Angela Merkel német kancellár arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vállalja a felelősség ráeső "nagy" részét az ukrán válság rendezésében - derül ki a közleményéből, amelyet a két vezető deauville-i találkozója után tett közzé a német fél.
"A kancellár kifejezte a meggyőződését, hogy a nemzetközileg elismert (ukrán) elnökválasztás után eljött az idő a helyzet stabilizálására, különösen Ukrajna keleti részén. Oroszországnak ezen a téren vállalnia kell a nagy felelősségét" - írják.
Merkel és Putyin csaknem egyórás megbeszélést folytatott a normandiai partraszállás hetvenedik évfordulóján rendezett nemzetközi megemlékezés előtt, amelyre mindketten hivatalosak.
Az amerikai és az orosz elnök rövid, nem hivatalos találkozót tartott pénteken, a normandiai partraszállás 70. évfordulóján rendezett ünnepségen adott ebéd alkalmából - jelentette be a francia elnöki hivatal.
A Fehér Ház egyik illetékese megerősítette a hírt, és közölte, hogy Barack Obama és Vlagyimir Putyin találkozója 10-15 percig tartott. Ez volt az első személyes találkozójuk az ukrajnai válság kitörése óta. Ez nem hivatalos kétoldalú megbeszélés volt - hangsúlyozta Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó..
A két politikus láthatóan szándékosan kerülte egymást, amikor egy szabadtéri csoportkép készült a vendégekről, de az ebéd helyszínén, a benouville-i kastélyon belül időt szakítottak a beszélgetésre - jelentette az amerikai hírügynökség.
"Függetlenül attól, hogy nem volt hivatalos találkozó, a két államfő lehetőséget kapott arra, hogy eszmecserét folytasson az ukrán helyzetről, akárcsak az ország keleti részének a válságáról. Putyin és Obama állást foglalt az erőszak és a katonai akciók mielőbbi mérséklése mellett" - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára.
Ugyanitt találkozott az orosz elnök Petro Porosenkóval, a frissen megválasztott ukrán elnökkel. A közvélemény úgy tűnik lökdösődésre, esetleg komolyabb verekedésre is számított, ugyanis a beszélgetésről semmi mást nem említettek, csak hogy "normális és komoly beszélgetés folyt a két vezető között."
Eközben tovább folyik Ukrajnában az antiterrorista akció, és hasonlóan aktívak a lázadók is. Összacsapásokról szólnak a hírek Donyeck és Luhanszk térségében. Az ukrán kormány az orosz fegyveresek beszivárgásának megakadályozására lezárt néhány orosz határátkelőhelyet is.
Egy rendőr életét vesztette, két másik súlyosan megsebesült pénteken, amikor szeparatisták egy templom udvarából aknavetővel tüzet nyitottak a belügyi erők útellenőrző pontjaira a kelet-ukrajnai Donyeck megye északi részén Szlovjanszk városánál.
A szakadárok újabb harckocsit szereztek: ezúttal egy második világháborús ISZ-3-as nehézpáncélost, amely egy betonemelvényen volt kiállítva a nyílt ég alatt a Donyeck megyei Kosztyantinyivka településen. A Joszif Sztálin egykori szovjet diktátorról elnevezett ISZ harckocsikat 1943-1953. között gyártották. A kiállítási tárgyat sikerült a szakadároknak beindítaniuk. A második világháború egyik legerősebb szovjet nehézpáncélosa 122 milliméteres ágyúval van felszerelve, amiből D-30-as taracklövegeket is ki lehet lőni.
Donyeck megyében nem először tulajdonítanak el szakadárok kiállítási tárgyakat: május 11-én, a Donyeck és Luhanszk megye önállóságáról rendezett törvényellenes népszavazás napján egy csoportjuk betört a Donyec-medence felszabadulásának emlékmúzeumába, ahonnan a kiállított tárgyak közül második világháborús fegyvereket zsákmányoltak.
Eközben a Financial Times riportja szerint a donyecki lakók ezrével hagyják el a várost, és hasonlóról számolt be Szlovjanszknál a Vice. Ahogy a helyszínen készült cikkünkben megírtuk, Kelet-Ukrajna képét ugyan a fegyveres szakadárok határozzák meg, de a csendes többség egyáltalán nem radikális. A megfélemlített ukránbarát polgárok otthon maradnak, vagy elmenekülnek.