Szocsiban kellett volna találkozniuk a nyolcaknak, ehelyett Brüsszelben tárgyalnak heten a szerdán indult kétnapos találkozón a világ legfejlettebb államait tömörítő G7 tagjai.
Először fordul elő 1997 óta, hogy Oroszország – amely politikai gesztusként vált az informális klub tagjává – nem lehet jelen a megbeszéléseken. Moszkva azután vált nemkívánatossá a G8-ban, hogy március 17-én az egy nappal korábbi – Ukrajna szerint illegitim – népszavazásra hivatkozva annektálta az addig Ukrajnához tartozó Krímet. A G8 hét tagja – kanadai kezdeményezésre – március 24-én döntött arról, hogy Oroszországgal nem tartanak közös fórumot addig, amíg nem változtat Ukrajnával szembeni politikáján.
Korábban nem volt példa rá, hogy az Oroszország mellett Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Olaszországot, Németországot, Kanadát és Japánt tömörítő klub bármely tagját kizárták volna, vagy akár csak, mint most, ideiglenesen felfüggesztették volna egy ország részvételét a csoportban. Emiatt nem került sor a Szocsiba tervezett találkozóra, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök lett volna a házigazda.
Bár a hét állam vezetője Moszkva nélkül tárgyal Brüsszelben az ukrajnai helyzetről és az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról, valójában nem szakadt meg a párbeszéd a Kremllel: Putyin csütörtökön kétoldalú megbeszéléseken már találkozik is francia kollégájával, majd a brit és a német kormányfőkkel és nem kizárt, hogy Barack Obamával is. Az orosz elnök ugyanis hivatalos a normandiai partraszállás 70. évfordulójára. Francois Hollande korábban kijelentette, hogy vannak ugyan viták Moszkvával, ám nem szabad megfeledkezni arról az áldozatról, amellyel a Szovjetunió kivette a részét a II. világháborúban aratott győzelemből.
Hosszútávú program kidolgozását ígérte az ukrán hadsereg modernizálására Anders Fogh Rasmussen. A NATO főtitkára részleteket nem közölt, de elmondta, hogy a tagországok külön is nyújtanak Ukrajnának támogatást ebből a célból. A NATO-tagországok 28 külügyminiszterének brüsszeli találkozójával egy időben tárgyalt az ukrán védelmi miniszter amerikai kollégájával a két ország fegyveres erői közötti együttműködésről. Chuck Hagel jelezte, hogy az Egyesült Államok támogatást fog nyújtani az ukrán hadsereg modernizálásához.
Az amerikai elnök európai körútját Lengyelországban kezdte, ahol a krími helyzetre utalva kijelentette: ha Oroszország betartja a nemzetközi jogot, akkor a NATO-nak célszerű vele felújítania a most befagyasztott együttműködést.Ugyanakkor egyértelműen elítélte az orosz agressziót.
Hogy Brüsszelben is az orosz kapcsolat, illetve az ukrán válság a legfőbb téma, azt Obama egyértelművé tette. Az amerikai elnök közölte, hogy a találkozónak világosan jeleznie kell, hogy a nemzetközi közösség kiáll a május 25-én megválasztott ukrán elnök, Petro Porosenko mellett.
Obama tárgyalt is a lengyel fővárosban a milliárdos politikussal, akinek megválasztását Ukrajna bölcs döntésének nevezte az amerikai elnök.
Moszkva mindeddig visszautasítja a vádat, amely szerint köze lenne a kelet-ukrajnai szeparatistákhoz. Ukrajna és a Nyugat szerint azonban enélkül aligha lettek volna képesek az elszakadással fenyegetőző szakadárok hatékony ellenállásra az ukrán erőkkel szemben Donyeck és Luganszk megyében.
A brit külügyminisztérium ezt szerdai közleményében is hangsúlyozta. London arra szólította fel az orosz felet, hogy vesse latba befolyását a térségben és működjön közre a stabilizáció megteremtésében.
A nyilatkozat ellenére a David Cameron brit miniszterelnök megerősítette, hogy találkozik Franciaországban Putyinnal. A Reuters felhívta a figyelmet, hogy ez lesz az első találkozó azóta, hogy Károly herceg kanadai útján Hitlerhez hasonlította Putyint.
Angela Merkel is megalapozta a csütörtökön várható kétoldalú megbeszélését az orosz elnökkel, kijelentve, hogy Németország kész támogatni az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, ha erre szükség lesz, amennyiben Moszkva nem vet véget a megszállásnak és nem vonja vissza fegyvereit az ukrán-orosz határról.