zavargások megfékezésére, ám a vietnami kormány erre érdemben nem reagált, bár a vietnami sajtó szerint 600 embert őrizetbe vettek. Határozottabb fellépésre Hanoi részéről azonban nem lehet számítani, már azért sem, mert Peking jelezte: a fúrótoronnyal kapcsolatos vitában továbbra is kitart amellett, hogy nem sértette meg Vietnam felségvizeit.
A beszámolók szerint a kínaiak, ha tudnak, Kínába utaznak vissza, ám a repülőjegyek már elfogytak, sokan Thaiföldre próbálnak eljutni.
A támadások elől hatszáz kínai állampolgár már a a Vietnammal szomszédos Kambodzsába is elmenekült – jelezték a hetvenes években véres rezsimet fenntartó ország hatóságai.
Pol Pot Kambodzsai uralmának épp a vietnami erők bevonulása vetett véget, amire válaszul Kína katonai akciót indított meg Vietnammal szemben. Az 1979 februárjában kialakult konfliktus lényegében egy hónapig tartó háborúvá szélesedett. Elemzők szerint azóta a mostani feszültség a legsúlyosabb válság a két ország közötti kapcsolatban.