Tony Blair szerint nem a kelet-európai EU-munkavállalók okozzák Nagy-Britannia problémáit, és ezt el is kell magyarázni az Európai Unióból kiábrándult briteknek.
Az egykori brit miniszterelnök, akinek kormánya a 2004-es keleti EU-bővítés idején nem élt az átmeneti korlátozási lehetőségekkel és azonnal megnyitotta a brit munkaerőpiacot az újonnan EU-taggá vált közép- és kelet-európai országok előtt, a Brit Iparszövetség (CBI) hétfői londoni rendezvényén felszólalva elismerte: „mélységes elidegenedést” jelez az EU-ellenes pártok előretörése az európai parlamenti választásokon.
Blair szerint azonban erre nem az a válasz, hogy a munkanélküli brit fiataloknak azt mondják: minden problémájuk megoldódna, „ha kevesebb lengyel dolgozna” Nagy-Britanniában.
A Blair vezette akkori munkáspárti brit kormány a 2004-es EU-bővítés előtt legfeljebb évi 5-13 ezer keleti EU-munkavállaló nagy-britanniai betelepülésével számolt, és erre a prognózisra alapozva mondott le az átmeneti bevándorlási korlátozások érvényesítéséről. Ez az előrejelzés azonban messze elmaradt a tényleges migrációtól: a 2004-es bővítés után voltak olyan évek, amikor 200 ezernél többen érkeztek Kelet-Európából, és különböző becslések jelenleg 750 ezer és egymillió közé teszik a Nagy-Britanniában dolgozó közép- és kelet-európai EU-munkavállalók számát.
A brit munkapiac azonnali megnyitását most már a Munkáspárt egyes magas rangú tagjai is téves lépésnek tartják. A Labour egyik legtekintélyesebb veteránja, Jack Straw volt belügy- és külügyminiszter néhány hete egy lapinterjúban ezt a döntést „látványos hibának” minősítette. Nem sokkal később, a BBC-nek nyilatkozva Straw kijelentette: az akkori munkáspárti brit kormány elhibázta a bevándorlás kezelését, és ezt ő „mélységesen” sajnálja, mert „az ilyen mértékű” tévedések aláássák a kormányba vetett bizalmat.
Tony Blair azonban hétfői beszédében azt mondta: a megoldás „nem a bezárkózás”, hanem az, hogy a brit munkavállalóknak versenyképes oktatást és szakképzést kell nyújtani. A volt munkáspárti vezető, aki 1997-től tíz évig állt a brit kormány élén, kijelentette azt is, hogy „baklövés” lenne, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból. Blair szerint ez ugyanis „kivéreztetné” a brit gazdaságot a beruházások szempontjából, és csökkentené Nagy-Britannia geopolitikai befolyását.
David Cameron konzervatív párti miniszterelnök három éven belül népszavazást kíván kiírni arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon-e.